Ezt a feltételt csak kondenzációs technológiával lehet elérni, az ilyen kazán a füstgáz hőjét is hasznosítja.
Az uniós jogszabály az egyetemes és a nem egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztói kör számára is ez év szeptember 26-át határozza meg, amikortól már csak kondenzációs kazán kaphat használatbavételi engedélyt. A hét elején megjelent kormányrendelet azonban az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók, vagyis a lakosság számára haladékot ad, ebben a szférában 2016. július 1-jéig még használatba vehetnek nem kondenzációs gázkazánt is.
A vízmelegítő bojlerekre 2017. szeptember 26-tól vonatkoznak majd szigorúbb követelmények, míg a szilárd tüzelésű berendezéseknél 2018. szeptember 26. a szigorítási határnap.
Tényleg az unió miatt?
Szeptember 26-tól egy 2013-as Európai Bizottság által hozott rendelet miatt csak az előírt 86 százalékos hatásfokot elérő gáz fűtőkészülékeket lehet forgalomba hozni és üzembe helyezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megjelölt időponttól a gyárakat nem hagyhatják el hagyományos kazánok, csak az úgynevezett kondenzációs fűtőberendezések, amelyek képesek teljesíteni a megjelölt hatásfokot. A már forgalomba került régi rendszerű készülékekre azonban nem vonatkozik ez a tiltás. Vagyis a kereskedelmi készleten lévő berendezések megvételére és felszereltetésre nincs uniós határidő - mondták korábban iparági szereplők, akik arra figyelmeztettek, hogy a túlzott kapkodás miatt kiskaput keresők veszélynek teszik ki a lakosságot.
Az eredeti tervek szerint a lakosság sem vehetne mától az olcsóbb kazánból, ám végül módosított a kormány: a kereskedők szeptember 26. után is tovább értékesíthetik a hagyományos gázkazánokat a lakosság részére, amelyeket azonban legkésőbb 2016. július elsejéig üzembe kell helyezni.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
