A nemzetközi akciót Magyarországon az Europol és az Interpol irányításával a vámhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel együttműködve, valamint a magánszektor támogatásával végezte 2017 decembere és 2018 márciusa között.
28 millió forint bírságot szabtak ki
Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az akcióban a Nébih 16 esetet tárt fel, és ennek nyomán a hivatal több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot. A termékek döntő része húskészítmény, tőkehús volt, de intézkedni kellett idegencukor-tartalom és nyomon követési hiányosság miatt is közel 30 tonna hamisított méz lefoglalásával.
Csak olcsó legyen!
Az olcsó vagy bizonytalan eredetű élelmiszerek vásárlása és fogyasztása egészségkárosító kockázattal járhat, ugyanakkor gazdasági károkat is okoz, mivel a piac legális szereplői a hamisítókkal szemben versenyhátrányba kerülnek. A hamisítók a magyar vásárlók árérzékenységére építenek, ezért abban az esetben, ha gyanúsan olcsó a termék vagy szemmel láthatóan ismeretlen eredetű, akkor a szóvivő azt javasolja, hogy a fogyasztók ne vegyék meg.
Az éves áremelkedés pedig az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődhet. 
