A Die Welt csütörtöki beszámolója szerint a legbefolyásosabb német gazdasági érdekképviseletek vezetőit Tonio Borg fogyasztóvédelmi és Antonio Tajani ipari és vállalkozási ügyekért felelős biztos terve háborította fel.
Az elképzelés szerint a termékek származási országára vonatkozó előírásokat összehangolnák a vámszabályokkal, és az élelmiszereket kivéve valamennyi terméken kötelezővé tennék a származási ország megjelölését. A javaslat célja a termék eredetének pontosabb meghatározása, ami nagyobb védelmet biztosít a veszélyes termékekkel szemben.
Kevesebb termékre lehetne ráírni
Jelenleg a főszabály szerint a termék abból az országból származik, ahol az előállítás utolsó jelentős szakaszát befejezték, vagyis például nem csupán becsomagolták, hanem összeszerelték. A vámszabályokhoz igazított új rendszerben a Made in Germany nem tűnne el, de jóval kevesebb termékre lehetne ráírni.
Egy bőrtáska például, amelynek az alapanyagát Németországban állítják elő, majd Tunéziában német tervek alapján kiszabják az egyes részeit, és végül Németországban varrják össze, az új rendszerben már nem kaphatná meg a Made in Germany jelzést, hanem tunéziai terméknek minősülne - írta a Die Welt.
Kiüresíti a minőségi garanciát
Az Európai Bizottság új javaslata "súlyos veszélybe sodorja" a csaknem 130 éve alkalmazott és világszerte ismert védjegyet - mondta a Die Welt című lapnak nyilatkozva Eric Schweitzer, a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének (DIHK) elnöke. "El a kezekkel a Made in Germany védjegytől" - tette hozzá Anton Börner, a nagykereskedelmi, külkereskedelmi és szolgáltatóipari vállalakozások érdekképviseletének (BGA) vezetője, aki szerint a bizottság "fogyasztóvédelmi érvekkel takarózva, a hátsó ajtón keresztül próbálja támadni" a jól bevált német védjegyrendszert.
Eric Schweitzer szerint a Made in Germany a minőséget jelzi. Azt jelenti, hogy a termék német gyártmány, vagyis "a legmagasabb szintű technológia, formatervezés és megmunkálás" jellemzi. A brüsszeli terv "kiüresíti" ezt a minőségi garanciát, továbbá "hamis biztonságérzetet kelt a fogyasztóban és a külföldi termékek diszkriminációjához vezethet" - mondta a DIHK vezetője, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi szabályok alapján is pontosan meg lehet állapítani a veszélyes termékek eredetét.
Anton Börner hozzátette: a bizottságot a "mindent szabályozni akaró túlbuzgóság" vezérli, és különösen a német gazdaság derékhadát alkotó kis- és közepes méretű vállalkozásokat veszélyezteti, amelyek nem annyira ismertek, mint az óriáscégek, de a Made in Germany védjegy garantálja a termékeik minőségét.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
