Az uniós riasztási rendszeren (Rapex) keresztül tavaly több mint 2000 riasztást és 2745 nyomon követési eljárást vettek nyilvántartásba az országok jelentései alapján, ezt írja szerdai számában a Világgazdaság. Tavaly is elsősorban játékok miatt kellett a legtöbbször fellépni, ezekre jutott az összes intézkedés 27 százaléka. Utána a ruházati cikkek, divatáruk, textíliák csoportja a legproblémásabb, 17 százalékos aránnyal. Az összes jelzés egynegyede vegyi kockázatról szólt, a 2014-ben leggyakrabban említett sérülésveszélyt tavaly már csak 22 százalékos arányban jelezték.
Mit veszel magadra, mit vesz a gyerek a kezébe?
A veszélyesnek ítélt termékek egyebek mellett káros nehézfémeket (például nikkelt és ólmot) tartalmazó divatékszerek, valamint ftalátot (potenciálisan termékenységi problémákat okozó műanyag-lágyítószereket) tartalmazó játékokhoz kapcsolódtak.
A veszélyes termékek leggyakoribb forrása még mindig Kína, a problémás cikkek 62 százaléka innen érkezik. A riasztási rendszer keretében minden Kínából származó termékkel kapcsolatos riasztást továbbítanak az ottani hatóságoknak, hogy azok közvetlenül a gyártóval vagy az exportőrrel szemben léphessenek fel – feltéve, ha azok fellelhetők. Kína ez eddig több mint 11 ezer bejelentés ügyében indított vizsgálatot, de kevesebb, mint négyezer esetben tett korrekciós intézkedést.
|
Mi a Rapex?Az uniós riasztási rendszer 2003 óta biztosítja, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság a lehető legrövidebb időn belül értesüljenek az Európa bármely részén kereskedelmi forgalomból kivont és/vagy visszahívott, nem élelmiszer jellegű veszélyes termékekről. A rendszerben 31 ország működik együtt (az uniós tagállamok mellett Izland, Liechtenstein és Norvégia). Magyarország a legtöbb jelentést leadó országok egyike a rendszerben. Forrás: Világgazdaság |
Már szervezik a következő Zelenszkij-Trump találkozót – itt is megpróbálják elmagyarázni, miért nem hasonlít a háború a játszótéren civakodó gyerekekhez. 
