(Fotó: 123rf.com) |
Az automatizálás, digitalizáció vagy számítógépesítés, a mesterséges intelligencia teljesen átalakíthatja életünket, sokasodnak az ezzel kapcsolatos meghökkentőbbnél meghökkentőbb hírek. Ezekből gyűjtöttünk egy csokorral, kihagyva a sokat ismételt, jól ismert folyamatokat, mint az elektromos autók lassú, de folyamatos terjedése, a virtuális valóság finomodása vagy az “internet of things” világa.
1. Jön végre az igazi fordítógép?
A gépi fordítással egyelőre nagy gondok vannak, sokszor pontatlan, egyenesen durva félreértést eredményezhet. A tudományos-fantasztikus történetekben a fülbe helyezhető tolmácsgépekkel oldották meg az eltérő nyelvek problémáját, a gépek ott azonnal fordítanak oda-vissza.
Itt még nem tartunk, de Kínában már állítólag 500 millióan használják az iFlytek nevű alkalmazást. Részben a más kínai dialektusokkal való kommunikációra (a kínai nyelv sokféle nyelvjárásra oszlik, amelyek beszélői nehezen értik egymást). A program a kínai beszédet angol szöveggé alakítva át és vissza, de készül más nyelvek meghódítására is. A cég ezen kívül nagy fejlesztéseket vitt véghez például a beszéd szöveg rögzítésében, a diktálásban is, többek között bíróságok használják a technikát a trágyalások lejegyzéséhez.
Már eddig is vannak arra kezdeményezések, hogy szóban kommunikáljunk készülékeinkkel, de ezek korlátozottak maradtak. A fejlődés azonban nem áll meg. Egy kínai kórházban a betegeket már a bejáratnál automata irányítja a megfelelő osztályra, az orvosok pedig a betegekkel kapcsolatos információkat, rendelvényeket diktálhatják a szoftvernek, amely írásba ülteti azt át – írta a Heise.de.
2. Robot, add a csavarkulcsot!
Sok olyan robotról hallottunk eddig, amelyek kiváltják az embereket, egész gyárak termelnek már minimális emberi felügyelet mellett. Ám van, ahol azon dolgoznak, hogy a robot az ember segítője legyen. Az Ocado brit cég ARMAR-6 nevű robotja egyszerű szöveges utasításokra reagál, például “add ide a csavarkulcsot”. Csak előbb visszakérdez, hogy melyiket kérjük.
De már arra is tanítják, hogy figyelje az ember mozdulatait, és ha egy csavarhoz érünk, akkor már kérés nélkül is tudja, mely szerszámra lesz szükségünk. A következő fázison is dolgoznak, amikor a szerelési munka egy részét el fogja végezni helyettünk. Vagy az egészet…
Az ilyen robotoknak külön nevük is van: cobot, azaz együttműködő (collaborative) robot. Az emberekből és robotokból álló csapatok egyes területeken állítólag különösen hatékonyak tudnak lenni, de ez ma még eléggé ritka felállás.
3. A gépek alkalmazkodnak hozzánk
A mesterséges intelligencia-szoftverek, mint a Siri, Alexa tovább tanulnak, hogy ne csak az időjárást és a helyi pizzarendelő szolgáltatásokat tudják felolvasni. Megpróbálják majd kitalálni, milyen zenét szeretünk, milyen termékekre lehet szükségünk, híreket tálalnak, még a hangulatunkhoz is alkalmazkodnának. Sőt, állítólag jelezni tudják majd, ha valaki az öngyilkosság gondolatával foglalkozik.
Teljesen emberiek azonban még állítólag nem tudnak lenni. Legalábbis a következő egy-két évtizedben nem.
4. A kriptodevizák velünk maradnak
A 2000-es év környékén nem lehetett tudni, mely internetes cégek lesznek a befutók, melyek maradnak meg hosszú távon, de az, hogy az internet velünk marad, és használni fogjuk, eléggé világos volt. A szakemberek egy része szerint hasonló dolog történik a kriptodevizákkal, nem tudni, melyiket, pontosan mire is, de magát a technológiát szinte biztosan használni fogjuk.
Miután tavaly hatalmasat emelkedett a bitcoin és más kriptodevizák ára, valamint bevonultak a köztudatba, széles körben ismertté váltak (és ömlik a pénz az ágazatba), az idén tovább fejlődhetnek. Több gyakorlati alkalmazásuk jelenhet meg és kiküszöbölhetnek sok gyerekbetegséget, hibát. A blokkláncot – a kriptodevizák nyilvántartási rendszerét – más célokra is egyre gyakrabban fogják használni.
5. Életed mentheti meg az órád
A Gizmodo.com szerint ebben az évben terjedhet el igazán az okosórák egészségügyi célú felhasználása, miután például az Apple készülékeit képessé tették az abnormális szívverés felismerésére. Több más problémát is nagy százalékban detektálni tud, mint az alvási apnoé vagy a magas vérnyomás.
6. Sehol sem kell többé ott lenned?
Beteg gyerekek számára készült az AV1, más néven méhecske nevű robot, akik betegségük miatt nem hagyhatják el otthonukat. Ezt a készüléket viszont elküldhetik maguk helyett iskolai órákra, ezen keresztül hallgathatják és nézhetik is, sőt hozzá is tudnak szólni. A készülékből már 200 működik, pedig nem olcsó, 2600 euró plusz havi 110 euró biztosítás és adattovábbítás – írja a Heise.de.
Felmerül a kérdés, miért ne intézhetnénk más ügyeket is hasonló készülékek segítségével? Mint ahogy ma is lehet már néhány helyen netes videokapcsolat segítségével bankszámlát nyitni vagy ügyfélszolgálatot igénybe venni.
7. Szupermarketek pénztárosok nélkül
Tegnap az Amazon megnyitotta pénztárosok nélküli áruházát (Amazon Go), ahol egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével vásárolhatunk és számlázzák nekünk az árucikkeket. Ehhez a boltban elhelyezett rengeteg kamera követi nyomon az áruk és a vásárlók útját. Az embereket azonban nem iktatták ki, kellenek az alkoholtermékeknél az életkor ellenőrzésére, a kérdések megválaszolására és egyes készételek elkészítésére. (Erről itt írtunk tegnap bővebben.)
8. A szoftverek igazgatnak minket?
Egy német szakember, Matthias Martin Becker egész könyvet szentelt az automatizáció hatásainak, és nem túl optimista, kizsákmányolásról is beszél. Szerinte a különböző ágazatokban, mint egészségügy, oktatás, mezőgazdaság vagy logisztika, különböző változások várhatók. Ami közös, hogy a munkafolyamatokat egységesítik, egyszerűsítik, jobban ellenőrzik és intenzívebbé teszik.
Több ágazatban, a raktározástól a kórházi ellátásig vagy a gépszerelésig, előfordul majd, hogy a munkát egy okosszemüveg vagy egy fejhallgató segítségével egy szoftver fogja diktálni, lépésről lépésre irányítva a dolgozót. Ahol nem cserélik le a dolgozót gépre, ott is fokozottan együtt kell működni velük. Hogy hol éri meg a teljes automatizálás, és hol az emberi munkaerő, az a vállalatvezetőknek folyamatos dilemmát jelent majd.
9. Vége a férfiuralomnak?
Egy oxfordi tudós, Carl Benedikt Frey a technikai változások várható társadalmi következményeire figyelmeztet. Fokozódik a városok túlsúlya (az urbanizáció), a középosztályban különösen sok állás szűnhet meg, és a nemek munkaerőpiaci egyensúlya is felborulhat. A munkaerőpiacon az automatizálással főképpen férfiak veszíthetik el munkájukat, mert a nők nagyobb hányada már ma is a számítógépek előtt ül. Ezért a jövőben a kutató több “szociálisan deviáns” férfira és kevesebb klasszikus családra számít. Ezekre a problémákra a politikusoknak válaszokat kell találniuk – írja a Heise.de.
A Wired.co.uk magazin szerint lehet, hogy 2018 legnagyobb újdonságát, újítását egy darabig, akár hosszú évekig egyszerűen észre sem vesszük majd. Mint ahogy a 2000 éve Kínában felfedezett papír korszakalkotó mivoltát is csak évszázadokkal később ismerték fel.