Dögvész pusztít a magyar cégek között

A Coface Hungary hitelbiztosító elemzése szerint a fizetésképtelenségi eljárások terén jelentősen romlott a helyzet, ami egyrészt a válság hatásának tudható be. Kárpáti Gábor, Coface Hungary ügyvezetője szerint ha a válság lassul, és kedvező irányt vesz, nem lesz további drasztikus romlás, és éves szinten nagyjából megállhat a mostani szinten.  

Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója

Kárpáti Gábor véleménye szerint ugyanakkor egyértelműen a magyarországi tisztulási folyamatokkal függ össze a különféle eljárások számának negyven százalékot is meghaladó növekedése. Az ügyvezető egyben sajnálatosnak tartja, hogy nem változik érdemben a csődeljárások száma.

Fontos lenne a kiszámíthatóság

A Coface elemzése szerint összességében komoly problémát jelent, hogy a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai cégek képviselőit. Az ügyvezető igazgató szerint a cégeknek arra van szükségük, hogy tervezhessenek, hiszen a jó és eredményes éves gazdálkodás alapja a jogi, adózási és szabályozási környezet stabilitása, legalább egy éves távlatban.

Kárpáti Gábor véleménye szerint az évközi jelentősebb változások még egy jól megtervezett cash flow-t is fel tudnak borítani, és kényszergazdálkodási pályára állítani egy céget, aminek az eredménye késedelmes fizetés is lehet, amely a tovagyűrűző hatásai révén a tartozási lánc egyik-másik láncszemének fizetésképtelenségét is eredményezheti.

Példaként említette Kárpáti Gábor az Országgyűlés nyári szünete előtt megszavazott új adószabályok –a tranzakciókat és a biztosítókat terhelő adók egyebek között – változtatását. A szakértő szerint ilyen körülmények között mindazon cégeknek növekvő kockázatokkal kell számolniuk, amelyek a beszállítói láncon keresztül hiteleznek más cégeket.

40 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma

dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza elmondta, hogy a csődeljárások száma némileg nőtt, ám abszolút számban még mindig nagyon alacsony. Az idei év első felében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 40 százalékkal nőtt 2011 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajták esetében eltérő módon alakultak a folyamatok.

A szakértő idén már nem számít javulásra, mivel az adóhatóság a második félévben is folytatni fogja a kényszer-végelszámolások indítását, köztük azon cégek ellen, amelyek nem tettek eleget május végi mérlegleadási kötelezettségüknek. Czibor ennek ellenére sem tart drasztikus növekedéstől, ám részben a piac tisztulása, részben az egyszerűbbé vált cégbezárási szabályok miatt valamifajta növekedést mindenképpen prognosztizál.

A Coface adatai szerint a fizetésképtelenségi eljárások 40 százalékát kitevő felszámolások száma önmagában 30 százalékkal emelkedett. A végelszámolások különféle eljárásainak a száma jelentősen (közel 50 százalékkal) nőtt, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét. De az „igazi” csődeljárások száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak, a remélt várakozások alatt maradt.

Új csődtörvény kellene

A szakértő szerint az adatokból  jól látszik, hogy megugrott azoknak a cégeknek a száma, amelyek önmaguk ellen kezdeményeznek eljárást. Ezek vagy alvó bt-k vagy leginkább olyan cégek, amelyekben főállás mellett végeztek egyéb tevékenységet a tulajdonosok, illetve, amelyeket csak bizonyos helyzetekben, időlegesen használtak. Ma már nem éri meg ezeket fenntartani, hiszen a fenntartási terhek, a járulékok nőttek, miközben a forgalom visszaesett.

Czibor Zsolt elmondta, hogy az eljárások számának növekedése önmagában nem meglepő, arra a Coface is számított, ugyanakkor a dinamika őket is meglepte. A szakértő szerint nem javult a helyzet sem az átláthatóságot, sem a szabályozást, sem a megtérülést illetően, ami azt mutatja, hogy az utóbbi időszakban végrehajtott módosítások és szabályok nem javítottak érdemben a helyzeten. A csődtörvény márciusban hatályba lépett módosításainak a hatásai igazán majd az év végén lesznek láthatóak, ám akárhogyan is lesz, a toldozgatás-foltozgatás helyett mindenképpen jobb lenne, ha egy jól átgondolt új csődtörvény születne - hangoztatja Czibor Zsolt.