Még mindig óránként legalább egymilliárd érkezik a szuperkötvénybe

Változatlanul naponta 12-18 milliárd forint érkezik az új Magyar Állampapír Pluszba. Még a három munkanapos augusztusi csonka, sokak által nyaralásra kivett héten is hoztak a befektetők 52 milliárd forintot, a korábbi hetekben pedig 80-90 milliárd is érkezett.

Ezzel az első négy heti, júniusi 1015 milliárd után a második négy hétben 402, a harmadik négy hétben 309 milliárd forintnyi MÁP Pluszt adtak el. (Nagyjából július és augusztus hónapokban, de nem pontosan.) A tendencia csökkenő, de az első időszakokban a korábban elhalasztott vásárlások megjelenése, régi állampapírjaink átcserélése növelte az eladásokat. A nyár pedig nem kedvez a lakosság pénzügyi aktivitásának.

Kérdés, emellett a befektetők mennyi régebben kibocsátott, kedvezőtlenebb kamatozású vagy adózású papírt váltottak vissza. A június végi állampapír-állomány statisztikája azt mutatta, hogy abban a hónapban 268 milliárddal csökkent a régi állampapír-fajták értéke. Vagyis visszaváltások, vagy lejáratok révén is mehetett pár százmilliárd a “szuperkötvénybe”. De azon felül 615 milliárd friss pénz is bekerülhetett a rendszerbe. (Vélhetően bankszámlákról, befektetési alapokból, esetleg készpénzből.)

Adómentesség és házon belüli konkurencia

Júliusban számításaink szerint már csak nem egészen 108 milliárd forint volt a MÁP Plusztól eltérő papírfajták állományának csökkenése, ebből 67 milliárd lehetett a visszaváltás, a többi lejárat. Így az átrendezési kedv, a régi papírok újakra cserélése láthatóan mérséklődött. Aki akarta, azok nagy része vélhetően már az első hetekben lépett. (Az átcserélés azért is hasznos lehet, mert a június 1-je után kibocsátott sorozatok már adómentesek.)

Az egy éves lakossági kincstárjegyek lejáró mennyiségét majdnem teljesen megújították, annak ellenére, hogy a kamatuk alacsonyabb az – egy év után szintén jó áron visszaváltható – MÁP Pusznál. Az egy éves papír kereken három százalékot fizet, ez idő alatt a “szuperkötvény” 3,75 százalékot.

Mi volt az eredeti terv?

Az inflációkövető Prémiumokat változatlanul szerették, 53 milliárdnyit vettek belőlük, és a régiekből csak keveset adtak vissza. A fél éves és két éves, megszűnt állampapírok korábbi sorozatai folyamatosan járnak le, ezek tulajdonosai nyilván más futamidőt vagy más befektetést kell keressenek.

Az ez évi, még tavaly év végén készült állampapír-kibocsátási terv ezt írta: “A lakossági állampapírok állományának 2012-től megfigyelhető dinamikus emelkedése a prognózisok szerint 2019-ben is folytatódik. Így a terv 800 milliárd forintos állománybővüléssel számol, amit döntően az éven túli futamidejű lakossági kötvényeknél tervez az ÁKK. A 2017. évi szintet meghaladó értékesítési tervet a versenyképes kamatozású lakossági állampapírok mellett új termék, a Nyugdíj Előtakarékossági Magyar Állampapír (NYEMÁP) bevezetésével kívánja az ÁKK elérni.”

Új célokat tűztek ki

A “NYEMÁP” azóta sem jött még ki, ám tarolt az öt éves Magyar Állampapír Plusz. Ennek segítségével az éves terv nagy része, sőt egésze két hónap alatt teljesülni látszik. Igaz, később új, ambiciózusabb számok hangzottak el.

A kormány célja a nyilatkozatok szerint, hogy a tavaszi mintegy 7500 milliárd forintról 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növelje a lakosság állampapír-állományát. Június végén 8218 milliárd körül tartottak a hivatalos számok alapján.

Ha az eddigi jegyzési kedv kitart, sőt esetleg élénkül is a vakációs időszak után, plusz a nyugdíjkötvény is megvalósul és jelentős összegeket vonz, akkor a terv valószínűleg megvalósítható.