Hirdetés

A 20-as évek végére eljöhet az új és szép világ

2020. január 12., 19:00

Gondolkozó, önálló döntésekre képes mesterséges intelligencia, elektronikus implantátumokkal helyettesített neuronok, génmanipuláció és ki nem fogyó, ráadásul tiszta energiát szolgáltató fúziós erőművek - ez az a Szép új világ, melyet a Financial Times vázol föl a 20-as évek végére.

fotó: depositphotos.com
Fotó: depositphotos.com

Amikor a mestersége intelligencia (AI) önálló döntésekre képes „lénnyé” válik

A most induló évtized lehet az, amikor a mesterséges intelligencia eredményei a hétköznapokban is megmutatkoznak majd, alapjaiban változtatva meg a tudomány és a technológia világát, jó, esetenként pedig – és erre is fel kell készülni - rossz irányba.

Hirdetés

Bár már a 20. században is sokféle remény és illúzió tapadt a gépi intelligencia térnyeréséhez, ám valódi potenciálja csak most fog megmutatkozni; a komputerek az úgynevezett mély tanulási programok segítségével képesek lesznek már arra, hogy a rendelkezésükre álló hatalmas mennyiségű adatot felhasználva maguk vonjanak le következtetéseket, azaz önállóan tudjanak gondolkodni, döntéseket hozni.

Az AI alkalmas lesz arra, hogy akár emberi hozzájárulás és segítség nélkül, maga fedezzen fel új gyógyszereket, új diagnosztikai eljárásokat és gyógymódokat. Sokan ma még azon az állásponton vannak, hogy az egész mesterséges intelligencia téma túl van hájpolva, és a kezdeti várakozásokat egy újbóli visszaesés követi majd, ám a technológiai fejlődés manapság már olyan gyors és sokrétű, hogy mindez már nem következhet be.

Tíz éven belül nagy valószínűséggel megjelennek azok a fordító robotok, melyekkel már gyakorlatilag folyékonyan tudunk beszélgetni, és azok a tökéletes arcfelismerő technológiák és eszközök is már ebben az évtizedben a rendelkezésünkre fognak állni, melyek egyszerre szolgálhatják a biztonságunkat és tehetnek minket teljesen kiszolgáltatottá a totalitárius rezsimek packázásainak.

Fel kell ugyanakkor a társadalmat vértezni az AI némely káros hatása ellen is. Ilyen lehet az úgynevezett deep fake, ez a képet és a hangot oly’ mértékben képes manipulálni, hogy az a megszólalásig hasonlóvá válhat az eredetihez. Ez ugyanakkor nem csak a politikusokra, tágabban az egész demokratikus berendezkedésre jelenthet veszélyt, de az üzleti életre és a magánéletünkre is. A valódi kihívás az, hogyan tanítsuk meg az embereket arra, hogy ne higgyenek azonnal abban, amit látnak és hallanak, ugyanakkor ez mégse rombolja le a társadalmi bizalmat teljes mértékben.

A legkomolyabb problémát ugyanakkor az úgynevezett Black Box, azaz a fekete doboz effektus okozhatja, amikor is a tudomány már képtelen lesz belelátni az AI-k fejébe, mivel azok önjáróvá, önálló gondolatokra, és ami még veszélyesebb, önálló döntésekre képes „lényekké” válhatnak.

Idegsejtek helyett elektronikus implantátumok

Az előttünk álló évtized nagy újdonsága lehet az agy és a számítógép közötti kétirányú kommunikáció lehetőségének a megteremtése, ma ugyanis ez még csak a számítógéptől az agy irányába tartó egyirányú folyamat. Ma még a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy míg az AI lényegét adó hardverek szervetlen anyagokból épülnek fel, az agy egy élő szervezet, és bár mindkettő elektromos impulzusok által vezérelt, a kettő szinkronba hozása ma még sok nehézségbe ütközik.

A számítógépes szakemberek és az idegrendszerekkel foglalkozó tudósok alkotó egymásra találására lesz tehát szükség a forradalmi áttörés eléréséhez. Amennyiben pedig ez sikerülni fog, az hatalmas előrelépést jelent majd az agy betegségeinek, például a Parkinson kór, vagy éppen a depresszió kezelésében. A világ minden táján folynak jelenleg is – elsősorban - magán laboratóriumokban olyan neuro-technológiai kutatások és fejlesztések, amelyek hatása hosszú távon komoly eredményeket hozhatnak, elsősorban a humán gyógyászatban.

Az Egyesült Királyság Bathi Egyetemen működő nemzetközi kutatócsoport például beültethető „mesterséges idegsejteket” állított elő, a szilícium chipek pedig képesek száz százalékban reprodukálni az agysejtek elektromos tulajdonságait, miközben egy mai mikroprocesszornak mindössze egymilliárdnyi felületén működnek. Ezek az elektronikus implantátumok alkalmasak lehetnek a szívelégtelenség kezelésére, kiegészítve a szívverést és a légzést koordináló neuronokat. A kutatók hosszú távú törekvése az, hogy az implantátumok helyettesítsék az emberek hibás idegsejtjeit Alzheimer-kóros és más degeneratív agyi betegségek esetén.

Génmanipuláció, őssejtterápia, immunológia

A genetika, valamint az immunológia területén már eddig is olyan összehangolt lépések történtek a tudomány területén, hogy az már most is komoly reményekre jogosít fel az elkövetkező évtizedben az agyi és idegrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és egyéb degeneratív és öröklött betegségek gyógyításában.

Bár már majd’ húsz éve elkészült az emberi genom első tervezete - a DNS 3 milliárd biokémiai betűjét sikerült feltérképezni, azokat, amelyek genetikai örökségünket tartalmazzák -, ezek pontos működése, hogy mi kell ahhoz, hogy ne alakuljon ki semmiféle betegség, és ha már kialakult, az a gének szintjén hogyan is kezelhető, ma még nem ismert pontosan.

A génszerkezetbe való beavatkozás, maga a génszerkesztés módszere és gyakorlata alapszinten már a tudomány rendelkezésére áll közel egy évtizede, azonban az első klinikai tesztek csak 2019-ben történtek meg, így a húszas években már némiképp reménykedhetnek a rákos, a valamilyen vérképzési rendellenességben és az öröklött vakságban szenvedő páciensek, hogy betegségükre gyógymódot talál majd a tudomány.

Az emberi immunitás jobb megértése is hozzájárulhat a gyógyítás hatékonyabbá válásához, lassan ugyanis tisztában leszünk azzal, hogy az ember természetes védekező mechanizmusa hogyan vethető be a betegségek ellen; a folyamatban lévő biomedicinális kutatások révén hamarosan az immunrendszer genetikája is tervezhetővé válik, és ezzel megnyílik az út a génszinten manipulált immunrendszer bevetésére.

A kezelhető betegségek köre kitágul majd, így nemcsak a rákos esetek vállnak gyógyíthatóvá (megelőzhetővé), de az ezeknél sokkal hétköznapibb esetek is könnyen legyőzhetők lesznek. A leginkább bizalomra okot adó felfedezése lehet az elkövetkezendő évtizednek, hogy az immunrendszer manipulálásával az Alzheimer-kór ellen régóta keresett fegyver kerülhet az orvosok kezébe, ráadásul még akkor, amikor a demencia tünetei még ki sem fejlődtek.

Az őssejtek kutatása egy olyan, rendkívül gyorsan fejlődő terület, amelynek nagy hatása lehet a humán gyógyászatban az elkövetkező évtizedben. Az elmúlt években a tudósok megtanultak, hogyan lehet szinte bármilyen élő szövetet létrehozni laboratóriumi körülmények között. Úgynevezett biokémiai koktélokkal a felnőtt sejteket visszaállítják egy embrió-szerű állapotba, majd azokat speciális sejtekké alakítják, amelyek aztán az emberi szervek egyszerűsített másolataiba, úgynevezett organoidokba szerveződnek.

Az eddigiekben az organoidokat elsősorban a betegségek laboratóriumi tanulmányozására és a lehetséges kezelésekre használták, de a 2020-as évek végére lehetőség lesz arra is, hogy átültessék őket betegekbe, hogy azokkal helyettesítsék saját meghibásodott szerveiket, például a veséket de még a szívet is akár. A saját sejtekből kialakított szervek a kilökődés ellen is biztos védelmet nyújtanak.

Fúziós erőművek – a Naptól lessük majd el a tiszta energia előállításának titkát

A húszas évek egyértelmű kihívása az egyre fenyegetőbbé váló klímavészhelyzetre adandó globális válasz megtalálása lesz. Ez elsősorban az energiatermelés mikéntjét érinti, ha ugyanis meg akarunk szabadulni valamiképp a fosszilis energiahordozók felhasználásától, mindenképpen találni kell valami tisztább energiaforrást, ami, bizonyos fokig ez most egy meglepő állítás, ismét csak az atomenergia lesz, persze annak hagyományos, az atomhasadásra épülő módja, hanem a Naptól ellesett változata, a fúziós energia.

Ennek egyik megvalósulási formája a nemzetközi összefogással Franciaországban épülő ITER fúziós reaktor, a 22 milliárd dolláros gigaberuházás első eredményei pedig 2025-ben már meg is mutatkozhatnak. A fúziós energia piaci felhasználására a következő évtizedben még nem fog sor kerülni, de a kísérleti reaktorok eredményeinek legalább meg kell mutatniuk, hogy érdemes-e a most folyó hatalmas beruházást egyáltalán folytatni, hogy a 2030-as évekre már rendelkezésünkre álljon egy a mainál biztonságosabb atomtechnológia, amely nem járul hozzá a globális felmelegedéshez, olcsóbb, és a maghasadáshoz képest jóval kisebb környezeti sugárterheléssel működik majd.

A megújuló energiaforrások – a szél és a napenergia – is akkor tudnak a mainál jelentősebb szerepet betölteni életünkben, ha az energia tárolásában is további forradalmi áttörés történik majd. A mai lítium-ion akkumulátorok már jóval nagyobb hatásfokkal képesek az energia tárolására, mint a korábbiak, ám a továbblépés még is sürgető, ha valódi eredményeket akarunk elérni.

(Financial Times)

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?

1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?

A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?