Ahogy arról korábbi cikkeinkben is írtunk, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által kiadott dokumentum szerint a globális hőmérséklet-emelkedés már 2030-ra meghaladhatja a 1,5 Celsius fokot az ipari forradalom idején mérthez képest, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti. A testület ezért arra ösztönzi a világ kormányait, hogy "gyors, messzemenő, és mindeddig példátlan intézkedéseket hozzanak meg a társadalom minden vonatkozásában".
1 Celsius fokot már így is melegedett a bolygó az ipari forradalom óta. Hogy megelőzzük a kritikus, még fél fokos határ átlépését, a globális széndioxid-kibocsátást a következő 12 évben 45 százalékkal kell mérsékelni a 2010-es állapothoz képest, míg azért, hogy tartósan a 1,5 fokos határon belül maradjunk, a károsanyag-kibocsátást "nettó nullára" kell csökkenteni 2050-ig a jelentés szerint.
A Privátbankár.hu megkereste a Levegő Munkacsoport Környezetvédelmi Tanácsadó Irodájának vezetőjét, Lenkei Péter, hogy segítsen értelmezni az IPCC-jelentését. A szakember szerint a klímajelentés évről-évre negatívabb képet fest, egyrészt a folyamatosan fejlődő mérési technikák miatt sokkal pontosabban lehet követni az éghajlatváltozást, másrészt bár egyre inkább az látszik például Európában is, hogy az energiafelhasználás és a GDP-növekedés már áll a korábbi szoros összefüggésben, ennek ellenére sem sikerült érdemben csökkenteni az üvegházhatást az előző jelentés óta.
Mit jelent ez Magyarországon?
Egészen meleg napokkal telt eddig november, ami szöget üt az ember fejében: vajon normális ez? Sokan összefüggésbe hozzák az átlagosnál melegebb őszt a klímaváltozással. A szakértő szerint ha nem sikerül betartani a most kijelölt utat, az azt jelentené, hogy egy olyan melegedés indulna el, amit nem lehetne többet megállítani.
Magyarországon ez egyrészt a szárazabb klímában nyilvánulna meg, amely inkább a mezőgazdaság számára lenne igazán kedvezőtlen. Ugyanis nem biztos, hogy a csapadék mennyisége kevesebb lenne, viszont az eloszlása megváltozna, mivel a nyári időszakban kevesebb, míg télen akár több is eshetne. Másrészt a felmelegedésnek köszönhetően megjelenhetnek olyan invazív növény- és állatfajok, amelyek veszélyeztetik a jelenlegi hazai élővilágot és beláthatatlan károkat okozhatnak. Már most megjelentek olyan szúnyogfajok, mint a tigrisszúnyog, amelyek trópusi betegségeket terjesztenek
Az időjárási szélsőségek számának növekedése az Országos Meteorológiai Szolgálat adatain is látszik, egyre gyakrabban dőlnek meg a hideg- és melegrekordok. Emellett Lenkei Péter arra számít, hogy nyáron még több lesz a hőségnap, amely lényegében ellehetetleníti a hosszabb ideig kinn tartózkodást. Ez az idősekre és betegekre már most komoly terhet ró, de a szakember szerint ha a helyzet nem javul, ez mérhetően megjelenik majd a halálozási rátában is. A szárazodás mellett pedig a forróbb napokat a mezőgazdaság is megszenvedné, az ezzel járó költségnövekedés pedig az élelmiszerárakon is megjelenik majd.
|
Az Európai Parlament megszavazta Jóváhagyták az új megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó célértékeket, ami nagy lépés lehet a klímaváltozás elleni harcban. Az intézkedések visszafoghatják a globális felmelegedést, javíthatják az európai levegő minőségét, és még a kontinens olaj- és gázfüggőségét csökkenthetik a beszállító országokkal szemben. De ezt még az uniós tanácsnak is el kell fogadnia. Részletek. >>> |
Ez olvasható az új védelmi stratégiában. 
