Alig 12 évünk maradt arra, hogy megmentsük a Földet, riadóztat az ENSZ friss klíma-világjelentése, melyet hétfőn hoztak nyilvánosságra. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által kiadott dokumentum szerint a globális hőmérséklet-emelkedés már 2030-ra meghaladhatja a 1,5 Celsius fokot az ipari forradalom idején mérthez képest, ez pedig katasztrofális következményekkel fog járni: általános extrém szárazsággal, futótüzekkel, árvizekkel és olyan durva élelmiszerhiánnyal, ami már emberek százmillióit érinti. A testület ezért arra ösztönzi a világ kormányait, hogy "gyors, messzemenő, és mindeddig példátlan intézkedéseket hozzanak meg a társadalom minden vonatkozásában".
1 Celsius fokot már így is melegedett a bolygó az ipari forradalom óta. Hogy megelőzzük a kritikus, még fél fokos határ átlépését, a globális széndioxid-kibocsátást a következő 12 évben 45 százalékkal kell mérsékelni a 2010-es állapothoz képest. És hogy tartósan a 1,5 fokos határon belül maradjunk, a károsanyag-kibocsátást "nettó nullára" kell csökkenteni 2050-ig a jelentés szerint.
Ha éppen csak megtartjuk a hőmérséklet-emelkedést a 1,5 fokos határon belül, akkor megelőzhető a katasztrófa, de így is komoly következményekkel kell számolnunk. Az elmúlt nyáron tapasztalt extrém hőhullámok még szélsőségesebbek lesznek, globálisan újabb 3 fokkal emelkedhet a hőmérsékletük.
Amennyiben elérjük a 1,5 fokos küszöböt, nem csak a szárazsággal kell számolnunk, de megszaporodnak az extrém esőzések és az USA-ban pusztító Florence-hez és Harvey-hoz hasonló hurrikánok is a jelentés szerint. A korallzátonyok várhatóan 70-90 százaléka elpusztul, beleértve a Nagy-korallzátonyt.
Ha sikerül 12 éven belül visszafogni, majd teljesen megszűntetni a károsanyag-kibocsátást, arra a hőmérséklet azonnal még nem fog tudni reagálni, és az előrejelzés szerint egészen biztos, hogy az emelkedés átlépi a 1,5 fokos küszöböt, de ha nem lesz utánpótlása az atmoszférába bocsátott szén-dioxidnak, akkor később visszasüllyed a határvonalra, és lehetséges, hogy idővel még jobban visszahűl.
A klíma-világjelentést a 2015-ös párizsi klímacsúcsot követően kezdték el összeállítani, három év kutatómunkája van benne. Akkor a klímacsúcson nem abban egyezett meg a résztvevő 197 ország, hogy a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fokon belül tartása az abszolút cél: a dokumentum szerint 2 Celsius fokon belül kell tartani a globális felmelegedést, és "törekedni kell" annak a 1,5 fokon belülre szorítására. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület viszont most világossá tette, milyen óriási különbséget jelent az a fél fok különbség. Eszerint 1,5 fokkal számolva 2100-ig 10 centiméterrel alacsonyabb tengerszint-emelkedés lenne valószínű, ami kb. 10 millióval kevesebb ember életét érintené, mint a 2 fokos emelkedés-hozta áradások. A Jeges-tenger évszázadonként csak egyszer olvadna fel teljesen a nyári hónapokban, az évtizedenkénti egy alkalommal szemben, és nem pusztulna el a korallzátonyok 100 százaléka - "csak" a fent már említett 70-90. És a növények beporzásában, így az emberiség élelmezésében óriási szerepet játszó rovarok helyzete is gyökeresen más lenne a két hőmérséklet-határnál: ha elérjük a 2 fokot, akkor kétszer olyan valószínű, hogy elveszítik az élőhelyük felét. 2 foknál a tengeri halászat 3 millió tonna halat bukna az óceánok savasodása és a víz zuhanó oxigénszintje miatt, ez kétszer annyi, mint amennyivel 1,5 fokán számolni kell.
A jelentés nem csak a lehetséges következményeket vázolja fel, amennyiben nem tudjuk megoldani a világ túlzás nélkül legnagyobb problémáját, de utat mutat ahhoz is, hogyan lehetne mégiscsak 1,5 fokon belül tartani a felmelegedést. A termőföld-használat és a technológiai váltás különféle koncepcióiban közös, hogy mindegyik elengedhetetlen része a bolygó újraerdősítése, az elektromos közlekedési eszközökre váltás és a széndioxid-megkötő techológiák elterjesztése.
A világpolitika alakulása ugyanakkor klímaszempontból kedvezőtlen: Donald Trump megígérte, hogy kilépteti az USA-t - a világtörténelem legnagyobb szén-dioxid kibocsátóját - a párizsi klímaegyezményből, és erős pozícióba került a brazil elnökválasztás első fordulójában Jair Bolsonaro, aki hatalomra kerülése után meglépheti ugyanezt, valamint megnyithatja az Amazonas esőerdőit az agráriparnak.
A nettő eredmény 5,33 milliárd forintra nőtt. 
