|
| Fotó: MTI/Kovács Tamás |
Az elmúlt 8 évben jelentősen nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátája, ugyanis ez az arány a 2011-ben mért 18 százalékról idén 35 százalék körüli szintre emelkedett a Trenkwalder Recruitment Kft. becslése szerint.
A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó társaság közölte az MTI-vel, hogy mindez részben a munkaerőhiánnyal, részben pedig a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segítő intézkedésekkel magyarázható.
Utóbbiak közül példaként említették a rehabilitációs kártyát és a rehabilitációs hozzájárulás kiváltását. A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatásánál mentesülnek a munkaadók a 17,5 százalékos szociális hozzájárulás befizetésétől, az idei évtől ez a kedvezmény már minden komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű személy után járhat, ők mintegy 400 ezer embert tesznek ki. A munkáltatók számára még nagyobb anyagi ösztönzést jelent, hogy minden 25 dolgozónál többet foglalkoztató társaságnak, ahol a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a munkaadóknak a hiányzó létszám után rehabilitációs hozzájárulás címen fejenként évi 1 341 000 forintot kell befizetniük az államkasszába.
A megváltozott munkaképességűek többsége a feldolgozóiparban és a szolgáltatási szektorban, elsősorban humán és szociális területen dolgozik, 40 százalékuk részmunkaidőben látja el feladatait. Az érintettek 55 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik, 6 százalékuk pedig diplomás.
A 250 embernél többet foglalkoztató vállalatok mintegy 80 százalékánál dolgozik megváltozott munkaképességű kolléga, a legmagasabb arányban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (93, illetve 86 százalék), a legalacsonyabb arányban pedig Nógrád megyében (55 százalék).
A közlemény idézte Balog Lajost, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki kifejtette, további ösztönzést jelenthetne, ha rugalmassá tennék a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munka 223 500 forintos jövedelemkorlátját. Ha ezt a kereseti korlátot a munkavállaló három egymást követő hónapban túllépi, a jelenlegi szabályozás szerint teljes mértékben elesik az átlagosan 73 ezer forint értékű ellátástól. A szakember szerint ezt a problémát orvosolhatná egy sávosan bevezetett kereseti korlát, amely egy, a jelenlegi korlát feletti sávban csupán az ellátás egy részét vonná el, növelve a megváltozott munkaképességűek munkavállalási kedvét.
További ösztönzőkre azért is szükség van, mert bár az elmúlt nyolc évben látványosan, 18-ról 35 százalék körüli szintre nőtt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, ez az érték még mindig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, amelynek átlaga 50 százalék körül mozog.
Megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek. 
