Hirdetés

50 milliárddal kisebb EU-költségvetést javasolnak a finnek, még több pénzt bukhat Magyarország

2019. december 04., 12:35

1087 milliárd eurós államszövetségi keretet szeretnének a 2021 és 2027 közötti időszakra.

Az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének a hétfőn a tagállamoknak átadott tárgyalási keretben az EU soros finn elnöksége. Ez a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó összeg közel 50 milliárd euróval alacsonyabb az Európai Bizottság sokat bírált májusi javaslatánál, ami 1135 milliárd euróról szólt, írja a Bruxinfo.

Hirdetés

A lap szerint ez nem jó hír Magyarországnak, mert már az Európai Bizottság kiinduló javaslatának is az átlagnál nagyobb lefaragás lett volna az eredménye a kohéziós politika és a közös agrárpolitika területén Magyarország számára, a finn javaslat pedig még csak rontana a helyzeten.

A finnek, mint írják:

"a kiadások három fő tételének büdzsén belüli részarányát is kiigazították úgy, hogy valamelyest csökkentették az új prioritásokra és más programokra szánt források részarányát, amelyek ugyanakkor még mindig a legnagyobb tételnek számítanak majd a költségvetésen belül (35,6%-ról 32,8-33% közé az októberi papír szerint). Egyúttal valamelyest megemelték a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát az egészen belül (korábbi ígéretük szerint (az előbbit 29,1%-ról 29,6% és 29,8% közé, az utóbbit 28,6%-ról 30,5-30,9%-ra).

Mindezzel csak az a gond, hogy már az Európai Bizottság kiinduló javaslatának is az átlagnál nagyobb lefaragás lett volna az eredménye mindkét területen Magyarország számára. Miután a finn javaslat még 50 milliárdot lecsíp a főösszegből, így a kicsiny aránymódosítás ellenére a mérleg még rosszabb lehet. Főképpen azért, mert az egy ország által a GDP-je arányában maximálisan lehívható felzárkóztatási pénzek felső határértéke a finn javaslatban nem változott: hazánk számára az EU átlag 65-70% közötti egy főre jutó GNI-mutatóval GDP-jének 1,55 százaléka jelentené a felső határt, ami 40 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi szinthez képest. A finnek legújabb javaslata csak annyit változtatott a plafonon, hogy a 70% fölötti tagállamok számára beiktattak egy új kategóriát a GDP 1,50%-val.

Másfelől a finnek az úgynevezett védőhálót is jobban eltolták felfelé és lefelé egyaránt, ami arról hivatott gondoskodni, hogy egy ország a korábbi időszakhoz képest ne bukjon egy meghatározott százalékos aránynál nagyobb támogatási összeget, illetve ne nyerje túl magát. A Bizottságnál ez a küszöb lefelé 24% volt – a magyar kohéziós politikai boríték éppen ennyivel zsugorodna. A finneknél a „sapka” 27%-ra „emelkedett”, vagyis elvileg még több pénzt el lehetne bukni. Felfelé viszont csak 7 százalékos lehet a változás.

A módosított tárgyalási keret a gazdagabb átmeneti régióktól is átcsoportosít forrásokat a legelmaradottabb régiók felé, ám ez aligha változtat érdemben számos közép- és kelet-európai tagállam mérlegén."

További részletek a Bruxinfón.

Raiffeisen CIB Cetelem További ajánlatok

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hirdetés

Címlapon

A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre

A Google és az EU is moratóriumot hirdet az arcfelismerő rendszerekre

Moratóriumot vezetne be az EU az arcfelismerő rendszerek nyilvános használatára, de a Google is támogatja a technológia ideiglenes halasztását. Közben egy aprócska start-up cég, a Clearview AI egy három milliárd képet tartalmazó gigantikus méretű adatbázist épített fel arcfelismerő rendszeréhez.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank
Hirdetés

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Mennyi lesz a nyugdíjkorhatár 20 év múlva?