A statisztikusok képesek az éves összevetésben vándorló munkaszüneti napok hatásától mentesíteni az adatsorokat, és úgynevezett naptárhatástól tisztított számadatokat is számolnak. Az ilyen típusú számsorok, ha javítják is a képet a nominális adatokhoz képest, aligha jelentenek igazi gyógyírt a piaci szereplőknek. A turizmusban érdekeltek számára például sokkal fontosabb, hogy mennyi vendég érkezik, hány vendégéjszakára tudják a szállodai szobákat megtölteni, és mennyi bevételük lesz ebből. Így a tavaly késő őszi adatok alakulását magyarázhatjuk azzal, hogy október 23-a szerdára esett. Ez pedig információink szerint azért nem szerencsés a belföldi idegenforgalom szempontjából, mert amikor két hosszú hétvége követi egymást akkor egyiken vagy másikon nagyon sok család utazik el valahova. Sokan választják az október 23-ai hétvégét, mások pedig akkor „letudják” a halottak napi sírgondozást, és inkább november első napjaira vesznek ki szállodai szobát. Ezúttal viszont ez a kombináció elmaradt, ami az adatokban is visszaköszönt.

2019. novemberében a KSH szerdán közölt adatai szerint a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Azonban a szezonális és naptárhatás figyelembevételével számított adatok szerint 1,1 százalékos volt a visszaesés. A belföldi vendégek száma 2,9 bővült. A vendégszám 473 ezer, az eltöltött vendégéjszakák száma közel 1 millió volt. Utóbbi mutató értéke a szállodákban, panziókban és a kempingekben csökkent, a közösségi szálláshelyeken és az üdülőházakban dinamikusan nőtt. A legnépszerűbb régiók a Budapest−Közép-Dunavidék, Balaton és Észak-Magyarország voltak, ahol a szálláshelyek a vendégéjszakák valamivel több mint felét regisztrálták.

A belföldi vendégek kapcsán az is aggasztó lehet, hogy a „saját zsebből” üdülők ezúttal kevesebben voltak. Ez alatt azt érjük, hogy a Széchenyi Pihenőkártyával a kereskedelmi szálláshelyeken a kártyatulajdonosok összességében 2,2 milliárd forintot fizettek, ami 63 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben az év első felében több olyan hónap is volt, hogy a dinamikus belföldi vendégszám növekedése nem járt együtt a SZÉP-kártyás költések megugrásával. (A meglévő adatsorokból nem lehet megállapítani, de lehet egy olyan olvasata a történetnek, hogy akinek az anyagi háttere megengedte, az elment pihenni, akár béren kívüli juttatásként kapott SZÉP-kártyával, akár ezen kívül finanszírozva az utat. Ellenben ez a szám érdemlegesen már nem tud bővülni, mert akinek van pénze, az már szerepel a statisztikákban, a többiek viszont nem tudják finanszírozni az üdülési költségeket. A következő hónapok adatsorai ugyanakkor irányt mutathatnak arra vonatkozólag, mennyi tartalék van még a belföldi turizmusban.)

Az idegenforgalom a gyengébb hazai forgalom ellenére mégis jól pörgött a 11. hónapban, a vendégéjszakák száma 4,8 százalékkal, az árbevétel 10 százalékkal nőtt. Ennek hátterében az áll, hogy új lendületet vett a külföldi vendégek, illetve az általuk itt töltött éjszakák száma. A külföldi vendégek száma 6,6, a vendégéjszakáké 8,7 százalékkal nőtt. A szálláshelyekre érkezett 448 ezer vendég 1,1 millió vendégéjszakát töltött el. Utóbbiak száma a kempingek kivételével mindegyik szállástípusban emelkedett. A külföldi vendégek a Budapest–Közép-Dunavidék régióban töltötték a vendégéjszakák 70 százalékát, 11 százalékkal többet, mint az előző év azonos hónapjában.

Ha már külföldi vendégek, akkor érdemes megnézni nemzeti bontásban az érkezőket, különösen a német és a brit turistákat. Az év első felében még arról írtunk, hogy a német nyelvterületről érkezők száma folyamatosan olvad, ám később úgy tűnt, hogy elértük a gödör alját, és valami megfordult. A novemberi stagnálás után viszont nehéz bármiféle tendenciát felrajzolni. Ha megnézzük a novemberi adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy folytatódtak a pozitív folyamatok, és éves bázison novemberben is növekedett a németországi turisták által itt töltött vendégéjszakák száma. Állandó kérdés volt az elmúlt egy évben az is, hogy a Brexit miatt sokat gyengült font mennyire veszi el a kedvét és a lehetőségét az Egyesült Királyságban élőknek egy-egy utazástól. Jó hír, hogy Budapest továbbra is kiemelt célpontja a briteknek, sőt novemberben erősen megközelítették vendégéjszakák számában a németeket, akik alig 500 vendégéjszakányi előnnyel lettek elsők. Ha a trend folytatódott, akkor könnyen lehet, hogy az év végén már a britek voltak a legnagyobb küldő nemzet. Érdemes megjegyezni, hogy két régiós ország, Ausztria és Csehország esetében viszonylag magas szinten stabilizálódott a vendégéjszakák száma.

Érdekesség, hogy nem csak az európai vendégek száma növekedett örvendetesen, hanem a kontinensünkön kívülről érkezőknél is láthatunk kedvező folyamatokat. Immár nem csak az alacsony bázis az, ami miatt a növekvő kínai vendégszám érdekes, hanem nominálisan is egyre komolyabb forgalmat bonyolít a magyar idegenforgalom a távol-keleti országgal. Látványosan erősödött novemberben az izraeli relációból érkezők száma is, de az Egyesült Államok esetében is növekvő vendégéjszaka számot közölt a KSH.

Fentebb jeleztük a hazai turizmus telítődésével kapcsolatos észrevételünket, amit egyébként alátámasztanak az első 11 hónap összesített adatai is. A kereskedelmi szálláshelyek által regisztrált vendégéjszakák száma január-november összevetésében 0,5 százalékkal nőtt, és összesen 29,3 millió volt. A külföldi vendégek 1,6 százalékkal több, a belföldi vendégek 0,4 százalékkal kevesebb (14,6 millió, illetve 14,7 millió) vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Összességében jó évet zárhattak tavaly a hazai szállodák, hiszen a kereskedelmi szálláshelyek folyó áron összesen 8,3 százalékkal több, 513 milliárd forint bruttó árbevételt értek el.