5p
A brit miniszterelnök szerint ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a decemberi előrehozott parlamenti választást, már december közepére "véghezviszi a Brexitet". A győzelemre nagy esélye van, hiszen pártja jelenleg sokkal népszerűbb a Munkáspártnál: a konzervatívokat 37, a baloldali politikai erőt 26 százaléka támogatja a választóknak.
Politikus-figurák egy londoni boltban. EPA/FACUNDO ARRIZABALAGA

Boris Johnson a Sky Newsnak nyilatkozva "mélységesen sajnálatosnak" nevezte, hogy korábbi ígéretei ellenére az Egyesült Királyság nem lépett ki az Európai Unióból a csütörtökön lejárt előző határidőre, de ezért a parlamentet tette felelőssé.

December végén léphetnek ki

Mint mondta, csak az ő kormánya ajánl a választóknak kész Brexit-megállapodást, és ha a jelenleg kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt "abban a szerencsés helyzetben lesz", hogy többséget szerez a december 12-i választáson, akkor ezt a megállapodást december közepére életbe tudja léptetni.

Johnson ezt a gondolatsort az interjúban nem vitte tovább, de ha az EU-val elért Brexit-megállapodást valóban sikerül ratifikálni decemberben, az Egyesült Királyság elvileg már december 31-én kiléphet az EU-ból.

A brit miniszterelnök a BBC közszolgálati televíziónak adott előző napi interjúban mindazonáltal óvatosabban fogalmazott, egyenes utalást téve arra, hogy a Konzervatív Párt választási győzelme esetén január közepéig látja elérhetőnek a Brexit-megállapodás ratifikálását.

Vezetnek a konzervatívok

Ami a választási esélyeket illeti, jelenleg egyértelműen a Johnson által vezetett konzervatívoknak áll a zászló a BBC által idézett legfrissebb közvélemény-kutatás szerint.

A kormánypárt a szavazatok 37 százalékára számíthat, a Munkáspárt 26 százalékot szerezhet, míg a liberális demokraták 17, a Brexit-párt pedig 11 százalékot kaphat. A konzervatívok népszerűsége csaknem 15 százalékponttal nőtt azóta, hogy Johnson idén nyáron átvette a párt és az ország vezetését Theresa Maytől.

Másodszor is halasztottak

Johnsonnak - akarata ellenére - október 19-én kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását az akkor még érvényes október 31-i határnapról három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A kormányfőt erre egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény kötelezte. A törvény október 19-ig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.

A jogszabály előírta a Brexit halasztásának kezdeményezését arra az esetre, ha a kijelölt határidőig egyik kritérium sem teljesül.

Két levelet küldött

Mivel október 19-ig e feltételek nem teljesültek, Johnson a törvény alapján aznap éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri.

Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

Tusk azonban hétfőn bejelentette, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.

Haladék január 31-ig

A halasztás, a brit kezdeményezésnek megfelelően, 2020. január 31-ig terjedhet.

A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, annak a hónapnak a végén - vagyis november 30-án vagy december 31-én - is megszűnhet a brit EU-tagság.

Annyi bizonyos, hogy a november 30-i potenciális kilépési határidő nem teljesülhet, mivel a parlamentet a választási kampány hivatalos kezdetének első mozzanataként a jövő héten feloszlatják, és a Brexit-megállapodás addig már nem kerül a törvényhozás elé.

A december 31-i kilépést is kétségessé teszi, hogy a menetrend szerint a decemberben megválasztandó új parlament néhány nappal megalakulása után karácsonyi szünetet kezd, bár elhangzottak olyan képviselői indítványok, hogy a törvényhozás a Brexit-egyezmény mielőbbi ratifikálása érdekében ülésezzen az év végi ünnepi időszakban is.

"Trump tévedésben van"

A vasárnapi Sky News-interjúban Boris Johnson kijelentette: Donald Trump amerikai elnök "alapvető tévedésben van", ha úgy gondolja, hogy a Brexit-megállapodás akadályozza a brit-amerikai kereskedelmet.

Trumppal a legnagyobb londoni kereskedelmi rádió, az LBC csütörtök esti betelefonálós műsorában Nigel Farage, a legradikálisabb brit EU-ellenes erő, a Brexit Párt vezetője készített félórás interjút. Farage-nak rendszeresen jelentkező műsora van az LBC-n.

Az amerikai elnök a műsorban kijelentette: az EU-val Boris Johnson által kötött Brexit-megállapodásnak vannak olyan elemei, amelyek "lehetetlenné teszik" Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kétoldalú kereskedelmét és a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást.

Boris Johnson azonban a Sky Newsnak azt mondta: a Brexit-megállapodás maradéktalan ellenőrzést tesz lehetővé Nagy-Britanniának saját vámpolitikája felett.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hirtelen betoppant több ezer magyar dolgozó Ausztriába
Kollár Dóra | 2026. június 24. 05:44
Elindult a nyári szezon a szomszédos országban.
Makro / Külgazdaság A Visegrádi Négyek Magyarországon találkozott, a hétéves EU-s költségvetés kiemelt téma volt
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 19:51
A Visegrádi Négyek (V4) magyarországi csúcstalálkozója után tartottak közös tájékoztatót a miniszterelnökök.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: „mini kamatcsökkentési ciklus indul”
Imre Lőrinc | 2026. június 23. 17:50
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
Makro / Külgazdaság Hatalmas pálfordulás Varga Mihályéknál
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 15:20
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Nagy svunggal megy neki a V4-csúcsnak Magyar Péter, de ez nem lesz könnyű menet
Litván Dániel | 2026. június 23. 15:19
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
Makro / Külgazdaság Óvatosabb maradt a jegybank, de február után itt az újabb kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 14:01
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Makro / Külgazdaság Megszavazták: újra búcsút inthetünk a rögzített áraknak
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 13:13
Az Országgyűlés mai döntését követően már hivatalos, hogy kivezetik ezt az árszabást.
Makro / Külgazdaság Még nincs vége a szép napoknak – megint olcsóbb lesz ez az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 09:33
Szerdán újabb érdemi fordulat érkezik a magyarországi töltőállomások árszabását tekintve.
Makro / Külgazdaság Kitört az optimizmus Európában?
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 19:46
Javul a hangulat.
Makro / Külgazdaság Az új gazdasági éra egyik fontos lépését tehetik meg Varga Mihályék
Imre Lőrinc | 2026. június 22. 19:22
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG