Az orosz külügyminisztérium megerősítette a nagykövet, Andrej Karlov halálát, és a merényletet egyúttal terrorista cselekedetnek minősítette. Az ankarai polgármester szerint az elkövető egy mindössze 22 éves, szolgálaton kívüli rendőr volt. Egy szemtanú a Reutersnek elmondta, hogy a merénylő elegáns öltözetben volt, öltönyben és nyakkendőben, és a nagykövet mögött állt. Egyszer csak előhúzta fegyverét és rögtön rálőtt a nagykövetre.
Öngyilkos merénylet
Egy videófelvétel szerint Aleppót és Szíriát emlegette, mintha tettének okát akarná magyarázni, majd Allahu Akbar felkiáltás következett. A merénylet után további lövések hallatszottak, a biztonságiak lelőtték az elkövetőt. Azt nem lehet tudni, hogy a merénylő egy magányos őrült volt, vagy egy szervezet, esetleg az Iszlám Állam nevében járt el. Cselekedete mindenesetre öngyilkos merénylet volt, hisz biztos lehetett benne, hogy a jelen lévő védelmi erők leterítik.
Az elmúlt hónapokban, a nyári puccskísérletet követően olyan erős tisztogatások zajlottak a török fegyveres erőknél, hogy alig maradt ember, rengeteg újat kellett felvenni. Nyilván nem volt könnyű mindenkit megfelelően átvilágítani, így akár az a helyzet is előállhatott, ami a szovjet hadseregben a második világháború előtt: a tisztogatások során lefejezték a tisztikart, így a háború elején egyszerűen nem volt megfelelő tisztállomány. A török tisztogatás ráadásul sokkal széleskörűbb volt, mint az egykori szovjet, az egész állományt érintette.
Kármentés
Erdogan elnök mindenesetre azonnal felhívta Putyint, beszámolt az esetről és sajnálatát fejezte ki. A török elnök a nyáron látványosan kibékült orosz kollégájával, akivel még tavaly, egy orosz katonai repülőgép Törökország általi lelövése óta romlott meg a viszonya. Erdogan most stratégiai partnerként, szövetségesként tekint Oroszországra, ezért ez az incidens rendkívül kellemetlen neki, így érthető, hogy megpróbálja mérsékelni a károkat.
Szíria
A merénylő utolsó szavaival a szíriai eseményekre terelte a figyelmet, melyek az utóbbi időben egyrészt valóban drámaiak voltak, másrészt egy meglehetősen szövevényes ellenség-barát viszonyrendszert eredményeztek. Oroszország tavaly lépett be a szíriai polgárháborúba a bukásra álló, kisebbségi síita diktátor, Aszad oldalán, de nem azért, mintha gondja lett volna Aszad szunnita ellenségeivel, hanem egyrészt, mert ez volt egy jó lehetőség katonai nagyhatalomként ismét bemutatkozni a nemzetközi színtéren, másrészt túl sok Oroszországból, ezen belül elsősorban Csecsenföldről származó terrorista volt a túloldalon, akik időnként visszatértek a szülőföldre bajt keverni.
A síita Aszadra, akinek rezsimje Szíria szunnita lakosságát elnyomta, a szunnita iszlám országok, mint Törökország és Szaúd-Arábia, ellenségként tekintettek. Az oroszokkal ugyanakkor nem akarnak rossz viszonyt, annak ellenére, hogy beszálltak Aszad mellé, és katonai sikerek sorozatát érték el neki, melyek közül a hab a tortán Aleppó városának teljes visszavétele lett a felkelőktől. Pont ma kezd tárgyalásokat a török, az iráni és az orosz külügyminiszter valamiféle békefolyamat elindításáról, a tervek szerint a merénylet nem befolyásolja a találkozót.
A kormány módosítana a CSOK Plusz szabályain. 
