Az elnökválasztás előtt kevesen tippeltek Donald Trump győzelmére (bár ténylegesen nem is győzött, hisz ellenfelénél félmillióval kevesebb szavazatot kapott, de a torz és finoman szólva idejétmúlt amerikai választási rendszer szerint mégis ő lehet az elnök), igaz, a brit népszavazás óta már a levegőben volt a meglepetés lehetősége. Egy washingtoni politológus, Allan Lichtman mindenesetre Trump győzelmét hirdette a Washington Post szerint, és most még érdekesebb elmélettel állt elő.
Pártra szavaztak
Lichtman szerint a meglepetést az okozta, hogy Trump személyét tartották elfogadhatatlannak a közvélemény-kutatók, és azt gondolták, a nép is ez alapján dönt. Ezzel szemben a szavazók nem kis hányada szerinte nem foglalkozik a személlyel, hanem pártra szavaz, és sokan egyszerűen elégedetlenek voltak már a demokratákkal, pártváltást akartak. A republikánusok ugyanakkor bajban vannak, mert még megválasztott elnökként is túl kínos nekik Trump, kontrollálhatatlan és kiszámíthatatlan, de Lichtman szerint van egy tervük.
Házon belüli csere
E szerint megvárják, míg Trump lő egy méretes bakot, ami eddigi viselkedése alapján könnyen bekövetkezhet. Valami olyat lép, ami miatt bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani ellene a kongresszusban, és akkor simán le lehet cserélni az alelnökre. Mike Pence élvezi a párt és a kongresszus bizalmát, egy kiszámítható, konzervatív republikánus. Ezzel a véleménnyel nincs teljesen egyedül a szakértő: a New York Times szakírója is komoly valószínűséget ad Trump egy éven belüli megpuccsolásának vagy lemondatásának.
Nálunk is előfordult
Önmagában egy ilyen esemény a demokráciák történetében meglehetősen gyakori, igaz, nem az elnöki rendszerekben, hanem a hatalmat teljesen a parlamentre hagyó demokráciákban. Miután utóbbiakban akkor működőképes egy kormány, különösen annak feje, a miniszterelnök, ha a parlament támogatja, vagyis legalább a képviselők fele jóváhagyja döntéseit, előfordul, hogy a kormányfő saját pártja vagy koalíciója lesz elégedetlen, és ők maguk óhajtják a cserét. Gondoljunk Medgyessy Péter esetére, akit a csökkenő népszerűség miatt a kormányzó pártok lemondattak, majd Gyurcsány Ferencet választották kormányfőnek.
Ami példátlan
Trump esetében az a példa nélküli, hogy pártja már a megválasztás másnapján lecserélné, miután nem is akarták őt. Persze ez megint egy rendszerhiba, hogy elnökjelölt lehet valakiből, akit a párt vezetőinek többsége nem szeretne, de hát az amerikai választási rendszer, ami a függetlenség elnyerésekor, 250 éve új volt és talán a legdemokratikusabb az akkori világon, mára meglehetősen idejétmúlt lett.
Így most van egy győztes párt egy győztes elnökkel, akit ők maguk sem akarnak. Kérdés, sikerül-e lecserélniük, vagy jöhet egy párton belüli megosztottsággal zajló kormányzás. Persze lehet, hogy Trump kormányzása sokkal visszafogottabb lesz, mint kampánya, és akkor szép lassan beletörődik a helyzetbe a párt is, a nép is, amely most lelkesen tüntet. Egy biztos: a választási reform nagyon sürgető lenne, hisz nagyon nehezen magyarázható, hogy az lehet az elnök, akire kevesebben szavaztak, csak azért, mert az egyes államok miatt mások a súlyok. Ilyen alapon a Brexit is lehetne döntetlen, mondván Anglia és Wales rá szavazott, Skócia és Észak-Írország ellene.
Alekszej Navalnij közeli szövetségese, Leonyid Volkov megfogadta, hogy "soha nem adja fel" a Vlagyimir Putyin elleni harcot. 
