EPA/STR |
Az újra megválasztott török államfő jelentősen átalakította a kabinetet, a kulcstárcák élén ugyanakkor nem történt érdemi változás. A június 24-én megválasztott Recep Tayyip Erdogan most egy alelnököt választot maga mellé Fuat Aktay személyében, aki 2016 óta a miniszterelnöki hivatal államtitkára volt.
A hétfőn életbe lépett végrehajtó elnöki rendszer alapján a kormányzatot is irányító Erdogan hivatalhoz tartozó minisztériumok számát 26-ról, több tárca összevonásával 16-ra csökkentette. A belügyminiszter továbbra is Süleyman Soylu, míg a külügyi tárcát Mevlüt Cavusoglu vezeti. Az igazságügyi minisztérium élén ezentúl is Abdülhamit Gül áll. Erdogan veje, Berat Albayrak, aki eddig az energiaügyi miniszter volt, mától az újonnan létrejövő kincstári és pénzügyi tárcáért felel – ezzel ő kapta meg a legfontosabb gazdasági tárcát.
A török líra is megcsúszott a hírekre
A kormányzat maga mögött hagyta ugyanakkor Mehmet Simseket, aki Törökország gazdaságának irányításában eddig a "húzó nevek" közé tartozott és a külföldi befektetők bizalmát élvezte. Simsek korábban három kormányban is pénzügyminiszterként, majd a legutóbbi ciklusban miniszterelnök-helyettesként szolgált. A bejelentést a török líra is megérezte, 3,5 százalékot vesztett értékéből a dollárral és az euróval szemben.
Az energiaügyi tárcát Albayrak helyett Fatih Dönmez kapta meg, aki 2015 decembere óta volt a tárca államtitkára. Az új kormányzat másik meglepetése Hulusi Akar, aki 2015 óta a haderő vezérkari főnöke volt, hétfőtől a védelmi tárcát vezeti majd.
Orbán fontos eseményre készül: nem akármelyik barátjához utazik Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Ankarába utazik, ahol részt vesz Recep Tayyip Erdogan államfő beiktatási ceremóniáján - További részletek >>> |
Több tárcát is összevont az államfő, így jött létre a közlekedési és infrastrukturális tárca, a kereskedelmi minisztérium, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tárca, az ipari és technológiai minisztérium, a kincstári és pénzügyi tárca, valamint a munka-, társadalom- és családügyi minisztérium, amelynek élére a kabinet egyetlen hölgy tagja került.
Névváltozás nélkül maradt az egészségügyi tárca, az oktatási minisztérium, a környezeti és várostervezési tárca, az ifjúsági és sportminisztérium, valamint a kulturális és idegenforgalmi tárca, amelynek vezetését a továbbiakban Mehmet Ersoy látja el, aki Törökország egyik legnagyobb turisztikai cégének, az Etsturnak az alapítója.
Teljhatalom mellett már nem kell szükségállapot?
A miniszterek ma délután teszik le az esküt, az első kabinetülésre pedig a tervek szerint pénteken kerül sor. Az elnöki rendszert megalapozó alkotmánymódosításról népszavazáson döntött Törökország, 51,4 százalékos többséggel. A rendszer életbe lépését a következő választáshoz kötötték, amelyet most Erdogan csaknem 52,6 százalékkal meg is nyert. A végrehajtó elnöki rendszer kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé. A változtatás következtében egyúttal megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az elnökre szállt át az eddigi teljes kormányfői jogkör.
Diktátorhoz méltóan ünnepli az újraválasztását Erdogan Folytatódik a tisztogatás, most a fegyveres testületek közel százötven tagja ellen adtak ki elfogatóparancsot. Tovább >>> |
Erdogannak nagy kő eshet le a szívéről, ezt az is mutatja, hogy megállapodott a lassan két éve tartó rendkívüli állapot feloldásáról. Sabah című török kormányközeli napilap cikke szerint a beszélgetés fő napirendi pontjai között a választásokkal újonnan létrejövő, végrehajtó elnöki rendszer első lehetséges intézkedései szerepeltek. Emellett emlékeztettek, hogy Erdogan már a kampányban is többször felvetette a rendkívüli állapot esetleges feloldását, amelyet 2016. július 15-ei puccskísérlet után öt nappal, július 20-án hirdették ki először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal, újabb három hónapra meghosszabbították.
A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. Ezt követően óriási tisztogatási hullám indult meg Törökországban, ennek részleteiről itt írtunk bővebben a Privátbankár.hu-n. >>>
Mindenki az urnákhoz járult
A teljes feldolgozottság közelében a török elnök elmondta: "népünk személyemet bízta meg az államfői és a végrehajtói hatalom feladatával, ugyanakkor a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának és szövetségesének, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) megszavazott parlamenti többség a törvényhozás terén is nagy felelősséget rótt a pártszövetségre.
Az államfő szerint a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét, és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti. Leszögezte azt is: a török vezetés a demokrácia iránti elkötelezettségét és a szabadságjogok fejlesztését célzó határozottságát az elkövetkező időszakban még inkább megerősíti - tette hozzá. Egyúttal megfogadta, hogy mind belföldön, mind külföldön folytatja a harcot azok ellen, akik Törökországot terrorszervezeteken keresztül veszélyeztetik.
Törökország a mostani választáson a közel 90 százalékos részvételi aránnyal az egész világnak leckét adott demokráciából. A részvételi arány a Törökországban megszokott mértékben nagyon magas volt, ezúttal az elnökválasztáson 88,14 százalék, a parlamenti választáson 87,28 százalék. A hatósági nyilvántartás szerint összesen 59 millió 391 ezer 328 török állampolgárnak volt lehetősége a mostani választáson az urnákhoz járulni, 56 millió 342 ezer 263-nak belföldön, 3 millió 49 ezer 65-nek pedig külföldön.
Veszélyben az iszlamista teljhatalom? Előrehozott választásokról suttognak A radikális jobboldali MHP és a török titkosszolgálat új, negatív dinamikát visz az ujgurok támogatásával Peking és Ankara kapcsolatába. Washington pénzügyi szankciók bevezetését ígéri a törökökkel szemben, amennyiben Ankara vásárol orosz S-400 légvédelmi rendszereket. Erdoğan nincsen hozzászokva, hogy bárkivel is kompromisszumot kössön Törökországban, ezért újra előrehozott választásokról suttognak Ankarában. További részletek >>> |