Oszlay András, a Takarékbank osztályvezetője elmondta: a holnapi adatközlések (a GDP és az infláció) ugyan még okozhatnak meglepetéseket, a gazdaság pályája középtávon azonban jól kirajzolódik. Az, hogy sikeres kötvénykibocsátáson vagyunk túl, azt is jelenti, hogy - legalábbis megállapodás céljából – IMF-delegáció látogatása a közeljövőben biztosan nem várható.

Európa túl lehet a mélyponton

Suppan Gergely az euróövezeti konjunktúrával kapcsolatban elmondta: a reálgazdaságban a tavalyi év novembere-decembere lehetett az igazi mélypont – bizakodásra ad okot az indikátorok javulása, bár épp egy éve nagyon hasonló trendet jeleztek a mutatók, és az igazi fellendülés akkor elmaradt. A dinamika a második félévben kezdhet el élénkülni. Németország már-már felpörögni látszik, úgy tűnik, a technikai recessziót el tudta kerülni az ország, ennek hátterében a kínai értékesítések felpörgése áll – példaként a BMW esetét hozta a senior elemző, a cég ugyanis már minden negyedik autóját Kínában értékesíti.

Suppan Gergely és Oszlay András

A közép-kelet-európai régió kettévált, Lengyelország és Csehország leszakadóban van, ahogy a horvát gazdaság is zsugorodik - a recesszió tehát nem magyar sajátosság.  Oroszországban és Törökországban viszont már élénkülés körvonalazódik a beszerzési menedzserindexek alakulása alapján.

Kifelé tartunk a recesszióból

2013 első felében már kikerülhetünk a technikai recesszióból – ennek hátterében az autógyártás felpörgése és a lakossági jövedelmek növekedését látják a szakemberek. A GDP növekedését 2013-ra 0,3 százalékra várják (korábbi előrejelzésüket tehát csökkentették), a növekmény inkább a második félévben halmozódhat fel – nagyon sok függ azonban a mezőgazdaság teljesítményétől, ami ha eléri a 2011-es év teljesítményét, akár még 1 százalékos éves növekedést is okozhat. 2014-re már 1,5 százalékos növekedést vár a Takarékbank.

Mélyben a beruházások – feléltük a jövőnket

A GDP összetevőit vizsgálva azt látjuk: a beruházások nagyon megszenvedték a válságot, 2014-re legfeljebb a 2008-as év 75 százalékát érheti el. Egyedül a külkereskedelem, az export és az import haladja meg a válság előtti szintet, emellett a közfogyasztás szintje éri el a 2008-ast.

A beruházások gyengélkedése nem csak a versenyszférára, hanem a teljes gazdaságra jellemző. Hitelezési fordulatra még nem lehet számítani, az államháztartás és a lakosság súlyos eladósodottsága, a bankrendszer mérlegalkalmazkodása miatt a gazdaság élénkülése középtávon sem támaszkodhat belső forrásokra. Magyarország felélte a jövőjét 2002 és 2008 között, akkor elvesztegettünk egy évtizedet – véli Suppan Gergely. A magánszféra és az állam is túlzott mértékben eladósodott, amit nem követett a betétállomány emelkedése – ennek a kényszerű kiigazítása folyik most.

Végre nőhetnek a reálbérek

A munkaerőpiacon a közcélú foglalkoztatás emeli a foglalkoztatottság szintjét – az éves átlagos munkanélküliség tavaly 10,9 százalékos volt, idén minimális mértékben, 10,8 százalékra csökkenhet.

Idén több év óta először növekedhetnek a reálbérek és a reálnyugdíjak is – ennek hátterében minimálbér-emelés, a nyugdíjemelés, a szuperbruttó kivezetése, valamint a bázishatások, a rezsicsökkentés és a belső kereslet által lefelé húzott infláció áll. Az infláció az év első felében 3,7-4,1 százalék közé mérséklődhet; az átlagos infláció idén 3,7, míg jövőre 3,2 százalék lehet. A háztartások fogyasztása 2013 folyamán fokozatosan stabilizálódat.

Lesz-e meglepetés-jegybankelnök?

A forint szempontjából a legfontosabb az lesz, hogyan zajlik le a következő két hétben a jegybankelnök-váltás. Suppan Gergely nem kívánt állást foglalni abban a kérdésben, ki lesz a következő jegybankelnök, nem tartotta azonban kizártnak, hogy nem Matolcsy György lesz a jegybankelnök – bár ehhez a gondolathoz már kezd hozzászokni a piac -, hanem egy váratlan nevet húz elő a kalapból a miniszterelnök.

A forintot főként a monetáris politika jövőbeli irányával kapcsolatos bizonytalanság mozgatja

Azt a kormány részéről már cáfolták, hogy unortodox jegybanki politikát hoz majd a következő ciklus. A határidős kamatlábak azt jelzik, hogy messze nincs még vége a kamatcsökkentési sorozatnak, akár egy 100 bázispontos csökkentés is be lehet árazva. Egyelőre úgy látják a szakértők, hogy 5 százalékig biztosan lemehet a Monetáris Tanács, innentől azonban bizonytalan a kép, sok minden függ az MNB-elnökváltástól.

A Takarékbank elemzői szerint amennyiben a nemzetközi piaci környezet támogató lesz, és a jegybank új vezetése nem a piacot feszélyező lépésekkel mutatkozik be, az euró a 280-290 forintos sávban stabilizálódhat 2013 legnagyobb részében.