Verekedés a benzinkutakon, áfaemelés, sebesültek milliói – Oroszország kezd belefáradni a háborúba

„Egy nagy, vastag fal van közted, és köztünk, hétköznapi emberek között” – üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Viktorija Bonja az Instagramon még áprilisban. Az influenszer 18 perces videóját, amiben a fenti mondat elhangzott, tízmillióan nézték meg a feltöltés utáni első órában, és harmincmillióan az első öt napon. 

Bonja elsősorban az internet oroszországi korlátozása, és a megélhetési költségek, illetve a kisvállalkozásokat terhelő adók emelkedése ellen szólalt fel. Bár az Instagram elérését több mint négy éve akadályozza az orosz kormány, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kénytelen volt napokon belül reagálni a videóra. A reakció pedig legalább annyira váratlan volt, mint Bonja éles kritikája a sminktippek és életmódtanácsok között: elismerte az említett nehézségeket, és azt is, hogy a Kreml dolgozik a megoldásukon.

Az egykori orosz műsorvezető ugyan nem említette a háborút, de sokasodnak az arra utaló jelek, hogy az egyre frusztráltabb orosz társadalom kezd belefáradni az azzal indokolt intézkedésekbe. Ukrajna teljeskörű inváziója ötödik éve tart, hosszabb ideje, mint ameddig az első világháború tartott. A jólét látszatának fenntartása – orosz kifejezéssel a pokazuha – egyre nehezebb, az élelmiszer-infláció elszállt, a benzinkutakon pedig országszerte verekednek az emberek az üzemanyagért.

A hadigazdaság működtetése érdekében a kormány 20-ról 22 százalékra emelte az áfát januárban, a burgonya ára 167 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, a legnépszerűbb sör, a Baltika 70 százalékkal lett drágább. A tej, a babkonzerv és az instant leves ára is 55-60 százalékkal emelkedett, a fizetések azonban nem követték ezt az ütemet.

Már az orosz felmérés szerint is fogytán a türelem

A stabilitás és a kontroll érzetének az sem tett jót, hogy az ukrán légitámadások már a két világvárost, Moszkvát és Szentpétervárt is elérik. Olajfinomító és kikötő sincs biztonságban a drónoktól: ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az oroszok minden eddiginél nagyobb arányban szeretnének véget vetni a háborúnak. A kijevi ICAR kutatóintézet szerint az orosz lakosság 81 százaléka már másnap lezárná a háborút, és csak 9 százalékuk folytatná mindenáron.

Az ukrán agytröszt számaival összhangban van az Orosz Közvéleménykutató Központ (VTsIOM) legfrissebb felmérésének eredménye. Vlagyimir Putyin támogatottsága gyorsuló ütemben csökken, nagyobb mértékben, mint 2022 óta bármikor. A Gallup a gazdasági helyzetről kérdezte az oroszokat, a 60 százalékuk pedig romló tendenciát látott tavasszal: az elmúlt húsz évben ez a legmagasabb arány.

Az orosz társadalomban az egyik legszélesebb az egyenlőtlenség a világon: a felső 1 százaléknál összpontosul a teljes vagyon közel fele, a felső 10 százaléknál több mint háromnegyede. A két metropolisz, és az azokat körülölelő Moszkvai és Leningrádi terület viszonylag fejlett, de itt kevesebb, mint 30 millió ember, az orosz népesség alig 20 százaléka él.

A vidéki területek jelentős részén a harmadik világra jellemző körülmények között élnek az emberek, sok háztartásban nincs kiépített vízvezeték, így öblítéses vécé sem.

A szövetségi kormány a Csecsenföldet és Dagesztánt sújtó áradásokra sem reagált kellő hatékonysággal, amit Bonja is megemlített a videójában. A 600 ezres Mahacskalában egy épület is összedőlt, a város lakóinak fele pedig hosszú időre áram nélkül maradt.

Az egyre növekvő társadalmi feszültség nem segíti a kormányzó Egységes Oroszország pártot, bár a tekintélyelvű berendezkedésnek és a rubelmilliárdokból fenntartott propagandának köszönhetően továbbra is ők a szeptember 20-ára kiírt parlamenti választás toronymagas esélyesei.

Digitális vasfüggöny

A tizenöt éve Dél-Franciaországan élő Bonja könnyedén használhatja munkaeszközként az Instagramot, Oroszországban viszont 2022 elején korlátozták az alkalmazás elérését. A Facebookot és az X-et szintén a teljeskörű invázió után néhány nappal tették elérhetetlenné Oroszországban, 2024 óta pedig 81 nyugati hírportált nem tudnak olvasni az ott élők. A WhatsAppon és a Telegramon először a hang- és videohívás funkciókat tiltották le tavaly, idén pedig teljesen leállították a hozzáférést, így nem maradt olyan alkalmazás Oroszországban, amellyel végpontok között titkosított üzeneteket lehet küldeni.

A Kreml célja a korlátozásokkal, hogy minél több embert ösztönözzenek az állami alkalmazás, a Max letöltésére. Ez eleinte nem volt könnyű: egy orosz kormányközeli forrás a Mediazonának arról beszélt, a Max megítélése az oroszok körében olyan, mintha közvetlenül a Szövetségi Biztonsági Szolgálálat, az FSZB kezébe adnák a telefonjukat. Az alkalmazás használata annyira kockázatos, hogy az Ukrajnában harcoló katonának sem javasolják a használatát. A magánszférájukat azonban már sokan feladták: a fejlesztő Vkontaktye szerint már legalább 100 millióan telepítették a telefonjukra a Maxot.

Putyin népszerűség-vesztését jelentősen fokozta, hogy márciusban három hétre leállt a mobilinternet-szolgáltatás Moszkva belvárosában. A Kreml azzal magyarázta a helyzetet, hogy így tudják megelőzni az ukrán dróntámadásokat, de egyúttal leálltak a navigációs rendszerek, a kártyás fizetések, és az étel-, vagy taxirendelő alkalmazások is. Eközben ráadásul Oroszország olyan területeit is elérték az ukrán dróntámadások, ahol szintén korlátozták a mobilinternet-hozzáférést.

A kis- és közepes vállalkozások lobbiereje elégtelennek bizonyult, a gyerekeknek és a szülőknek azonban sikerült sarokba szorítaniuk a kormányt. Miután az orosz vezetés tavaly decemberben betiltotta a Roblox nevű játékot, a Biztonságos Internet Liga vezetője, Jekatyerina Mizulina 63 ezer levelet kapott elsősorban gyerekektől. A tiltást végül június 10-én feloldották, de beszélgetni továbbra sem tudnak az oroszországi játékosok a Robloxon keresztül. 

A háború megítélésén az sem javít, hogy 2026 elején havonta 30 ezer orosz katona vesztette életét, vagy sebesült meg súlyosan az ukrajnai fronton. Az orosz áldozatok pontos számát nem lehet tudni, de a Mediazona 352 ezerre, a brit hírszerzés közel félmillióra teszi 2022 óta. A jelenleg Konsztantyinovkánál összpontosuló frontvonal egyre közelebb húzódik olyan sűrűn lakott, 100 ezer főnél nagyobb városokhoz, mint Kramatorszk, vagy Szlavjanszk, ez pedig felgyorsíthatja az áldozatok számának növekedését.

Putyinnak és az orosz hadseregnek katonák százezreire lenne szüksége a hatékonyabb területszerzéshez, de egy ilyen mértékű sorozás katasztrofális hatással lenne az orosz gazdaságra. Az erőforráshiány nem csak a frontra, hanem a munkaerő-piacra is jellemző, ahonnan különösen a 21 és 50 év közötti férfiak hiányoznak. Eközben a születések száma tavaly történelmi mélypontra, 1 millió 178 ezerre esett, az idei első negyedévben pedig mindössze 272 ezer gyerek született Oroszországban. A termékenységi arányszám, tehát az egy szülőképes korú nőre jutó gyerekek száma 1995 és 2005 között is alig 1,2-1,3 volt, a munkaerő utánpótlása tehát már a háború előtt sem volt kielégítő.

Eurómilliárdok havonta

A kegyelemdöfést az olajárak további esése adhatja meg, illetve, ha a továbbra is az orosz energiahordozóktól függő országok fokozatosan más forrást keresnek az ellátásukhoz. Jelenleg Kína és India vásárolja a legtöbb orosz nyersolajat (az export 86 százaléka ezekbe az országokba érkezik), de az LNG és csővezetékes gáz túlnyomó része európai országokba megy tovább.

Az Európai Unió tagállamai csak májusban 2,3 milliárd eurónak (824 milliárd forintnak) megfelelő összeget fizettek orosz energiahordozókért, ebből Magyarország 674 millió, Szlovákia pedig 497 millió euróval vette ki a részét.

Miközben Közép-Európába vezetékes gáz és nyersolaj érkezik, Spanyolország, Franciaország és Belgium összesen 842 millió euróért vásárolt LNG-t. 

Az Ural nyersolaj ára júliusra visszaesett az év elejére jellemző 50 dolláros hordónkénti szintre, az orosz vezetésnek pedig nem jönne jól, ha további adóemelésre kényszerülne a választási kampányhajrá során. A kampánnyal várhatóan erősödő internet-korlátozás szintén érzékeny pont: a Kreml éppen az oroszok tízmillióinak kerülőútként szolgáló VPN-szolgáltatásokra csaphat le a választás előtt. 

Az orosz kormányra nehezedő nyomást talán az ukrajnai invázió kommunikációja mutatja legszemléletesebben: Peszkov hétfőn már háborúként hivatkozott arra, amit évekig következetesen „különleges katonai műveletnek” neveztek. A felelősség hárítása azonban nem változott, a pozitív orosz identitás fenntartása egyre nehezebb, peresztrojka, vagy glasznoszty pedig a láthatáron sincs.