4p
Az ukrán béketárgyalások rávilágítottak a brit diplomácia és katonapolitika válságára. Míg Európa a béke és háború között ingázott, Nagy-Britannia gyakorlatilag teljes passzivitásban, mintegy kívülállóként figyelte az eseményeket. Ha az ország kilép az EU-ból, veszélybe kerülhet az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagsága is.

Sokaknak feltűnt az elmúlt hetekben, hogy míg Európa a béke és háború között ingázott, addig Nyugat-Európa legerősebb hadsereggel rendelkező atomhatalma, amely ráadásul még az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is, gyakorlatilag teljes passzivitásban, mintegy kívülállóként figyelte az eseményeket. 

Igen, Nagy-Britanniáról van szó, amelynek 19. századi birodalma fölött sohasem nyugodott le a nap és amelynek hadserege a jelek szerint napjainkra súlyos identitásválságba sodródott. 

Felszínre tör a katona-politikai válság

A katonapolitikai válság a 2003-as iraki beavatkozással kezdődött, amelynek során a brit hadsereget egy fabrikált indokkal vitték háborúba. A csalás később kitudódott, a közvélemény bizalma megrendült a politikai osztály keményvonalas csoportjai iránt, Tony Blair volt miniszterelnök pedig politikai hullává deklasszálódott. Az egy évtizede lappangó krízis aztán a napokban felszínre tört. Sir Richard Shirreff, a NATO volt főparancsnok-helyettese így fakadt ki a nyilvánosság előtt: „Az ukrán válság Csehszlovákia 1968-as szovjet lerohanása óta a legsúlyosabb európai kihívás. Egy totális háborúval nézünk szembe.” 

Shirreff – teljes joggal – arról panaszkodott, hogy „míg Angela Merkel és Francois Hollande tárgyalnak Vlagyimir Putyinnal, addig az Egyesült Királyságot, amely a NATO, az EU, és az ENSZ Biztonsági Tanács tagja, sajnálatos módon egy olyan miniszterelnök vezeti, aki mintha nem is létezne.” „Hol van Britannia? Hol van Cameron? Senki sem figyel rá! Ő most egy jelentéktelen külpolitikai szereplő!”

Behavazva pihen a brit oroszlán, fázós galambok társaságában

Ez a kitörés jól tükrözi azt a növekvő frusztrációt, amely a katonai vezetésben kialakult a jelenlegi kormányzattal szemben általában, David Cameron miniszterelnökkel szemben pedig különösképpen. A vezérkart ráadásul konkrétan kiborította az a Cameron által fölvázolt és a Nemzetbiztonsági Tanács által december közepén elfogadott döntés, miszerint elhalasztják katonák százainak visszavezénylését a széteső Irakba. A kormányfő attól félt, hogy a májusi általános választások előtt így brit katonákat ölhetnek meg, vagy ejthetnek fogva.

A konzervatív Daily Telegraph rögtön megvádolta Cameront azzal, hogy gyakorlatilag föladta határozott vezetői szerepét a világ színpadán. A baloldali-liberális Guardian szerint az a veszély fenyeget, hogy Britannia leragad a külpolitikai partvonalon. A Guardian ráadásul EU tisztviselőket idéz, akik szerint a brit diplomáciai szakértelem és befolyás csökkenőben van – nem csak Brüsszelben, hanem olyan messzi fővárosokban is, ahol London egykoron komoly befolyással bírt. 

A német kormánypárti sajtó az ukrán béketárgyalások kapcsán a brit külügyminisztert, Philip Hammondot „szokatlanul védekezőnek" írta le és szembesítette Londont korábbi vezető szerepével a nemzetközi politika színpadán. Mindennek tetejébe a jelek szerint a Munkáspárt vezetője, Ed Miliband még kevésbé érdeklődik a külpolitika iránt, mint Cameron. Így bárki nyer is a május 7-i választásokon, az valószínűleg marad Londonban begubózva.

Az EU-tagság is veszélyben

Cameron a minap kijelentette, hogy a brit EU-tagságról általa megígért népszavazást a 2017 végében meghatározott határidőnél előbb is megtarthatják, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel.

De Cameron taktikája rosszul sült el mert már elvesztette a folyamatok fölött az ellenőrzést mind otthon, mind Brüsszelben. Egy decemberi fölmérés szerint a britek 51%-a szeretné országát az EU-n kívül látni. A rendkívül népszerű, függetlenségpárti és elit-ellenes UKIP párt pedig Londont eltökélten meg akarja szabadítani Brüsszel fennhatóságától.
A diplomácia perifériája felé

A kilépés pedig veszélybe sodorná a Washingtonnal évtizedek óta fönnálló ’különleges kapcsolatot’ is. Barack Obama nemrég újonnan kifejezte Washington azon óhaját, hogy London maradjon az EU tagja. 

Michael Emerson, a Centre for European Policy Studies kutatója egyenesen arról beszél, hogy a hanyatló brit befolyás egy nap akár elvezethet a „brit külpolitika koronagyémántjának”, az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagságának elvesztéséhez. Így múlik el a világ dicsősége?

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter nem boldog – itt a kormány reakciója Trump nagy bejelentésére
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 08:29
A külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli felelősöket emlegette.
Makro / Külgazdaság Donald Trumpék ezzel a magyar gazdaság alól is kirúgnák a széket?
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:29
Előkerült egy brutális büntetővám terve. 
Makro / Külgazdaság Donald Trump megint aláírt, és ezt az egész EU megemlegeti
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 07:02
Az elnök vámok bevezetéséről szóló rendeletet írt alá.
Makro / Külgazdaság 25 ezer ember kerülhet az utcára – megkongatták a vészharangot az autóiparban a britek
Privátbankár.hu | 2025. április 3. 06:41
A szigetország rendkívüli módon megsínylené az amerikai vémokat.
Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG