Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, José Manuel Barroso, a legfőbb uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, az Európai Bizottság elnöke, valamint Helle Thorning-Schmidt, az EU soros elnökségét e hónap végéig ellátó Dánia miniszterelnöke közös sajtótájékoztatón közölte, hogy a növekedési paktum céljaira összesen 120 milliárd eurót mozgósítanak.
Mire elég 120 milliárd euró?
|
A magyar gyorsnaszád nem vár utasokraOrbán Viktor miniszterelnök még az értekezlet előtt nyilatkozva azt mondta: Magyarország érdekelt abban, hogy növekedés legyen Európában. Saját növekedési programjának elindításával Magyarország nem várhat az európai uniós döntésekre, "egyetlen perc veszteség nélkül" cselekedni kell e program beindításával. |
Olyan intézkedésekről van szó, amelyek reményeik szerint szinte azonnal hatnak a növekedésre. Az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelésével az intézet hitelkapacitása 60 milliárd euróval nő, és a többletforrást uniószerte gazdaságélénkítő programokra használhatják majd fel. Hasonló nagyságrendre rúg a tagországoknak területi, illetve ágazati támogatásként járó, de fel nem használt forrásokból átcsoportosítható összeg. További közel 5 milliárd eurót fordítanak az uniós érdekű, fontos infrastrukturális beruházások támogatását szolgáló, úgynevezett projektkötvények kísérleti szakaszának finanszírozására.
Az esti sajtótájékoztatón Van Rompuy megerősítette, hogy a csúcstalálkozó hátralévő részében az euróövezeti stabilitást rövid és hosszú távon szolgáló lehetőségekről tárgyalnak. Jelezte, hogy egyes tagállamok szeretnék összekötni a két témát, de közös döntés erről egyelőre nincs.
Az olaszok és a spanyolok már nem érnek rá hosszú távon gondolkodni
Uniós források szerint utóbbi megjegyzésével egyebek között arra is utalt, hogy legalább két tagállam (Olaszország és Spanyolország) először csak feltételesen hagyta jóvá a növekedési döntéseket. Végül az euróövezeti országok vezetőinek sikerült megnyugtatniuk Spanyolországot és Olaszországot, így Madrid és Róma is rábólintott a 120 milliárd eurós növekedési paktumra
Korábbi jelzések szerint elsősorban Mario Monti olasz miniszterelnök kardoskodik amellett, hogy már ezen a találkozón olyan elhatározások szülessenek, amelyek elegendő jelzést adnak a nemzetközi pénzügyi piacoknak az euróövezeti stabilitás javulásáról.
|
| Mario Monti és Angela Merkel (fotó: Európai Tanács) |
A csúcstalálkozó alatt az eurózóna országainak szakértői olyan konkrét intézkedéseken is dolgoztak, amelyek révén gyorsan elérhető, hogy Olaszország és Spanyolország számára a jelenleginél olcsóbbá váljék a kölcsönfelvétel a nemzetközi piacokon.
| Róma Madrid támogatásával olyan engedményeket szeretett volna kicsikarni valutaövezeti partnereitől, elsősorban Németországtól, amelyek révén rövid távon csökkenthetné tartósan magassá vált hitelfelvételi költségeit. A bökkenő csak az, hogy az olaszok által preferált megoldások többsége, ha nem mindegyike, ilyen vagy olyan okból az előzőleg lefektetett szabályokba ütközhet - írja a Bruxinfo. Jól értesült források szerint az olaszok a csütörtök délután kezdődött csúcson és még péntek hajnalban is három irányban tapogatóztak. Az első az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elsődleges piacokon való állampapír-vásárlásának lehetősége akkor, ha a német és az olasz kötvények közötti hozamfelár átlép egy bizonyos szintet. Ennél kisebb hordereje lenne annak, mégis segítséget jelentene, ha az ESM-től „megvonnák” szenior hitelezői státuszát, ahogy az az előd, az EFSF esetében is fennáll, és ezzel is ösztönöznék a magánbefektetőket arra, hogy olasz államkötvényeket vásároljanak. A harmadik megoldás az lehetne, ha az ESM banki jogosítványokat kapna és így más valutaövezeti bankokhoz hasonlóan az Európai Központi Banktól vehetne fel olcsó, 1 százalékos kamatozású likviditási hitelt, amiből aztán államkötvényeket vásárolhat - írja a Bruxinfo. |
Mégis érkezhet pénz a bankokhoz közvetlenül a mentőalapokból
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a pénteken hajnalban tartott sajtóértekezletén közölte, hogy az euróövezeti országok jóváhagytak egy olyan mechanizmust, ami lehetővé teszi az euróövezeti mentőalapok segítségével közvetlenül tőkésítsék fel a bajba jutott bankokat. A 17 országból álló euróövezet vezetői döntöttek arról is, hogy az Európai Központi Bank bevonásával közös bankfelügyeleti rendszert állítanak fel.
| Az uniós vezetők találkozója pénteken is folytatódik, sőt a 27 tagország vezetőjének megbeszélését egy euróövezeti külön-csúcstalálkozó is követi. |
Az euróövezeti országok kisegítésére 2010. májusban alapított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) és a július elsején induló új, állandónak szánt euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) legalább egy évig párhuzamosan működik majd.
A 2014 első feléig teljesen feltöltendő Európai Stabilitási Mechanizmus 500 milliárd eurós keretéhez átmenetileg - az alap feltöltéséig - hozzászámítják az ideiglenes euróövezeti mentőalap 440 milliárd eurós keretéből az eddig még hitelként ki nem helyezett, rendelkezésre álló több mint 200 milliárd eurót, továbbá a második görög mentőprogramra szánt 102 milliárd eurót, amely az Európai Bizottság garanciakeretéből és az euróövezeti országok kétoldalú kölcsöneiből származik.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 121,75 pontos, 0,18 százalékos csökkenéssel 68 002,24 ponton zárt pénteken. 
