Közvetlenül az amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt Trump úgy nyilatkozott, hogy jó kapcsolatokat akar Oroszországgal, miután saját országának korábbi ostobasága, ahogy fogalmazott, vezetett az ellenségeskedéshez. Saját országa korábbi politikáját, értve ezalatt elsősorban Obama elnökségének időszakát, eddig is gyakran szidalmazta, legyen szó akár az Iránnal kötött hathatalmi szerződésről, akár a párizsi klímaegyezményről.
Üzenet és válasz
Az Oroszországgal fennálló kapcsolat viszont kétségkívül a leglényegesebb kérdés lenne, és Trump hangsúlyozta is, hogy erre törekszik, sőt, hogy ezt több éve, hangoztatja, már elnökjelölt korában is síkraszállt emellett. A csúcstalálkozó előtt Trump küldött egy Twitter-üzenetet, miszerint az Oroszországgal való kapcsolat sosem volt rosszabb, és ez saját országa hülyeségének köszönhető, meg a választási beavatkozással kapcsolatos boszorkányüldözésnek. Szokatlan manőver egy csúcstalálkozó előtt az önostorozás, mindenesetre, mindenesetre az orosz külügyminisztérium lájkolta az üzenetet, és odaírta, hogy egyetért.
Választási beavatkozás
A két vezető először kettesben tárgyalt, csak tolmácsaik voltak velük, utána viszont egy nagy konferenciaasztalnál országaik más magasrangú vezetőivel ültek le, ahogy ez a kétoldalú találkozókon gyakran szokásos.
A nagy késéssel elkezdődött sajtótájékoztatón először mindkét részről elhangzott, hogy nincs oka a két ország közötti rossz viszony fenntartásának, egyetértenek abban, hogy javítani kellene azokat. Az első komoly kérdés ezek után a 2106-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás volt. Trump közölte, hogy ahogy korábban is állította, most is meg van győződve arról, hogy Oroszország nem avatkozott be közvetlenül az amerikai politikába, ezen belül a két évvel ezelőtti választási kampányba (nem is várhatta senki, hogy ebben a kérdésben más válasz legyen).
Az orosz elnök is hangsúlyozta, hogy nem volt orosz állami beavatkozás, más, nem az állam közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek persze próbálkozhattak ilyesmivel, de az ő tevékenységük miatt nem vádolható az orosz állam. Ha Amerika egy demokrácia, mondta Putyin, akkor bíróságnak kell kimondania Oroszország érintettségét, mégpedig bizonyítékokra alapozva.
Szíria
A következő komoly kérdés Szíriára vonatkozott, hisz ott jelen van mindkét nagyhatalom, ha külön akcióban is, de mégis csak őt verték lett az Iszlám Államot. A sajtótájékoztatón azonban csak általánosságok hangzottak el: a szíriai menekültek megsegítése, humanitárius segély nyújtása Szírián belül, és Izrael azon igényének elismerése, hogy Szíria délnyugati sarkában, közel az izraeli határhoz ne állomásozzanak síita milíciák, sem irániak, sem a Hezbollah erői.
A sajtótájékoztatón nem derült ki végül is, hogy bármely kérdésben történt-e áttörés vagy komolyabb megegyezés, ezt lehet, hogy elsőre nem is akarták bejelenteni a felek. Amerika szövetségesei elsőre megnyugodhatnak, hogy nem köttetett őket megkerülve nagy megegyezés, ugyanakkor, ha történt lényeges közeledés a két vezető között, arról feltehetően más fórumon rövidesen nyilatkozni fognak.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
