A görög kabinet ugyanakkor az újabb takarékossági intézkedéseket is megszavazta a hétvégén, amelyek még szükségesek a hétfői döntéshez, bár a szavazás leginkább csak formalitás volt, miután már a múlt héten nyilvánosságra hozták az újabb 325 millió eurós megszorító csomag részleteit. A megszorítások és a magánhitelezői adósságleírás együttesét igyekeznek úgy alakítani, hogy jelenleg a GDP 160 százalékán álló görög államadósságot 2020-ra 120 százalékra tudják leszorítani. Mivel azonban az elsőszámú forgatókönyv szerint az eddig számításba vett lépésekkel csak mintegy 129 százalékra sikerül ezt lefaragni, az euróövezeti pénzügyi vezetők vasárnap is tanácskoznak a lehetséges megoldásokról a hétfői találkozó előtt, hogy sikerüljön jobban a 120 százalékhoz közelíteni a 2020-ra megcélzandó államadósság GDP-arányos mértékét.

Olyan elképzelések is vannak, hogy Görögország magánhitelezői nem készpénzt, hanem összesen 30 milliárd euró értékben 1-2 év lejáratú EFSF-kötvényeket kaphatnak a részleges adósságleírás részeként. Korábban rendre olyan hírek szivárogtak ki az egyeztetésekről, hogy a leírás részeként a magánhitelezők az általuk birtokolt görög államkötvényekért cserébe egyrészt hosszú, 30 éves lejáratú görög állampapírokat kapnának, illetve "kenőpénzként" a görög kormány készpénzt adna a bankoknak. Az EFSF két nemzetközi hitelminősítőnél még a legkiválóbb, "tripla-A" minősítéssel rendelkezik. A Standard & Poor's januárban egy fokozattal "AA+"-ra rontotta a luxemburgi székhelyű szervezet adóskockázati besorolását azt követően, hogy több - az EFSF adósságára garanciát vállaló - euróövezeti ország osztályzatán rontott.

Közben bizakodásának adott hangot az Európai Bizottság tagja, Viviane Reding egy lapinterjúban, hogy a pénzügyminiszterek elfogadják az újabb görög mentőcsomagot, de az EU feltételeket támaszt a hitelhez az uniós biztos szerint. Az osztrák Kuriernak nyilatkozva kijelentette: bízik abban, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői ülésükön odaítélik a 130 milliárd eurós hitelt. "De csak bizonyos feltételek mellett. Nem önthetjük a pénzt egy feneketlen hordóba" - tette hozzá az igazságügyi biztos, a bizottság alelnöke. Az EU figyelemmel követi majd a görög igazgatási struktúrák átalakítását - mondta, de részletekre nem tért ki. Mindamellett úgy vélekedett, a görög minimálbér "a teljesítményhez képest" magasabb a portugálnál és a spanyolnál, ezért esett vissza az ipari termelés. Reding úgy vélekedett, Athén nem fogja az euróövezet felbomlását okozni. Görögország jelenleg "az EU-család beteg tagja", az országot "újra fel kell építeni" - mondta. Kitért arra is, hogy az uniós szerződésekben nem szerepel a tagállamok euróövezetből való kizárásának lehetősége.