Az áfacsalók évente GDP-arányosan 3,7 százalékkal rövidítik meg a magyar költségvetést – derül ki az Európai Bizottság nemrég megjelent tanulmányából. Az uniós szakértők úgy becsülték meg az elcsalt áfa nagyságát, hogy a nemzetgazdaság teljesítménye alapján kalkulált elméleti áfabevételből kivonták az általános forgalmi adóból származó tényleges költségvetési bevételt.

E becslés alapján az államháztartás vesztesége 2013-as adatokon számítva nagyjából 1100 milliárd forint, ami nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amely az elmúlt hetekben napvilágot látott NAV-os botrányban is szerepel. Az áfacsalás ugyanakkor nem is új és nem is jellegzetesen magyar jelenség – ez derül ki az uniós szakértők tanulmányából.

Az áfacsalás nagysága a GDP-százalékában (2011)  Forrás: European Commission, TAXUD / Privátbankár

Bár a magyar adat majdnem kétszerese az 2,1 százalékos uniós átlagnak, nem lehet azt állítani, hogy nálunk a legrosszabb a helyzet. A rangsort vezető Romániában például a GDP 7,6 százaléka hiányzik a költségvetésből az áfacsalók „jóvoltából”, de a mutató értéke meghaladja a 4 százalékot Lettországban, Litvániában és Görögországban.

Egyre csak nő az ügyeskedők nyeresége

A sor másik végén található Svédország, Málta, Írország, Hollandia és Szlovénia, esetükben a GDP egy százalékát sem éri el az ügyeskedők által okozott kár. A magyar adat régiós versenytársaink eredményeihez képest is inkább kedvezőtlennek minősíthető: Szlovákiában némileg ugyan rosszabb a helyzet, Csehországban és különösen Lengyelországban viszont számottevően kisebb összeggel tudják csak megkárosítani az áfacsalók az államot.

Ám nem ez az egyetlen aggasztó dolog. Az ezredfordulótól egészen 2011-ig tartó vizsgálati periódus utolsó éveiben ugyanis évről évre nőtt Magyarországon az ügyeskedők nyeresége. Míg az uniós szakértők becslése szerint 2007-ben még „csupán” a GDP 2,7 százaléka hiányzott a kincstárból, addig négy évvel később már ennek az összegnek majdnem a másfélszerese. Mentségünkre legyen mondva, a tendencia hasonló volt a visegrádi államok mindegyikében.

Az áfaemelés meghozza a csalók kedvét

A tanulmány egyik általános megállapítása az, hogy az áfacsalás mértéke a 2008-as időszakot megelőzően enyhén csökkent, különösen az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó tagállamokban. A válság kitörése után azonban megfordult ez a folyamat és évről évre emelkedett a költségvetésből hiányzó általános forgalmi adó nagysága.

Mindemellett a számokból az is kiderül, hogy az áfacsalás által leginkább fertőzött államok egyikében sem sikerült rövid idő alatt javítani a helyzeten, ami azt jelzi, hogy a megoldás hosszabb időt és hosszú távú stratégiát követel. A szakértők a fentieken túl különböző becslési eljárások segítségével azt is kimutatták, hogy az áfakulcs emelése nyomán általában romlik a fizetési fegyelem, különösen azokban az országokban, ahol az adóbeszedés hatékonysága kívánnivalót hagy maga után.