Oroszország Európa legnépesebb országa, miért ne lehetnének ott a legmagasabb épületek is, de az ország területe is hatalmas, még legnagyobb városaiban sincs olyan zsúfoltság, ami miatt az épületeknek az égbe kellene törniük. Vélhetően sokkal inkább presztízsszempontok kerülnek előtérbe, amit az is mutat, hogy az új szentpétervári rekorder a Gazprom székháza lesz, a töméntelen nyersanyagkészlet kitermeléséből pedig bőven telik ilyesmire, pláne, ha még állami is a vállalat.
A Lakta Center névre hallgató épület egyébként nem néz ki rosszul, fölfelé keskenyedik, és még egy 90 fokos fordulat is látszik majd rajta az aljától a tetejéig, mintha meg lenne csavarva. A Gazprom szerint egy lángra emlékeztet, nem is véletlenül: ez a Gazprom logója. A cég eredetileg a város központjában akart felhőkarcolót építeni, de ezt a város elutasította, mondván, sehogy nem illene a gyönyörű város képébe. Az épület így kikerült a központtól 5 kilométerre lévő Lakta területre, ahol már senkit nem zavar.
Magassága 462 méter lesz, tetején étteremmel és kilátóval, ahonnan belátható lesz a Finn-öböl. A magassági rekordot egy tavaly átadott moszkvai toronytól veszi át, amely 374 méteres, de az azt követő két helyezett is moszkvai építmény, majd utánuk jön 310 méteres magasságával a londoni Shard, de utána megint két moszkvai torony következik. Európa első hét legmagasabb épületéből így hat orosz, világviszonylatban azonban csak a 13. lesz a szentpétervári építmény, melynek még az alapja is 82 méterre nyúlik le.
Az orosz magasház-építési láznak már volt egy első fordulója, mégpedig Sztálin utolsó éveiben, a második világháború után. Akkor építették meg a jellegzetesen szocreál stílusú hét épületet (ez a stílus a korabeli amerikai építészet utánzata), melyet hét nővérnek is neveznek. Ezek többsége nem haladta meg a 200 méteres magasságot, de közülük egy, a Lomonoszov egyetem főépülete 240 méteres lett, és érdekességképpen Varsó megkapta Sztálintól ennek mindössze 3 méterre alacsonyabb lengyel változatát.
|
| Lomonoszov Egyetem |
A sztálini magasba törést aztán nem követte hasonló építmény a szovjet rendszer fennállása alatt, de Jelcin Oroszországának is volt nagyobb gondja, mint felhőkarcolókat építeni. A Putyin-éra aztán meghozta az újabb lendületet: mindeddig összesen 14 darab 200 méternél magasabb házat húztak fel Moszkvában (ebből öt 300 méternél is magasabb), közülük a legnagyobbak egy viszonylag kis területen a Moszkva folyó mentén, a Kremltől 4 kilométerre. Ez amolyan pénzügyi-üzleti központ lett, olyasmi, mint Londonban a Canary Wharf.
|
| Moszkva tornyai. Forrás: Wikimedia Commons |
Most Szentpétervár, amely nemcsak Lenin, de Putyin városa is (ott született és nőtt fel az orosz elnök), átveszi a megtisztelő Európa legmagasabb épületének városa címet egy időre. Világuralomra viszont nem tör az ország felhőkarcolók terén: nem szállnak versenybe az immár a kilométeres magasságot közelítő legnagyobbakkal, melyek közt egyelőre a Burdzs Kalifa vezet Dubajban 828 méterével.
Még több bevételre számítanak. 
