A macedón elnök nem hajlandó aláírni az ország nevének megváltoztatásáról szóló törvényt, amelyet a szkopjei parlament a múlt szerdán fogadott el. Gjorge Ivanov szerint alkotmányellenes a jogszabály, valamint azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikálta, ezért nem írja alá.
A politikus választási programjának egy alappillére volt, hogy nem fogadja el az alkotmány módosítását a névváltoztatás értelmében, ezért semmi olyat nem ír alá, ami ezt elősegítené. Hozzátette: 2014-ben több mint félmillióan szavaztak erre a politikára, amikor elnökké választották, és ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy megvédje az ország nevét.
Nem fogadok el olyan elképzeléseket vagy javaslatokat, amelyek károsítanák a macedón nemzeti identitást, a macedón nép, a macedón nyelv és a macedón együttélési modell egyediségét – mondta.
FYROM?
A macedón és a görög miniszterelnök nemrég jelentette be, hogy kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni – ezzel a megállapodással megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé. Erről korábban már részletesen beszámoltunk >>>
A névvita a 90-es évek eleje óta tart, mióta Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. A függetlenedés után Görögország rögtön tiltakozott, mondván, hogy a Macedónia nevű ókori terület egy része az ő területén van, az ő egyik tartománya, így egy másik ország ne nevezze annak magát. Ez egy elsőre meglehetősen értelmetlennek tűnő probléma, de a nemzetközi közösség respektálta a görög igényt, és jobb híján a meglehetősen tekervényes Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet adták neki hivatalosan (rövidítve az angol névből FYROM, Former Yugoslav Republic of Macedonia).
A két ország külügyminisztere június 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz.
Bűncselekmény a névváltoztatás?
A köztársasági elnök szerint egy ilyen névváltoztatás azonban Macedóniát alárendelt és függő viszonyba helyezi, és ezt az ország törvényei is tiltják, ezért szerinte egy ilyen megállapodás törvényesítése jogi következményeket von maga után, és bűncselekménnyel ér fel.
|
Távozhat egy miniszterelnök, ha elbukik a népszavazás Lemond Zoran Zaev macedón miniszterelnök, ha kudarcot vall az ország nevének megváltoztatásáról szóló, őszre tervezett népszavazás - ezt maga a kormányfő jelentette be, ám hozzátette: biztos abban, hogy a lakosság nagy arányban támogatja majd a névváltoztatást. |
A dokumentum ratifikálása után Görögország megküldte a szükséges nyilatkozatokat az Európai Uniónak és a NATO-nak, amelyekben beleegyezését adta, hogy folytatódhasson az integrációs folyamat. Athén ezen túl várhatóan nem gördít újabb akadályt az euróatlanti integráció elé, az egyezmény viszont csak akkor lép jogerőre, amikor azt a a görög parlament is ratifikálja – ehhez előbb pedig a macedón alkotmányt is módosítani kell.
A macedón törvények szerint amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá a jogszabályt, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége azt aláírni.
A kormányfő szerint ősszel népszavazást tartanak a kérdésről, mivel ilyen módosítás elképzelhetetlen a lakosság megkérdezése nélkül. Zoran Zaev miniszterelnök elmondta: ha a népszavazás sikeres lesz, és Gjorge Ivanov államfő - ígéretéhez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását.
Még 48 órája lett volna a határidő lejártáig. Magyar kérésre négy nevet levettek a 2400 személyt tartalmazó szankciós listáról. 
