Merkel kancellár nem mérte fel helyesen a menekült-ügy belpolitikai horderejét és nemzetpolitikai dimenzióit és az most a fejére omlott. Schengen átmeneti felfüggesztése eső után köpönyeg és mostantól majd a német rendőröket nézhetjük élő adásban, amint kétségbeesetten – és hiábavalóan - próbálnak úrrá lenni az áradaton.

„Ahogy Németország kudarcot vallott a török vendégmunkások integrációjában, nyilván kudarcot fog vallani most is, a több millió muszlim esetében. A muszlim menekültek befogadása az európai országok kultúrájának, hagyományainak és fejlődésének teljes elvesztéséhez vezet és megágyaz az iszlám uralomnak a kontinensen.” Nos, a minapi izraeli Jediót Ahronót vezércikkéből vett idézet jól mutatja, milyen magasra csapnak a érzelmi hullámok az európai menekültválsággal kapcsolatban és teljesen váratlan helyről is kap külső kritikát Merkel kancellár hívó szava muszlimok százezrei számára.

Ami a német kancellár számára jóval nyugtalanítóbb lehet, hogy három-párti koalíciós kormánya is megreccsent. Első számú politikai szövetségese, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) nyíltan szembefordult Merkellel. Ami nem is csoda: míg a múlt hétvégén 15 000 menekült lépett be Németország területére, a most véget ért hétvégén már 40 000-en!

Beérett a nagy pofon a német lelkendezőknek

Többen attól tartanak, hogy főáramlatú média által fűtött hangulat az országban – amelyet a sajtó „szeptemberi tündérmesének” (sic!) titulál – gyorsan átfordulhat. A németül nem beszélő százezrek integrálása bizony nagyon messze lesz attól az állapottól, amit tündérmeseként fölfoghatunk. Németországban emelkedik majd a munkanélküliség a menekülthullám miatt - figyelmeztetett a német munkaügyi és szociális miniszter múlt héten a Bundestagban elmondott beszédében. Andrea Nahles a tárca 2016-os költségvetésről szóló vitához hozzászólva rámutatott, hogy "nem a szíriai orvos a meghatározó típus" a "menekültek" között, és „még a 10 százalékot sem éri el a munkavállalásra vagy szakmai képzésre azonnal alkalmas emberek aránya”.

A bajor politikusok az utóbbi napokban már „példátlan politikai hibáról” beszéltek a ’tárt kapuk’ berlini kurzusa kapcsán, amelynek keretében ellenőrizetlen és regisztrálatlan százezrek dőltek be az országba, „köztük esetleg az Iszlám Állam harcosai is”. Mi több, a kancellár saját pártjában (CDU) is már forrnak az indulatok, a párt külügyesei, mint Karl-Georg Wellmann és Roderich Kiesewetter osztják a CSU aggodalmait, hogy számos alvó-ügynök lehet a menekültek között.

A német belügyminisztériumnak már cáfolnia kellett azt a sajtóértesülést, miszerint az elhárítás 29 bizonyított szír harcost azonosított a menekültek között. Azt viszont már megerősítették a német hatóságok, hogy a bolgár rendőrség lefoglalt 10 000 hamis szír útlevelet, amelyek dobozokban Németország felé tartottak.

Merkel és Orbán egy EU-csúcson

Mennyibe kerülnek az adófizetőknek a Fidesz bajor kapcsolatai?

Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke közben bejelentette, hogy meghívta a magyar miniszterelnököt a bajor tartományi törvényhozás (Landtag) CSU-frakciójának következő tanácskozására, hogy együtt keressenek megoldást. Ezt szeptember 22-től 24-ig tartják a párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány oktatási központjában.

A menekült-ügyön túl a meghívásnak komoly diplomáciai jelentősége is van. A magyar miniszterelnököt ugyanis az utóbbi években nem hívják kétoldalú találkozókra a nyugati fővárosokba. A Fidesz-kormányzat ezért az elmúlt pár évben kitüntetésekkel és milliárdokkal szórta meg a bajor államot, hogy a víz fölött tartsa a kapcsolatait.

Nem akármilyen mélypontról kellett visszakapaszkodni a hazai kormánypártnak. 2013 tavaszán a müncheni hivatalos látogatáson lévő házelnök, Kövér László találkozott volna Barbara Stamm-mal, a bajor parlament keresztény-szociális elnökével, de Stamm egy nappal korábban lemondta a találkozót, az akkor frissen megszavazott alkotmánymódosításra és a magyar jogállamiság helyzetére hivatkozva.

A Fidesz ezután padlógázt nyomott. 2013 október 20-a alkalmából a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozott a Hanns-Seidel Alapítvány elnökének, idén augusztus 20-án pedig az Alapítvány budapesti irodavezetője részesült a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben.

A hazai adófizetők pedig súlyos százmilliárdokat buktak tavaly decemberben azon, hogy a magyar állam átvette a bajor állami tulajdonú Bayern LB-től a csontvázakkal teletömött MKB Bankot. Ezért bontott pezsgőt Markus Söder bajor tartományi pénzügyminiszter, amikor sikerült mindössze 67 milliárd forintos ráfizetéssel megszabadulniuk az MKB-tól. Hiszen a bajor elemzők számításai szerint 160 milliárd forintot nyertek azzal, hogy ennyiért megszabadultak a legalább 220-250 milliárd forintért rendbe hozható banktól.

A vesszőfutásnak még messze nincsen vége az ügyben. Az EU ugyanis tiltott állami támogatásnak minősítheti, hogy a hazai jegybank az általa tulajdonolt MKB rossz eszközeiből mintegy 220 milliárd névértékűt magasabb áron készül átadni a szanáló vagyonkezelőnek, mint amennyit a piaci szereplők adtak volna érte.

Káncz Csaba jegyzete