A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild internetes kiadásában "Olaszország és Spanyolország az EU-csúcson is győz - Merkel behódol" címmel, a legnagyobb olvasottságú hírportál, a Spiegel Online pedig "Az éjszaka, amikor Merkel veszített" címmel számolt be a csúcsról. A Die Welt című konzervatív napilap az internetes kiadásában "Merkel veresége egy történelmi éjszakán" címmel közölt kommentárt, a liberális Tagesspiegel pedig "Merkel meghajol az olasz és a spanyol nyomás alatt" címmel közölt összefoglalót a honlapján.
Merkel feladta
| Utalva a római minicsúcsra, ahol a négy legnagyobb euróövezeti gazdaság vezetői találkoztak, a spanyol és olasz lapok azt írják, Madrid és Róma győztes pókerjátszmát vívott az eddig makacskodó németek ellen. Pedig Rómában még úgy tűnt, Angela Merkel nem enged a 48-ból. Az négyes megbeszélést követően Angela Merkel arról beszélt, hogy nem a megoldási javaslatokkal van gondja, hanem hogy arra nincsenek közös szabályok kidolgozva, vagyis nincs meg hozzá a kellő politikai legitimitás. A német lapok egyelőre vereségként értékelik a kancellár döntését, aki 2009-ben a német bankok állami megsegítésekor is hasonló, 180 fokos fordulatot hajtott végre. Először ugyanis kategorikusan elutasította, hogy az állam mentőövet dobjon a pénzintézeteknek. |
A Bild beszámolója szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti válságállamok a jövőben könnyebben juthatnak támogatáshoz az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer révén (ESM), a bajba jutott bankok pedig állami közreműködés nélkül, közvetlenül kaphatnak forrást az ESM-től. Mindez "fordulópontot jelent a válságkezelés politikájában. Angela Merkel feladta szilárd álláspontját" - írta a Bild.
A Spiegel Online szerint a megállapodás lényege az, hogy az euróövezeti államoknak csak az Európai Bizottság (EB) országspecifikus ajánlásaiban megfogalmazott iránymutatásokat kell követni ahhoz, hogy támogatáshoz juthassanak az ESM-től, és nem kell további megszorításokkal járó költségvetési kiigazító programot indítani, mint a görög, az ír és a portugál esetben. Ugyanakkor a támogatási kérelmeket továbbra is a trojka - az EB, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa - bírálja el. A másik lényeges elem az, hogy az ESM a jövőben közvetlenül is támogathat bankokat, de csak azt követően, hogy az EKB szervezetén belül kialakítják az új bankfelügyeleti hatóságot, amiről a végső döntést az év végéig hozzák meg.
Merkel súlyos vereségéről ír a Spiegel
Mindez "Merkel súlyos veresége" - írta a Spiegel Online. A kancellár szerette volna elkerülni, hogy a német törvényhozásban az ESM és a fiskális paktum ratifikációjáról szóló pénteki szavazás előtt további engedményekre kényszerüljön a dél-európai országokkal szemben, és tanácsadói a csúcstalálkozó előtt még kizárták azt a lehetőséget, hogy fellazítják fel az ESM-re vonatkozó szabályokat. Az értekezlet végén azonban "már nem annyira szigorú" az a "szigorú feltételrendszer, amelyhez a német kormány ragaszkodott" az ESM-mel kapcsolatban - írta a Spiegel.
A lap szerint a döntés felvet egy sor kérdést. "Mi történik most azokkal az országokkal, amelyek az ideiglenes válságkezelő alaptól (EFSF) kaptak pénzt? Brüsszel szerint a görög, az ír és a portugál program nem változik, ugyanakkor a megállapodás felébresztheti a mohóságot, különösen a görög kormánynak szolgáltathat újabb érvet a megszorításokat előirányzó program újratárgyalásához" - írta a Spiegel Online.
Ezt soha nem felejti el
A Die Welt megjegyezte: a kancellár már több mint 20 válságkezelő csúcstalálkozón vett részt, de "a péntekre virradó éjszakát biztosan soha nem felejti el", hiszen az értekezlet eredményei "valószínűleg fordulópontot jelentenek a válságkezelésben, mert Merkel dél-európai ellenfelei több ízben is odébb tudták tolni a Berlin által kijelölt határokat".
Az, hogy a bankok közvetlenül kaphatnak tőkeinjekciót az ESM-től, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök "győzelme, mert kormányának nem kell újabb adósságba vernie magát" és csökkenhetnek állampapírjainak kamatai is. Angela Merkel mostanáig "kategorikusan elutasította" ezt a megoldást, arra hivatkozva, hogy az euróövezetben nincsen olyan hatóság, amely ellenőrizheti a tagállami bankokat. A felügyeleti jogosítványok a nemzeti hatóságoknál vannak, ezért a kormányokon keresztül kell eljuttatni az ESM forrásait a bankokhoz, hogy legyen olyan szereplő, akin számon lehet kérni a közösségi támogatás felhasználását. A problémát azonban orvosolhatja a megállapodásnak az a része, amely szerint az EKB feladatköre felügyeleti funkcióval bővül - írta a Die Welt.
A bankokra vonatkozó megállapodásnál "drámaibb" az ESM és az EFSF eszközeinek "rugalmasabb és hatékonyabb" felhasználására vonatkozó megállapodás, mert az "a trojka és a német megszorítási diktátum végét" jelentheti. A megállapodás értelmében euróövezeti tagállamok állampapírjaik felvásárlására kérhetik az alapokat, és ehhez csak az EB előírásait kell teljesíteni. Ez Mario Monti olasz kormányfő győzelme, aki "keményen ellenállt" annak, hogy a trojka felügyelete alá helyezze országát - írta a konzervatív lap.
A liberális Tagesspiegel szerint "Merkel meghajolt a spanyol és az olasz nyomás alatt", hiszen mostanáig "határozottan elutasította" a válságkezelő eszközrendszer kiterjesztését, most pedig "meg kell magyaráznia a Bundestagban az ESM és a fiskális paktum ratifikációja előtt, hogy miért járult hozzá a bankok közvetlen támogatásához és az állampapír-vásárláshoz".
Az izraeli miniszterelnök az ENSZ-közgyűlésen szólalt fel New Yorkban pénteken. 
