9p
Környezeti helyzetkép címen átfogó elemzést jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi környezetről. Mennyire vagyunk vízpazarló nemzet? A magyar szarvasmarhák mennyivel járulnak hozzá az ország metán-kibácsátásához? Hol a legrosszabb a levegő? Mennyi hulladékot termelünk? A több mint 100 oldalas kiadványból szemezgetve próbáltuk a legfontosabb és legérdekesebb adatokat, megállapításokat összefoglalni.
(Fotó: depositphotos.com)

A KSH minap közölt kiadványa egyrészt bemutatja a hazai környezeti elemek helyzetét, a víz, a levegő, a föld és az élővilág statisztikai adatai mellett a környezetünk állapotát és erőforrásait nagymértékben érintő, hulladékra és energiára elérhető információkat is, ezen túlmenően összefoglalták a klímaváltozás és a környezetvédelmi jellegű adók fontosabb adatait is.

Takarékosan bánunk a vízzel

A kiadvány a magyarországi vízkészlet helyzetével foglalkozik elsőként. Ebből például kiderült, Magyarország felszíni vizeinek több mint 90 százaléka külföldről érkezik, ami azt eredményezi, hogy a beérkező folyóink vízminőségét és mennyiségét nem tudjuk szabályozni. Ugyanakkor az ország domborzati és geológiai adottságainknak köszönhetően termál- és gyógyvízadottságait tekintve kiemelkedő helyzetben vagyunk Európában.

Magyarországon 2000-2014 között az egy főre jutó éves közüzemi lakossági vízfogyasztás fokozatosan csökkent (mintegy 18 százalékkal), elsősorban az emelkedő vízárak és a csatornázott területeken a szintén jelentős közüzemi szennyvízelvezetési díj, valamint az ezek hatására terjedő saját kutas vízellátás miatt.

Magyarországon a közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége (2017-ben 63,8 m3 /fő) egyes európai országokkal összehasonlítva alacsonynak számít, ami környezetvédelmi szempontból is kedvező.

Az egy főre jutó közüzemi víztermelés régiónként, 2017 (Forrás: KSH)

A KSH adatai szerint a mutató értéke a 2004-ben és az után csatlakozott EU-tagállamokban általában kisebb, mint a régiekben. Az eltérések főbb okai közé sorolják a víztermelési technológiákat, a lakások felszereltségét a különböző vízi közművekkel, az eltérő klímát, hogy a vízi közmű állami vagy magán kézben van, és nem elhanyagolható szempont a víz ára sem. Egy példát is hoz a tanulmány: Máltán az egy főre jutó közüzemi víztermelése 2015-ben 30 köbméter volt, ami ötöde Olaszország mutatójának (159 köbméter).

A kutatás készítői vizsgálták az ivóvíz minőségét, és annak arzén tartalmát. Mint kiemelik: a szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 10,0 µg/literes európai küszöbértéket. Bár Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a határértéket.

Az arzén érintettségű települések közműves ivóvízvizsgálati adatai, 2017 (Forrás: KSH)

Mi szennyezi legjobban a levegőt?

2016-ban Magyarországon a kibocsátott üvegházhatású gázok több mint kétharmadát (69 százalék) a nemzetgazdasági ágak kibocsátásából származott, a többi a háztartások kibocsátása jelentette, főleg fűtéssel, hűtéssel és az autók által került a levegőbe.

Európai összevetésben az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátás az uniós kibocsátás több mint ötödéért felelős, és így a legnagyobb kibocsátó Németországban (11,4 tonna/fő), ami az uniós átlag felett van. Magyarország egy főre jutó kibocsátása (6,3 tonna/fő) az EU-28 átlaga (8,7 tonna/fő) alatt van.

A szállópor-kibocsátás a mezőgazdaságon kívül leginkább a szállítás, raktározásból, az ipari, a háztartási és az egyéb tüzelésből ered. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat segítségével az ország 54 automata és 178 manuális mérőpontján rendszeresen ellenőrzik a levegő minőségét.

A jelentősebb nemzetgazdasági ágak üvegházhatású gázkibocsátása (Forrás: KSH)

A szálló por (PM10) jelentős forrása a háztartási fűtés, ezért ennél a szennyezőanyagnál leginkább a fűtési időszakban mutatható ki az egészségügyi határértékek túllépése.

A kutatás készítői  egyúttal megvizsgálták azt is, hogy mely mérőállomásokon hol és mekkora a legnagyobb levegőszennyezettségi értékek: Sajószentpéteren PM2,5-ből, Miskolcon PM10-ből és kén-dioxidból, Mosonmagyaróváron ózonból, Budapesten az Erzsébet téren nitrogén-dioxidból, Pécs pedig nitrogén-oxidokból.

Klímaváltozás – metán és a marhák

Az elemzés kitér a klímaváltozást kiváltó okokra is. Ebből kiderült többek között, hogy a háztartások egy főre jutó energiafogyasztása 2014 és 2016 között 13 százalékkal emelkedett Magyarországon. A növekedés az unióban csak 4,9 százalék volt. 2016-ban Magyarországon a háztartási energiafogyasztás 59 százalékát a fűtés és a hűtés tette ki. Ez az arány az EU-ban 48 százalék volt. Az uniós háztartási energiafogyasztás 20 százalékáért felelős Németországban az egy főre jutó háztartási energiafogyasztás 46 GJ/fő volt 2016-ban. Magyarországon ez az érték (38 GJ/fő) kevéssel az uniós átlagérték (36 GJ/fő) felett volt.

Érdekesség, hogy a szarvasmarha-állomány 2016-ban a teljes hazai metánkibocsátás 22 százalékáért volt felelős. 2017-ben az ezer lakosra jutó szarvasmarha-állomány uniós átlagértéke (173 darab/ezer lakos) a magyarországinak (89 darab/ezer lakos) közel duplája volt. Az EU teljes szarvasmarha-állományának 21 százaléka Franciaországban van, ami 278 darab állatot jelent ezer lakosra.

Föld  több növényvédő szer fogy

Magyarország területének jelentős része (57 százaléka) mezőgazdasági terület, így a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásának értékelése földhasználati szempontból fontos feladat – ezzel a megállapítással kezdődik a Föld című fejezet.

Ehhez képest az unió területének 41 százaléka, közel 1,8 millió négyzetkilométer áll mezőgazdasági használat alatt, harmadát pedig erdők borítják.

Érdekes adat, miszerint 2014-ben a növényvédőszer-értékesítés ugrásszerűen megnőtt, a 2015-2016 közötti kisebb visszaesés után 2017-ben újra emelkedett az eladás volumene. 2017-ben az értékesített növényvédő szerek mennyisége közel 30 ezer tonna volt, 52 százalékkal, mint 2005-ben.

Felhasznált hatóanyagok mennyisége a megfigyelt kultúrákban, 2014 (Forrás: KSH)

Hulladékgazdálkodás

A KSH szerint a 2017-ben keletkezett hulladék legnagyobb része, 39 százaléka építési és bontási hulladékból származott, míg ugyanennek aránya 2004-ben csak 16 százalék volt. Jó hír viszont, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék részaránya 24 százalékról 3 százalékra esett vissza. A keletkezett hulladék mennyisége 2004 és 2017 között 25,5 millió tonnáról 17,9 millió tonnára csökkent.

Fontos még kiemelni, hogy 2020-ig 50 százalékra kell növelni a háztartásokból, illetve az egyéb szervektől származó, a háztartásihoz hasonló üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának arányát az Európai Unióban. Ez az arány 2017-ben 45,3 százalék volt.

Energia

Az atomenergia megítélése világszerte komoly viták kereszttüzében áll. Szerepe a magyarországi energiatermelésben meghatározó, és jelenleg úgy tűnik, hogy a következő évtizedekben sem csökken – írják a tanulmány készítői.

Magyarország primerenergia-termelése 2000 és 2017 között 2,4 százalékkal csökkent. A primer energia olyan megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder energia pedig a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).

Közben a hagyományos, fosszilis energiahordozó-készleteink (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek alatt. A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése 38, 43, illetve 56 százalékra csökkent 2000 óta.

A hazai primerenergia-termelésben a nukleáris energia részaránya 2004 óta minden évben 30 százalék fölötti, 2017-ben 37 százalék volt.

A hazai villamosenergia-termelésben 2007 és 2017 között a nukleáris energia részaránya 37 százalékról 49 százalékra nőtt, míg a fosszilis energiahordozók részesedése 58 százalékról 40 százalékra csökkent. A megújuló energiaforrások aránya ugyanezen időtartam alatt 4,7 százalékról 11 százalékra nőtt.

Magyarországon a megújuló energiaforrásokból termelt energia mennyisége 2005 és 2017 között majdnem duplájára, 71-ről 133 petajoule-ra nőtt. E mennyiségben a legnagyobb, bár az utóbbi években valamelyest csökkenő hányadot a biomassza képviseli, ami világszinten is az első számú megújuló energiahordozó.

A teljes megújuló alapú energiatermelésen belüli részesedése 2017-ben 76 százaléka volt. Második helyen a bioüzemanyagok álltak, 13 százalékkal, az összes többi megújuló energiahordozó részesedése pedig együttesen 11 százalékot tett ki. 2005 és 2017 között valamennyi megújuló energiaforrás termelése növekedett, részesedésük azonban eltérően alakult: a biomassza (és megújuló hulladék) részesedése 17, a geotermikus energiáé 0,9, a vízenergiáé 0,4 százalékponttal csökkent. Ezzel szemben a bioüzemanyagok részesedése 13, a különféle biogázoké 2,4, a szélenergiáé 2, a napenergiáé 1,1 százalékponttal nőtt.

A megújuló energiaforrásokból származó villamos energia összetétele, (Forrás: KSH)

Adóztatva az üzemanyagok

A KSH kiadványának utolsó fejezete a környezetvédelmi adók kérdésével foglalkozik. Eszerint az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is az energiára kivetett adók a legnagyobb súlyúak, arányuk 2005-ben 76, 2016-ban 74 százalék volt. 2016-ban ennek 88 százalékát, az összes környezetvédelmi jellegű adóbevétel 65 százalékát az üzemanyagok jövedéki adója tette ki.

A környezetvédelmi jellegű adók részaránya a teljes adózási rendszeren belül 2005-höz viszonyítva 2016-ra közel 0,8 százalékponttal csökkent (7,5%-ról 6,7%-ra).

A környezetvédelmi jellegű adóbevételek a GDP-arányában Szerbiában a legmagasabbak (4,1%). Magyarországon (2,6%) ez az érték kevéssel az uniós átlag (2,4%) fölött helyezkedik el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor váratlanul felhívta Szijjártó Pétert, miközben interjút készítettünk a külügyminiszterrel
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2024. március 27. 16:22
Nagyinterjút adott a Privátbankárnak a külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Ilyet is ritkán látni a benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:50
Az egyik drágul, a másik olcsóbb lesz.
Makro / Külgazdaság Hasít a svéd H&M ruházati cégóriás
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:20
Megugrott a svéd Hennes & Mauritz AB (H&M), a világ második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi láncának profitja a február végével záródott negyedévben.
Makro / Külgazdaság Ez történne, ha nálunk is euró lenne
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 13:27
Márciusban javult, három havi csúcsot ért el a gazdasági hangulatindex mind az EU-ban, mind az euróövezetben, a foglalkoztatási kilátások mutatószáma pedig magas szinten stabilan tartotta magát az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) szerdai jelentése szerint.
Makro / Külgazdaság Bécs? Budapest? Vagy Bukarest? Érdekes rangsor készült
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 11:12
A világ nagyvárosai éles versenyt vívnak azért, hogy magukhoz vonzzák a kezdő vállalkozásokat, amelyek nagyra nőve országaik gazdaságának jelentős szereplői és nem mellesleg adóalanyai lehetnek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG