Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök tegnap kezdte meg négy-napos hivatalos látogatását Kínában, ahol fogadja őt nemcsak Li Ko-Csiang miniszterelnök, hanem Hszi Csin-ping elnök is. Dutertét mintegy 250 üzleti vezető is elkíséri a kiemelkedő politikai jelentőségű útra. Ramon Lopez kereskedelmi miniszter reményei szerint a Fülöp-szigetek legalább 3 milliárd dolláros befektetési ígéretet kap Pekingtől a látogatás alatt.
A zöld szocialista elnök
Duterte otthon egy szociális időzített bombán ül, hiszen a lakosság negyede szegénységben él. Bár a gazdaság idén várhatóan 6.4 százalékkal növekszik, de rendkívül kitett a globális lassulásnak, így az ország valutája hét éves mélyponton áll a dollárhoz képest. A csökkenő nyersanyagárak és az újonnan bevezetett szigorú előírások a bányaiparban 750 000 állást veszélyeztetnek.
Az elnök egyébként önmagát szocialistának tartja, erős ökopolitikai beütéssel. A természeti erősforrások miniszterének egy bányászat-ellenes zöld aktivistát nevezett ki. Gina Lopez hivatalba lépésének első napján a minden bányászati cég azonnali átvilágítását rendelte el. Duterte beiktatása óta egyebek között ingyenes öntözést ajánlott fel a szegény földműveseknek, felfüggesztette a bányászati engedélyét olyan cégeknek, amelyek megsértették a környezetvédelmi törvényeket, és indított egy olyan programot is, amelynek keretében a legszegényebb 20 millió filippínónak ingyenes orvosi vizsgálatot biztosítanak.
Nagy pofon Amerikának
|
| Káncz Csaba |
Bár történelmileg a Fülöp-szigetek Washington szoros szövetségese, a látogatás alatt nemcsak a gazdasági, hanem a katonai együttműködést is erősíteni akarja Pekinggel. Ez bizony nem akármilyen fordulat, hiszen az Egyesült Államok öt katonai támaszpontot is üzemeltetet a Fülöp-szigeteken és 1951 óta kétoldalú védelmi szerződés köti össze Washingtont és Manilát. A korábbi elnök, Benigno Aquino még 2014-ben írt alá egy kibővített védelmi megállapodást Washingtonnal, hogy ellenálljanak Peking expanzív törekvéseinek a Dél-kínai-tengeren. Az Egyesült Államok 1898-tól uralta a Fülöp-szigeteket, miután a spanyol-amerikai háborúban megszerezte Spanyolországtól 20 millió dollárért. Washington 1946 július 4-én ismerte el az ország függetlenségét.
Az ’Ázsia Donald Trump’-jának is nevezett nagyszájú Dutertét júniusban választották meg elnöknek. Ez alatt a rövid időszak alatt már sikerült megismertetnie – számos esetben lejáratnia – magát a világban, hiszen elképesztően pejoratív stílusban nyilatkozik úton-útfélen a világ leghatalmasabb vezetőiről. Duterte nyíltan támogatja a kábítószeresek meggyilkolását, magát a náci Adolf Hitlerhez hasonlította, és keresetlen szavakkal melegebb éghajlatra küldte már Ferenc pápát, Obama elnököt és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt is.
Az udvarlási szertartás
Beiktatása óta Duterte legtöbbször a kínai nagykövettel találkozott Manilában és Peking már előzetesen beígért nagyszabású infrastruktúrális beruházásokat a közeledésért cserébe. Most, a pekingi látogatás előtt Duterte feltűnően kedves, már-már behízelgő üzeneteket küldött a kínaiak irányába. „Nagyapán kínai volt, csak Kína tud nekünk segíteni”, jelentette ki a Xinhua kínai állami hírügynökségnek.
A látogatásnak geopolitikai nézőpontból óriási a tétje, hiszen a világ egyik legforróbb pontjáról zajlanak ezekben az órákban a tárgyalások Duterte és a kínai vezetés között. Mint emlékezetes, a hágai Állandó Választottbíróság júliusban mondta ki – éppen a Fülöp-szigetek előző vezetésének beadványa alapján!! – az ítéletében, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére. Kína közölte, hogy nem fogadja el az ítéletet és a legfrissebb híradások szerint folytatja hadieszközök telepítését a térségbe.
Kesztyűt dob Washington arcába
Duterte viszont most a látogatásának előestéjén közölte, hogy „nincsen értelme háborúba menni egy vízfelület miatt”. Mondta mindezt a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonaláról, amelyen évente 5.3 ezermilliárd értékű áru halad át és amely alatt egyben feltáratlan ásványkincsek rejtőznek. Washingtonnak és Tokiónak címezve a szavait hozzátette, hogy a „bármiféle tárgyalás a témában csakis olyan közvetítők részvételével lehetséges, akik nem ellenségesek Kínával”.
Duterte az elmúlt hetekben bejelentette, hogy bár életben tartja a kétoldalú védelmi egyezményt Washingtonnal, egyben elrendelte több közös hadgyakorlat megszakítását. Az eltávolodás hátterében egyrészt Duterte azon deklarált szándéka áll, hogy egy önállóbb nemzeti külpolitikai vonalvezetést akar vinni. Másrészt kiélezte a viszályt, hogy Duterte brutális leszámolásba kezdett a kábítószer-bűnözés ellen, ami alig három hónap alatt több mint 3600 ember halálával járt. Az önkényes gyilkosságokhoz az is elég, ha valakivel szemben csak felmerül a kábítószer-kereskedelem gyanúja, és ez az, amit legfőképpen kritizál Washington.
Káncz Csaba jegyzete
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
