|
| MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
A jelentést júniusban fogadta el az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), 37 tag támogatásával és 19 ellenszavazattal. A jelentés szerint Magyarországon szűkülnek a szabadságjogok, a magyar álláspontot részletező levélnek ugyanakkor semmi hatása nem volt. A dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországtól megvonják a szavazati jogokat.
A kvótarendszerről sincs már szó
A magyar miniszterelnök Budapesten beszélt a jelentésről, véleménye szerint a Soros-jelentésnek titulált dokumentummal nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg véleményét a migrációs kérdésben, ám ez nem fog sikerülni. A kvótarendszer azóta lekerült a napirendről, a magyar álláspont mellett több állam is felsorakozott –írja a lap.
Orbán Viktor a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás vitája során a migrációs kvóták ügyében tartott előadást és válaszolt kérdésekre, egyenlő mércét követelve Magyarországnak. Orbán Viktor 2013-ban a szintén a magyar jogállam miatt aggódó Tavares-jelentés idején is személyesen utazott Strasbourgba, az akkori vita során a miniszterelnök visszautasította, hogy az Európai Parlament "gyámság" alá vegye Magyarországot.
A külgazdasági és külügyminiszter korábban azt nyilatkozta: a választás eredményét követően fokozni fogják a nemzetközi nyomásgyakorlást Magyarországgal szemben, de a kormány megújult erővel továbbra is ellenáll ennek. Szijjártó Péter szerint ugyanakkor Brüsszelben tovább folyik a magyar emberek és akaratuk semmibe vétele. További részletek >>>
Az EP a jelentés alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.
Ma tartották az ukrán államiság, valamint a Kijevi Rusz megkeresztelésének napját, amelyen számos európai vezető vett részt. 
