|
| Vlagyimir Putyin beszéde az Ötödik Holokauszt Fórumon a Jad Vasemben Jeruzsálemben 2020. január 23-án. EPA/ABIR SULTAN |
A második világháború utáni Németország szembenézett történelmi bűneivel (Vergangenheitsbewältigung), elnyerve fokozatosan mind szomszédai, mind a nemzetközi közösség feloldozását és megbecsülését.
Az összeomlott Szovjetunió fő utódállamaként Oroszország viszont nem foglalkozik saját történelmének kritikus feldolgozásával. Sőt a mai, KGB-sektől uralt orosz politikai vezetésnek köszönhetően a sztálini terrort jórészt teljesen kivették az orosz iskolák tananyagából.
Újramázolt Generalisszimusz
A Kreml újra élteti a nagy vezért és a propaganda hatására mára az oroszok 70 százaléka nyilatkozik elismerően arról a véreskezű diktátorról, aki igazoltan felelős több millió ártatlan orosz haláláért. Mi több, egy titkos 2014 februári határozat alapján mindazok iratait megsemmisítették a hatóságok, akiket szovjet munkatáborokba száműztek és aztán szabadon engedtek. Becslések szerint Sztálin Nagy Terrorjának 12 millió civil esett áldozatul az 1930-as évek második felében.
A második világháború lezárásának közeleg a 75 éves jubileuma, és Moszkva már tavaly propaganda-hadjáratot indított, miszerint Varsó valójában Berlinnel karöltve akarta megtámadni Sztálint. Nem véletlen, hogy Észtország, Litvánia, Lengyelország és Románia tavaly augusztusban közös közleményben hangsúlyozta a dezinformációs kampányok és a manipulatív történelmi tények elutasításának szükségességét.
A Molotov-Ribbentrop paktumot aztán az Európai Parlament a világháború kirobbanásának fő okaként értékelte szeptemberben, éktelen haragra gerjesztve Putyint.
Ki kezdte?
A múlt hónapban a Kreml újra nyomás alá helyezte Varsót, azzal vádolva a lengyeleket, hogy valójában ők kezdték a második világháborút, és ráadásul kollaboráltak Hitlerrel a Holokauszt során. A vita súlyos árnyat vetett Auschwitz felszabadításának tegnapi, 75. évfordulójára. Bár a tábort a szovjet csapatok szabadították föl, Putyint a lengyel kormány nem hívta meg az ünnepségre.
|
| Káncz Csaba |
Varsó most nincs könnyű helyzetben, hiszen a kormányzat arrogáns viselkedésével az utóbbi években súlyosan aláásta az ország diplomáciai kapcsolatait Berlinnel, Brüsszellel és Tel-Avivval.
Jarosław Kaczyński, a kormányzó PiS párt vezetője ritkán ad interjút, de most vasárnap igyekezett gyorsan Berlint maga mellé állítani egy behízelgő interjúval a legnagyobb példányszámú német napilapban. Miközben dicsérte a „jog és morál alapján működő demokratikus Németországot”, Putyint hazugságok folyamatos terjesztésével vádolta. Kaczyński szerint Berlinnek több katonát kellene a Baltikumba küldenie, hogy a készültségi szint emelésével a NATO elrettentő erőt mutasson az agresszív Moszkvával szemben.
A jelenlegi lengyel kormány azonban láthatóan folyamatos küzdelemben áll nemcsak a külső-, hanem a belső ellenségekkel is. A múlt héten Mateusz Morawiecki, Lengyelország Minisztertanácsának elnöke nemcsak Moszkvát támadta egy interjújában, hanem a szélsőjobboldali Konfederacja pártot is, állítólagos oroszbarát vonalvezetése miatt.
Gyengültek a vezető részvények. 
