Törökország megorrolt Amerikára

Kurd YPG harcosnők. Forrás: Reuters

A moszuli példa

Az Iszlám Állam elleni harc elég régóta húzódik, és noha már erősen visszaszorították a dzsihádista alakulatot, még mindig uralják a szíriai Rakka városát, amely az egyetlen megmaradt nagyobb településük, ezért ott a központjuk, és onnan irányítják nemzetközi terrorista műveleteiket is. A város felszabadítása így sürgető lenne, de amint a moszuli példa is mutatja, nagy katonai erővel is csak lassan lehet kivitelezni, különösen, ha minél inkább meg akarják kímélni a civil lakosságot.

Moszul esetében három erőből sikerült százezres hadsereget létrehozni: a hivatalos iraki hadsereg és rendőség az egyik, az Irán által támogatott síita milíciák a másik, és a kurd pesmerga haderő a harmadik. A kurdok Irakban is, Szíriában is rendkívül hatékonyan harcoltak az Iszlám Állam ellen, saját területeiket fel is szabadították. Azonban míg Irakban viszonylag ütőképes haderőt sikerült kiállítani a hivatalos iraki haderő felfejlesztésével, Szíriában ez hiányzik. Aszad katonái szóba se jöhetnek Amerika számára, de amúgy sincs bázisuk a környéken.

Másra bíznák

Maradnak még az ellenzéki, jórészt szunnita arab erők, de ők egymagukban nem elegendőek a feladatra. Logikus, hogy a feladatot együtt hajtsák végre a hatékony kurd erőkkel. Ezért Amerika megfelelően felfegyverzi őket a Rakka elleni hadművelethez, és ezt hevesen ellenzik a törökök. A Reuters szerint a török külügyminiszter Montenegróban fejtette ki álláspontját, miszerint Amerikának vissza kellene vonnia a döntést. Szerinte a szíriai kurd YPG milícia alig tér el a törökországi Kurdisztáni Munkapárttól (PKK), amely 1984 óta felkeléseket szervez a törökországi kurdok között, és terrorszervezetnek minősíti Amerika és Európa egyaránt.

Ankara szerint nem a kurdokat kéne igénybe venni a rakkai hadművelethez, hanem a Törökország által kiképzett szíriai lázadókat. Mindez egy héttel a török elnök tervezett washingtoni látogatása előtt zajlik, ami kiélezi a két ország viszonyát, mindazonáltal nem valószínű, hogy Donald Trump megváltoztatná a döntést. Neki sürgős az Iszlám Állam mielőbbi felszámolása, ugyanakkor a szíriai kurdokat nem hasonlítja a PKK-hoz, már csak azért sem, mert a különböző országokba került kurd közösségek között elég laza a kapcsolat.

Izgalmas csúcs lesz

Ugyanakkor a török félelem is érthető, hisz az első világháború után négy ország (Irán, Irak, Szíria, Törökország) között felosztott kurdok most Szíriában és Irakban gyakorlatilag felszabadultak, kvázi önálló államuk van, és ez a Törökországban élő kurdokra is hathat. A szíriai kurd haderő viszont sokkal inkább egy reguláris hadseregre hasonlít, mint egy terrorszervezetre, és Törökországon kívül nem is tartja őket senki más terroristának. A probléma valószínűleg magától is megoldódik, ha egyszer végre beveszik Rakkát. Mindenesetre érdekesnek ígérkezik a török-amerikai elnöki találkozó.