Selmeczi Gabriella kiszámolta, mi lett volna ha...

Erősen teoretikus feltételezések alapján számolta ki kormányfő nyugdíjvédelmi megbízottja, a magánkasszák nélkül mennyi lenne most az államadósság. A kasszák 13 év alatt 150 milliárd forintot fordítottak saját működésükre.

Jelen pillanatban a magánnyugdíjpénztári tagok összesen 3160 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeznek. Ha ezt a pénzt tizenhárom éven keresztül állampapírba fektették volna, akkor átlagos hozammal számolva ma ez az összeg 3860 milliárd forint lenne – jelentette be Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi miniszterelnöki megbízott hétfői sajtótájékoztatóján. Hétszázmilliárd forint hiányzik a magánnyugdíj-pénztárak számlájáról, ennyivel több lenne a tagok vagyona, ha nem a magánpénztárak kezelik ezt az összeget – tette hozzá.

A nyugdíjvédelmi megbízott szerint a tagbefizetések 1998-tól 2010-ig az adott éves GDP 0,9 százalékát tették ki, míg ezen időszak alatt az államháztartás hiánya átlagosan évi 5,9 százalék volt. Átlagosan egy százalékponttal lehetett volna kevesebb az éves államháztartási hiány, ha a pénztári befizetések nem hiányoztak volna az állami kasszából – tette hozzá. Vagyis Selmeczi szerint mára az államadósság nem a GDP 80%-a, hanem "csak" 70%-a lenne.

Ehhez persze feltételeznünk kell azt is, hogy az elmúlt 11 évben a különböző kormányok nem kezdtek volna költekezésbe látván a csökkenő államadósságot. Az érvelés másik gyenge pontja, hogy nehezen kérhető számon az államadósság viszonylag magas szintje a felosztó-kirovó rendszer mellett, második pillérként működő magánnyugdíjpénztárakon. A kasszák által kezelt összegek ugyan "hiányozhattak a rendszerből", de ne feledjük, a kifizetésekkel vissza is kerültek volna abba, hatalmas terhet véve le ezzel az állam válláról. A közel 3000 milliárdos nyugdíjvagyonból 560 milliárdot szán nyugdíjcélra a kormány, ezeket még idén el is költik, a maradék közel 2500 milliárd így is hiányozni fog a nyugellátás rendszeréből.

A Stabilitás szerint tévesek Selmeczi következtetései A Stabilitás Pénztárszövetség szerint alapvetően hibás adatokból vont le téves következtetést Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott, amikor arról beszélt, hogy a magánpénztári rendszerben közel 700 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években.  A pénztárszövetség közleményében kifejti, hogy a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna, de ez az ideális helyzet soha nem állt be, a tagdíjakat például 1998-ban 6 százalékon befagyasztották. Az 1998 és 2010 közötti időszakban pedig közel 160 ezren visszaléptek az állami rendszerbe, ami a szervezet szerint jelentős torzulásokat eredményez a kormányzati számításokban. Szerkesztőségünknek küldött közleményében a szövetség arra is rámutat, - ahogy arról a Privátbankár is beszámolt korábban - hogy a PSZÁF eddig 4 pénztárnál rendelt el kifizetési tilalmat hibás számítások miatt, így az érintett kasszáknak 1500 egykori tag esetében kell újra kiszámolni a reálhozamot. A hibára a kasszák a belső ellenőrzésen akadtak rá.

Az eddigi vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3860 milliárd forint lenne a vagyon. A feltevés erősen teoretikus, a pénztárak befektetési politikáját ugyanis törvények szabályozták, így nehezen tehették volna meg, hogy teljes vagyonukat állampapírba fektessék. A kezelt vagyon fele így is ilyen papírokba vándorolt, "ezek elégetésével" tudta a kormány 77%-ra szorítani hirtelen az államadósság szintjét. A magánnyugdíjpénztáraknak nagyon fontos szerepe volt abban, hogy a kisbefektetők magyar államadósságot vegyenek, rajtuk keresztül közel 1345 milliárd forintnyi állomány került a lakosság kezébe. Ezek bevonásával vélhetően megnő majd a külföldi befektetők jelentősége a magyar állampapírpiacon. Ez kiszolgáltatottabbá is teheti Magyarországot, az európai krízis még inkább rányomhatja bélyegét a magyar gazdaságra, amennyiben nem születnek meg a szükséges gazdaságpolitikai intézkedések.

Nem mellesleg az elégetett állampapír állomány kamatterhe nagyjából 100 milliárd forintra tehető, amit az intézkedés nélkül átlagosan 3-4 évig kellett volna még fizetnie az államnak.

Selmeczi Gabriella szerint egy átlagos pénztártagra vetítve - aki 13 év alatt 1,7 millió forintot fizetett be - a vagyon 2,3 millió forint helyett 2,5 milliót tenne ki. A működési költségre 150 milliárd forintot fordítottak a pénztárak, szintén 13 év alatt, amit horribilis összegnek nevezett.

Selmeczi Gabriella összehasonlításként elmondta, hogy a magánnyugdíjpénztárak működési költségéből és veszteségéből (700 milliárd) - a 2010 év végi zárszámadás alapján -, két évig lehetett volna családi pótlékot fizetni (364 milliárd/év). De ebből a 850 milliárd forintból 5 évig lehetett volna a gyes/gyes rendszerét finanszírozni (158 milliárd/év). Az összeg a GDP 3%-ának felel meg.

Tovább vizsgálódnak

Ha a kormányzat és a miniszterelnökség elvégezte a rendszer átvilágítását és az adatok elemzését, akkor a kormány jelentés formájában terjeszti a parlament elé a tudomására jutott információkat – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Szeretnénk, ha az Országgyűlés szakbizottságain keresztül megtárgyalná az előterjesztést és megtenné észrevételeit erről a tizenhárom évről – tette hozzá.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) tehát tovább vizsgálódik a pénztáraknál, egyebek mellett a pénztárak működési költségeit, vagyonkezelési díjait veszik nagyító alá.

Privátbankár - Zsiborás Gergő