Jön az új tízezres - de miért kell lecserélni a bankjegyeinket?

Egy bankjegy nem csupán fizetőeszköz, nem csak vagyont megtestesítő érték, hanem használati tárgy is. Olyan tárgy, amelynek születése és halála van, amely kopik, elhasználódik, elavul, s logisztikai - azaz szállítási, tárolási, őrzési (biztonsági) - költségei vannak. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a bankjegy is termék, akkor ebből a szempontból ugyanúgy tekint-hetünk rá, mint az autóra vagy éppen a mobiltelefonra. Azaz le kell gyártani ezt a terméket is - írja a szakember.

Amikor még extra volt a színes fénymásoló...

A külső körülmények lényegesen megváltoztak az elmúlt 15-20 év alatt. Azért szerepel itt ez az időtáv, mert a jelenlegi bankjegysorozatunk első címlete – amely ugyancsak a tízezres volt – több év előkészítő munkája után, 1997-ben jelent meg a forgalomban. „Ráncfelvarrásokra” ugyan már többször is sor került, de ennyi idő után a nemzetközi sztenderdek alapján már igencsak indokolt az átfogó fejlesztés.

Mi változott ennyi idő alatt? A ’90-es években alig ismertük a színes fénymásolót, ugyanakkor manapság szinte minden irodában működik egy-egy ilyen készülék, és ez jelentősen megnöveli a bűnügyi kockázatot, hiszen a bank-jegyhamisítások többségét nem nyomdatechnológia felhasználásával, hanem „egyszerű” papíron, fénymásolóval követik el.

A megújított 10 ezer forintos bankjegy. Kép forrása: MNB

Az sem mellékes körülmény, hogy napjainkban – ellentétben a 15-20 évvel ezelőtti helyzettel – már nem kézi feldolgozással kezelik a pénzt, hanem professzionális feldolgozók nagy teljesítményű gépekkel szűrik ki az elhasználódott, esetleg a hamisítás szempontjából gyanús bankjegyeket a forgalomból. Magyarországon is sorra jelennek meg újabb és újabb ATM-ek, jegykiadó automaták, és ezeknek a gépeknek a szoftverei szinte hónapról hónapra megújulnak.

Nem csak az számít, van-e rajta hologram

A bankjegyek – így hazai bankjegyeink is – háromszintű védelemmel rendelkeznek. Az első az „utca emberének” szintje, aki néhány elem segítségével (vízjel, hologram, fémcsík) általában meg tudja állapítani a fizetőeszközről, hogy hamis-e, vagy valódi. A második szint az un. professzionális felhasználóké (ők a pénztárosok), akik alapvetően tapintással, illetve az UV-A és UV-C lámpáik segítséggel azonosítják a valódi bankjegyeket. Mindezek túl pedig létezik egy sokkal komplexebb védelem: a gépi feldolgozás azonosító rendszerének rendkívül alapos vizsgálata.

Nem jó, ha a forint a környék legrégebbi bankjegye

A másik fontos körülmény - ami a 2009-es stratégiai jelentőségű első bankjegyfejlesztési MNB-döntés mögött meghúzódott -, az az ismert szabály, hogy „aki lemarad, az kimarad”. Ha a környező országokban fejlesztik a bankjegyeket (elég csak a közelmúltban Romániában, illetve napjainkban az euroövezetben – azaz a szomszédos Szlovákiában, Ausztriában vagy Szlovéniában –, illetve Lengyelországban zajló fejlesztésekre gondolni), akkor már nem megkerülhető a jegybanki döntéshozók felelőssége, hogy fenntartsák a magyar fizetőeszköz technikai biztonságosságát.

Ahogy a bankjegyek alapanyagául szolgáló biztonsági papír gyártása a papírgyártás legmagasabb szintje, úgy a bankjegy maga is „csúcstermék”, vagyis előállítása különleges technológiával történik, s a tervezésénél évekre előre kell gondolkodni. Vagyis nem akkor kell kapkodni, amikor már nagy a baj.

Nagyon valószínű, hogy a következő bankjegyfejlesztéssel már nem szabad 17 évet várnunk - írja Dr. Mádi László.