|
| (Fotó: Pixabay.com) |
Csúcsközelben vannak a tőzsdeindexek, de azért érezhetően aggódnak a befektetők. Az arany nemrég ismét 1500 dollár fölé lendült, az ezüst pedig ma lépte át a 18-at. A VIX volatilitás-index, a “félelem-index” sem túl alacsony (15 körül). A “Mikulás-rali” mintha megbicsaklott volna, persze lehet, hogy csak az év végi gyér forgalom az oka.
Az USA-ban ma is folyik majd a kereskedés, a határidős indexek kevéssel nyitás előtt minimális mínuszban vannak. A Európa legtöbb piaca zárva volt ma, másutt rövidített kereskedés volt kettő óráig. Párizsban 0,1, Londonban 0,4 százalékos esés volt. Ezekhez hasonló mértékben süllyedtek a holland, belga, spanyol, portugál indexek is.
A dollár határozottan gyengül ma, az euró/dollár 1,1240, 0,4 százalékkal ment feljebb. A forint enyhe pluszban, 330,60 az euró.
Arany év volt, vagy csak bronz?
A tőzsdei sajtó ilyenkor vagy a jövőre vonatkozóan ad bizonytalan értékű tippeket, vagy az utóbbi egy évet szokta értékelni. Vannak, akik ünnepelnek, hogy micsoda jó tőzsdei év volt: a legtöbb index bőven két számjegyű, 20-40 százalékos emelkedést mutatott fel. Mások viszont fanyalognak, hogy ez alighanem csak a látszat.
Az indexek ugyanis a 2018 végi zuhanásuk után egy elég nagy gödörben voltak egy évvel ezelőtt. Bár már nem az alján, de valahol a szakadék oldalán kapaszkodtak felfelé. Ez adja az idei jó teljesítmény jelentős részét, az alacsony bázis. (A BUX index és a főbb külföldi mutatók idei teljesítményéről itt írtunk: Legyőzte-e a NER idén a BUX-ot? Jön-e a böjtje e csodás tőzsdei évnek?)
Megőrültek a félvezetőiparért
A befektetők tavaly a kockázatosabb szektorokat keresték az Investing.com értékelése szerint, mint a félvezetőipar, általában a technológia vagy a biotechnológia. Ezt elsősorban azzal magyarázzák, hogy a világ főbb jegybankjai a 2018 végi állapothoz képest ismét lazább monetáris politikába kezdtek.
A félvezető-gyártók tőzsdén jegyzett alapja, azaz ETF-je (az SMH) 62 százalékkal emelkedett ebben az évben. A Technology Select Sector SPDR ETF (XLK) pedig 49 százalékkal. (Az S&P 500 index vezető ETF-je, az SPY 28 százalékkal drágult.) Rosszul szerepeltek viszont az úgynevezett defenzív szektorok.
A matuzsálemkötvénytől a bitcoinig
Emellett most az utóbbi tíz évre is sokan szívesen tekintenek vissza. Tíz év tíz forradalmi újdonságát szedte össze a tőkepiacokon például a Reuters, miközben “disruptive” – a régi iparágakat, folyamatokat szétromboló, bomlasztó – évtizednek titulálta ezt az időszakot. A listán első tétel a FAANG-részvények, az internetes óriások csoportja. Ezek összesített tőzsdei értéke ma nagyobb, mint Nagy-Britannia GDP-je és megközelíti Németországét. (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google.)
Második helyre a mínuszos kötvényhozamokat tették, köztük az átmenetileg évi –0,7 százalékra is lecsúszó német tíz éves papírt. “Fizetnek, hogy hitelt vegyél fel” – írták. A harmadik is kötvénypiaci kuriózum, a száz éves papírok elterjedése. A negyedik a bitcoin, amelyről tíz éve még szinte senki sem tudott, ma viszont közismert és rengeteg vállalatot, közgazdászt, politikust foglalkoztat.
Elektromos, pala, marihuána
Ötödik helyre az indexkövető, passzívan kezelt alapok, ETF-ek hihetetlen népszerűsége került. Hatodik a globális felmelegedés befektetésekre, tőkepiacra gyakorolt, egyre komolyabb hatása. Hetedik az amerikai palaolaj– és palagáz-forradalom (illetve kőzetrepesztéses technológia). Nyolcadik az elektromos autózás terjedése (bár ennek zöme lehet, hogy a következő évtizedre marad, tehetjük hozzá).
A kilencedik helyre a mindenki számára hozzáférhető elektronikus kereskedéssel, automatizált és algoritmusos üzletkötésekkel összefüggő villámgyors összeomlások, a “flash crash” állítólag gyakoribbá váló jelenségét tették. Az utolsó helyre pedig a marihuána legalizálását, amelynek eredményeként ma már több száz marihuána-részvénnyel is lehet legálisan kereskedni.
Helikopterről próbálták megfékezni a lángokat. 
