Felbolydult a devizapiac: az angol font után itt az újabb gyengülő valuta

Az eurót azért kezdték kerülni néhány éve a befektetők, mert a görög, olasz, spanyol, portugál, ír, sőt szlovén pénzügyi válságok kapcsán azt hitték, megroggyan a közös fizetőeszköz. A válságokon rég túl vagyunk, még a görögök is rendeződnek, baj egyedül az olasz bankokkal van. Az euró úgy tűnik, túlélt minden nehézséget. A trend azonban egész sokáig fennmaradt, a befektetők egy része minden logikával szembemenve, a negatív kamat okozta veszteséget vállalva vett más valutákat.

Kijózanodás

Most megjött a kijózanodás, sőt a trend változása egy esemény által. A brit népszavazás után az angol font hatalmasat zuhant, és nem is állt helyre. Ez elvileg ugyan csak ezt a valutát érinti, hisz az esés konkrét oka a brit EU-kilépés és ennek felmérhetetlen hatásai, de a piac lélektanát ez nem izgatja: úgy érzik, itt az ideje gyengülő valutákra vadászni. Sőt, azt csinálni, amit a 2008-as válság előtt előszeretettel tettek: kiaknázni a kamatkülönbséget.

Az új kedvenc most a svéd korona lett. A nyár folyamán heves eladások indultak a devizában: a befektetők észrevették, hogy negatív kamat mellett svéd koronát kell eladni, és magasabb hozamú ausztrál és új-zélandi dollárt venni. A valuta árfolyama szépen csökken is, és a kereskedők a kamatkülönbség mellett a további leértékelődésre is számítanak a Bloomberg szerint.

Euró/svéd korona. Április óta meredek emelkedés, azaz svéd korona gyengülés

Győz a logika

A folyamat logikus, igazából az a furcsa, hogy nem előbb indult be. Az európai jegybankok ugyanis, köztük az EKB, sokkal extrémebb monetáris politikát folytatnak, mint tengerentúli társaik. Nulla vagy negatív kamatok, nagy kötvényvásárlási programok (fedezetlen pénzkibocsátás), ráadásul mindezt helyenként még fokozták is a Brexit hatásaitól való félelem miatt, miközben a kontinensen kívül ezzel nemigen foglalkoznak, nem az ő ügyük.

A fellelkesült alapok és befektetők rákaptak a korábban nagyot eső, de most magához térő és szépen kamatozó valutákra is, mint a dél-afrikai rand, a brazil reál vagy a mexikói peso. A piaci környezet most kedvez ezeknek az ügyleteknek, mert nagy a kamatkülönbözet, és viszonylag stabilak a devizapiacok, ráadásul minden a jó irányba mozog: a svéd korona gyengül, az említett túladott valuták gyógyultak. Persze mindez csak addig ilyen egyszerű, amíg meg nem bolydulnak a piacok, de miután a trend még csak pár hónapos, azok, akik eddig beléptek, szép hozammal büszkélkedhetnek.

Meddig tarthat?

Problémák akkor jelentkezhetnek, ha a svéd koronában kiépülő rengeteg short pozíciót hirtelen zárni akarják, ugyanis az említett carry trade műveletek gyakorlatilag a korona shortolását jelentik. A svéd jegybanki alapkamat -0,5 százalék, a svájci után a második legmélyebb a világon. Ezt a központi bank tudatosan alkalmazta eddig, hogy gyengítse a koronát, és most sikerrel is járt. A svéd gazdaság ugyanakkor igen szépen, 3 százalék fölött növekszik, és az infláció is közelíti a jegybanki célt. Kérdés, hogy ilyen körülmények között meddig lesz fenntartható, pontosabban meddig van értelme fenntartani a negatív kamatot.