(Fotó: 123rf.com)

„A feltörekvő országok felől jövő vihar továbbra is sötétszürkére festi az eget, és bármikor elkezdődhet a mennydörgés” – írja Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon. A feltörekvő országok 2009-13-ban szerinte magas nyersanyagárak mellett is kiegyensúlyozhatták volna gazdaságaikat, de ehelyett a legtöbben a gyakran USD-alapú hitelek generálta növekedés és lakossági fogyasztásstimulálás mellett döntöttek, ma nyakig ülnek a hitelekben.

Mivel Kína növekedése egyre lassabb és a nyersanyagok ára lejtőre került, a legtöbb feltörekvő ország ugyanolyan, amilyen az elmúlt 50 évben volt: „nyersanyagciklusra alapozott boom-bust gazdaság” - írja. Ráadásul már nagy a világgazdasági súlyuk, így a feltörekvő országok mélyrepülése visszahat a fejlett országokra is. „Kevesebb AUDI A8 L, kevesebb Caterpillar munkagép és kevesebb iPhone is fog fogyni” – teszi hozzá a szakember, akinek jóslatai nagy százalékban be szoktak jönni.

Növekedési kockázatok Magyarországon is

Emiatt a tőzsdék sebezhetőnek tűnnek. Ezek a problémák pedig Magyarországot is érinthetik, amely „Németország kihelyezett összeszerelő-üzeme, és mint ilyen, erősen exportorientált gazdaság”.

A feltörekvő piacok lassulása így „indirekt módon, a német kapcsolatokon keresztül megütheti a hazai gazdaságot”. Mivel „jövőre az EU-s pénzeső is időlegesen alábbhagy, elég komoly növekedési kockázatokat láthatunk 2016-ra” – fejezi be. (A teljes cikk itt olvasható.)

Rosszabb a helyzet, mint 2008-ban?

A Concorde Trading blogon Sinka Csaba lakonikus rövidséggel foglal össze egy ijesztő hírt: „Mintegy 1000 milliárd dollárnyi pénz hagyta el a fejlődő piacokat az elmúlt 13 hónapban, ez kétszerese a 2008-as válság során látott kiáramlásnak. Jelentős szerepet játszik ebben Kína, ahonnan a becslések szerint most nagyságrendileg havi 40 milliárd dollár távozik.”

A kínai tőkekiáramlással foglalkozik Duronelly Péter, az Aegon Alapkezelő szenior elemzője is. Felhívja a figyelmet arra, hogy az óriási ország devizatartalékai csökkenőben vannak, ami a tőkekiáramlás következménye. (A cikk a következő oldalon folytatódik.)---- Ez a kínai-japán devizaháború kezdete? ----

Ha nincs hitel, nagy lesz a kátyú

„Mivel kötött árfolyamrendszerben a devizatartalékok változása erősen visszahat a belföldi pénzmennyiségre is, azt is mondhatjuk, hogy egészen a tavalyi évig, a trendszerűen növekvő tartalékok igen laza monetáris kondíciókat biztosítottak, azaz kvázi mindig volt pénz mindenre. A tartalékok csökkenése viszont szűkíti a pénzmennyiséget, emeli a kamatokat, és megnehezíti a hitelhez jutást, ami egy hitelezési-beruházási mámorban élő gazdaságnak nem jelent sok jót” – hangzik a helyzet szintén nem túl optimista leírása.

Lazítani kell

Duronelly szerint a devizarendszer lazítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kínai gazdaságot oxigénhez lehessen juttatni. De a monetáris kondíciókat, a hitelezési piacot is kell lazítani, különben a gazdaság sokkal durvábban lassul be, mint azt most el tudjuk képzelni. Így a kínaiak jüannal kapcsolatos akciósorozata szerinte folytatódni fog. (A jüanról szóló cikkeink itt láthatók, egy videóban pedig itt magyaráztuk el.)

Dennis Gartman áru- és tőkepiaci szakértő – akivel nemrég az Alapblog interjút is készített – most a medvepiacok (hosszabb távon eső piacok) lehetséges eljöveteléről beszélt. A kínai jüan leértékelődését egy japán-kínai devizaháború egyik lépésének nevezte, és szerinte ez a háború még csak most kezdődik igazán.

Összeomlás az állampapír-piacokon?

Szerinte a főbb piacok egymás után mutatják a medvepiac jeleit különböző technikai indikátorokon – mozgóátlagok, az úgynevezett „halálkereszt” stb. – keresztül.

Jim Rogers, Soros György egykori társa és magas is elismert guru egy rövid hangfelvétel tanúsága szerint úgy tartja, a következő krízis az állampapírok piacán lehet. Az USA és sok más ország állampapír-állománya például jelenleg sokkal nagyobb, mint 2008-ban volt. A „vállalati és illikvidebb állampapírpiacok” összeomlásától tart egyébként Zsiday Viktor is fentebb linkelt cikkében.---- Halálkereszt és hullavasút ----

Halálkereszt Hong Kongban

A Bloomberg a Hong Kongi Értéktőzsde Hang Seng Indexén véli felfedezni az említett „halálkereszt” kialakulásának jeleit. A múltban ez a tőzsde állítólag kifejezetten érzékeny volt erre, a kereszt után az esés mindig erősödött.

Azt is írja a hírügynökség, hogy a kínai értékpapírpiacon kimutatható, ahogy az utóbbi pár hónapban a részvények a tőkeerős nagybefektetők kezéből a kisbefektetők kezébe – az úgynevezett remegő kezekbe – áramlottak. Rendszerint ez is igen rossz jel szokott lenni a részvénypiac számára. (Ha már a háziasszonyok is részvényeket vesznek, közel a vég – tartják.)

Hullám helyett hullavasút

„Kínai sárkány a hulla-vasúton” – ezt a címet adta írásának nemrég Sarkadi-Szabó Kornél elemző. „Ez már nem az a ‘picitcipősz’ kínai gyors-krízis, hanem égetően komoly elhúzódó válság” – írja, és alaposan meg is indokolja a Gazdasági Rádió riporterének. „Risk-essetek befektetők” – mondja el versben is az irodalmár hajlamú szakember. (Risk=kockázat.)

Vakmajom nem hisz a kínaiaknak

„Semmilyen hivatalos adatot nem lehet elhinni, ami Kínából jön, inkább azok ellenére, mint azokból lehet összerakogatni a valóságot. Most például azt közölték, hogy kezd talpraállni az ingatlanpiac, mert három hónapja emelkednek az árak, ez azért hihetetlen, mert az elmúlt évek mesterségesen gerjesztett, gigantikus ingatlanfejlesztéseiben olyan hatalmas ingatlankínálat épült fel, hogy annak a leépülése minimum évekig, de akár évtizeden túl is eltarthat” – írja Vakmajom, azaz Faragó Ferenc alapkezelő az Alapblogon és saját blogján. (Aki korábbi írásait 1-2 naponta törli.)

Szerinte Kína három év alatt több cementet használt fel, mint az USA az egész huszadik században. Ennek „egy része minden bizonnyal olyan ingatlanokba van beépítve, amelyek túlfejlesztésnek bizonyultak és a finanszírozói bukni fognak” – teszi hozzá.