Az olaszok lényegében egy alkotmánymódosításról szavaznak, ami azonban döntő jelentőségű, miután a jelenlegi szisztéma lehetetlenné teszi a hatékony kormányzást, nem véletlenül volt az országnak 63 kormánya és 27 miniszterelnöke a második világháború óta. A jelenlegi rendszerben ugyanis van egy 315 tagú parlamenti felsőház, a szenátus, amelynek túlzott jogosítványai vannak: az alsóház, vagyis a tényleges parlament döntéseinek jóváhagyását vég nélkül húzhatja, és bizalmatlansági indítványokat indíthat lépten-nyomon, ezért buknak meg oly gyakran a kormányok.
Mi is a tét?
Ha a szavazók igent mondanak, megszűnik ez a kis túlzással a római korból maradt szenátus, helyette lenne egy 100 tagú testület, akik polgármesterekből és más regionális önkormányzati tisztviselőkből állnának. Jogosítványaikat korlátoznák: kevesebb ügyről tárgyalhatnának, nem blokkolhatják hosszabb ideig a parlament döntéseit, és nem indíthatnának bizalmatlansági indítványt a mindenkori kormány ellen.
Renzi miniszterelnök, akinek egyúttal a politikai jövője is a választások tétje, azt mondja, hogy sokkal hatékonyabb lesz a parlamenti munka és a kormányzás, és vége szakad a gyakori kormányváltozások indokolatlan rendszerének. Ez az olasz gazdaság és bankrendszer jelenlegi problémáinak kezelését is egyszerűsítené, hisz hatékony döntéseket hozhatna és gyorsan intézkedhetne a kormány. Ráadásul még évi 500 millió eurót is megspórolna az állam.
|
| Matteo Renzi olasz kormányfő sajtóértekezletet tart az Eurócsoport pénzügyminisztereinek. MTI/EPA/Olivier Hoslet |
Ha nem sikerül
Az ellenzék szerint a miniszterelnök túl nagy hatalmat kapna, de ez elég gyenge érvnek tűnik, miután a kormányfői hatáskör és hatalom nagyjából akkora lenne, mint Európa többi, nem elnöki rendszerű demokráciájában. Renzi szerint ráadásul a törvényhozás reformja magával vonná a rendkívül bürokratikus államirányítás és a túl lassan döntéseket hozó igazságszolgáltatás reformját is. A miniszterelnök hozzáteszi, hogy a következő általános választásokra a tervezett időben, 2018 kerül sor, bármi is az eredmény. A Bloomberg ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az igenek győzelme esetén Renzi egy előrehozott választással megpróbálná learatni megnövekedett népszerűsége babérjait.
Ha nem járna sikerrel a kormány szempontjából a népszavazás, átmenetileg veszélyes helyzetbe hozhatná az olasz politikát és gazdaságot. Ami a legfőbb, hogy elúszna az esélye, hogy az eddiginél hatékonyabban kormányozhassák az országot, de emellett Renzi lemondásával egy azonnali bizonytalanság is kialakulna. Renzi szerint ugyan nem dőlne össze a világ, minden menne tovább, de mások azt vélelmezik, hogy a jelenlegi problémák felerősödnének, gazdasági recesszió köszöntene az országra.
Esélylatolgatás
A kimenetelt nehéz meghatározni, a közvélemény-kutatások vegyes képet mutatnak. Alapvető logika szerint azt hinnénk, hogy a többség megszavazza, hisz ki ne akarna hatékonyabb államot, ami ebben az esetben teljesen egyértelmű következmény. A jelenlegi helyzet a La Stampa szerint lényegében fele-fele, míg egy májusi felmérésben 56 százalékkal vezettek az igenek. A Corriere dealla Sera júliusban 53 százaléknak számolta a várható igenek arányát, miközben a megkérdezettek 27 százaléka találta csak fontosnak a kérdést.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
