A piaci konszenzus egyébként tavaly folyamatosan javult, hiszen átlagosan 3 százalék alatti várakozásról indultunk, míg év végére már 4,7 százalék volt az átlag.
A kedvező áthúzódó hatások, valamint a folytatódó dinamikus reálbér, és ennek köszönhetően a fogyasztás markáns növekedése miatt idén 4,2 százalékos GDP növekedésre számít a Takarékbank. A növekedésre ugyanakkor kockázatot jelenthet a munkaerőhiány, amit a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség javításával lehet ellensúlyozni. Ez további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat.
A növekedésre szintén kockázatot jelent a külső, különösen az európai kereslet lassulása, valamint az amerikai-kínai kereskedelmi háború. A bank szerint Magyarország potenciális növekedése 3-3,5 százalék, ami hosszabb távon is tartható, ezt támogatja, hogy számos "egyedi sztori" látható, így a 2021-ben felfutó új Mercedes gyár, vagy a 2023-ban már termelő BMW üzem.
A tavalyi évben a lengyelek mellett Magyarország volt az éllovas, és az idei évben is hasonló lesz a helyzet. A régióból az elemző Szlovákiától vár még erőteljes növekedést, ahol beindul a Jaguar - Land Rover gyár.
A külső körülmények húzhatnak vissza minket
A magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé tűnik támogatónak, amint az európai gazdaságok konjunktúrája egyre gyorsabb ütemben romlik. A tavalyi harmadik negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése tovább lassulhatott a megelőző év utolsó negyedévében elért többéves csúcshoz képest, s a növekedés üteme is tagoltabbá vált az egyes térségekben. A kilátások alapján az ütem tovább lassulhat, mivel az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború már egyértelműen érezteti hatását az amúgy is strukturális nehézségekkel szembesülő kínai és európai gazdaságokban, valamint egyes amerikai vállalatok eredményességében.
Európában nagyon komolyan romlott a helyzet, a számunkra legfontosabb partner, Németország is kedvezőtlen irányban mozdult. A legutóbbi európai adatok a növekedési ütem lassulására utalnak, egyes országokban a technikai recesszió sem zárható ki. Reálgazdasági értelemben tehát a kilátások kedvezőtlenebbé váltak. A német gazdaság nagy meglepetésre enyhén zsugorodott a harmadik negyedévben, a konjunktúramutatók és az ipari adatok pedig további visszaesésre utalnak, noha a fogyasztás ellensúlyozhatja az exporttal kapcsolatos nehézségeket. A gyenge német számokhoz a kereskedelmi háború, a visszaeső kínai piac és más egyes szektorokra (autóipar, vegyipar, stb.) ható tényezők járultak hozzá.
A Takarékbank szerint ebben a helyzetben különösen biztató, hogy a magyarországi növekedés széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult a növekedéshez. Optimizmusra ad okot, hogy a tavalyi év után a következő időszakban tovább düböröghet az építőipar. A gazdasági növekedés annak ellenére gyorsult, hogy az új károsanyag-mérési szabályozás (WLTP) bevezetésének hatására meredeken visszaesett a járműgyártás és a kivitel, így az ipar teljesítménye csupán 2,7 százalékkal bővült.
Magyarországon a bruttó állóeszköz felhalmozás nagyon komoly ütemmel bővül. Az építőipar növekedési üteme továbbra is elképesztő ütemű, az iroda és a lakáspiac is nagyon erőteljes bővülést mutat. Suppan Gergely szerint ez önmagában is olyan húzóerő, amely komolyan hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Emellett az uniós fejlesztések is hozzáteszik a magukét a növekedéshez: ezek a várakozásokkal ellentétben még nem futottak ki, a Takarékbank szerint ennek révén is bővülhet a GDP.
Suppan Gergely szerint a tavalyi év utolsó negyedévétől az ipar teljesítménye gyorsulhat, részben az előző évi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe helyezése, valamint új modellek hazai gyártásának elindulása miatt. Az ipar kedvező kilátásait a történelmi csúcsra ugró ipari bizalmi indexek, és az utóbbi hónapokban meglóduló új ipari rendelések is alátámasztják.
Tovább vágtathatnak a bérek
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás-bővülés üteme lassult a szűkülő munkaerő kínálat hatására, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli - mondta el Suppan Gergely. A tavalyelőtti év átlagában 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta tavaly 3,7, idén pedig 3,4 százalék közelébe kerülhet, azaz még feszesebbé válhat a magyar munkaerő-piac.
Tavaly 11,3 százalékkal emelkedhettek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8 százalékos, a garantált bérminimum 12 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így 2013-tól 2018 végéig összesen mintegy 42 százalékkal nőhettek a nettó reálbérek.
A 2016-2022 közötti időszak első két évében a reálbérek a várakozásuk szerint 19,4 százalékkal nőttek, így az idei évtől átlagosan 6 százalékos reálbér-növekedés is elég lehet a konvergencia program 50 százalékos reálbér -emelkedést kitűző célja eléréséhez, ami nem tűnik teljesíthetetlennek. Ez pedig a fogyasztás tartósan magas dinamikáját is biztosítja.
Merre tarthat a forint?
Kedden, amikor kijött az inflációs adat, kiderült, hogy a maginfláció, amit a jegybank kiemelt figyelemmel kísér, immár 2,9 százalék. Így a Takarékbank szakértője szerint Nagy Márton jegybanki alelnök szerdai kijelentésének - melyben monetáris szigorítást helyezett kilátásba a következő időszakra - nem kellett volna nagy meglepetést okoznia. Suppan Gergely is úgy látja, hogy a kamatemelés egyelőre várat magára, azonban az MNB hamarosan ki fogja vezetni a nem konvencionális eszközöket. Ezután kivezethetik a deviza swap állományt, és elindul a magyar tapering is. Kamatemelésre a szakértő szerint 2020 közepén kerülhet sor.
Úgy fogalmazott, hogy rövid távon továbbra sem lát indokot további gyengülésre a forint euróval szembeni árfolyamában, míg 2019 végére visszaerősödhet 315 euró közelébe a magyar fizetőeszköz. Ezt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 310-315-ös sávban maradhat a forint. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a viszonylag magas növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek idén tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.
Komoly hozamemelkedésre a Takarékbank továbbra sem számít, a rövid hozamok szintje az elkövetkező hónapokban továbbra is mélyen az alapkamat alatti lehet. A tartósan magas hazai megtakarítási többlet miatt Suppan Gergely szerint nem számít a kamatok gyors emelkedésére, sőt, amennyiben megérkeznek a központi költségvetés által kifizetett uniós előlegek utólagos uniós megtérítései, átmenetileg nyomás alatt maradhatnak a pénzpiaci hozamok és kamatok.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
