A forintgyengülést figyelő pénzügyi elemzők egy cseppet sem csodálkoznak azon, ami történik. Hosszabb távon pedig további gyengülést várnak, hacsak az MNB nem lép valamit, amely sokak szerint le van maradva más jegybankokhoz képest. Ráadásul az egésznek a közgazdasági magyarázata is egyszerű.
Alig másfél hónapja még 313 forint alatt is előfordult az euró, de bő két hete is 320 alatt volt, múlt héten pedig pár fillérre megközelítette a 325-öt is. Mi lehet ennek az oka?
Több hazai brókercég és bank nyilatkozatai szerint a forintgyengülést mindenki természetesnek, az MNB politikája logikus következményének tekinti. Van olyan is, aki arra is céloz, hogy ez még csak a kezdet. Például a Trendmonitoron, a K&H Bank blogján Hajósi Péter azt írta, “tegnapi döntésével az MNB leheletnyit szigorított csak a monetáris kondíciókon, és hosszabb távon is a laza kamatpolitika mellett tette le a garast. Ezzel kinyitotta az ajtót a forintgyengülés előtt”.
Csakhogy ez még március 27-én született, 319,95 forintos euró mellett, már akkor világos volt tehát a szakember számára, hogy itt forintgyengülés lesz. Bár márciusban a jegybank óvatos lépést tett a szigorítás felé, és többek között 10 bázisponttal (0,1 százalékponttal) -0,05 százalékra emelte a kamatfolyosó alját, ez csak jelzésértékűnek bizonyult.
Hosszabb távon gyengülhet a forint
“Marad tehát a nagyon laza kamatpolitika, ami a forintot továbbra is érzékennyé teszi minden külső elbizonytalanodásra”, “a mostani, gyenge globális környezet ellensúlyozására a magyar gazdaságpolitikának nincs nagyon más eszköze, mint a forintgyengülés”. “Véget ért tehát a forint elmúlt hetekben látott szárnyalása, és újra felfelé vesszük az irányt” – írták március végén, és április végére sem sokat változott a helyzet.
Hosszabb távon inkább forintgyengülésre, mint erősödésre lehet számítani – írta április utolsó napján a K&H Bank közleménye. Nemzetközi gazdasági lassulás várható, a befektetési környezet pedig rizikósabb, ha komolyabb válságtól nem is kell tartani.
Nő a gyengülés kockázata
“Bár a Magyar Nemzeti Bank rendszerint közli, nincs árfolyamcélja, csakis az inflációra figyel, az látszik, hogy a jelenlegi környezetben a 320 forint körüli eurót tartják a legmegfelelőbbnek” – véli a K&H. A következő pár hónapban jelentősebb forintgyengülés vagy erősödés nem várható. “A forintgyengülés kockázata 1-2 éves időtávon fokozottabb” – mondta Németh Dávid vezető elemző.
Szerinte ugyanis a bérek emelkedését a cégek egy része nem tudja követni a termelékenység fokozásával, ezért veszítenek a versenyképességükből. Túlfűtöttségre utaló jelek vannak a gazdaságban, 2020-ban és 2021-ben az uniós források kisebb támogatást adnak majd a gazdaságnak. A belső fogyasztás élénkül a béremelkedés és a hitelek miatt. A folyó fizetési mérleg többlete eltűnhet vagy negatívba fordulhat a szaldó.
Szigorítani kell?
Az Equilor Befektetési szerint a jegybank múlt heti közleménye nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy az erőteljes inflációs nyomás miatt rövid távon további monetáris szigorítás jöhet. Ezért kezdett a megjelenését követően gyengülni a forint árfolyama.
A hazai inflációs nyomás márciusban tovább erősödött, élénk a fogyasztás, emelkednek az üzemanyagárak a drága kőolaj miatt. A következő negyedévekben további monetáris szigorító lépésekre lehet szükség.
Megdobhatja az inflációt
“Amennyiben a kommunikáció hosszabb távon kiváró állásponton maradna, további gyengülhet a forint, mely szintén felfelé mutató kockázatként jelentkezhet, mert hiába visszafogott jelenleg az importált infláció, egy további 2-3 százalékos forintgyengülés már érezhető hatást válthat ki” – írta az Equilor.
A brókercég szerint a 324-325-ös tartományt követően már csak a 330-as szint jelent további akadályt, de várakozásuk szerint a 325-330-as tartományban a jegybank szóbeli intervencióval élhet. Ugyanis egy viszonylag kiszámítható, ugyan széles sávban mozgó, de stabil forint árfolyam a hazai gazdaság érdeke.
Meredek lejtőn a forint
“Félő, hogy a 330-as szint szignifikáns átlépése esetén már csak erőteljesebb lépésekkel lehetne fékezni az árfolyamgyengülést, és a mozgás az inflációs pályát is még feljebb tolná” – teszik hozzá.
Meredek lejtőn a forint - írta az Erste Befektetési hírlevele is a múlt héten. Szerintük 325 forintnál található egy erősebb technikai szint, ami átmeneti megállót jelenthet az elmúlt napok meredek forintgyengülését követően. (Eddig így is volt.) “Amíg továbbra is érdemben 3% feletti maginfláció van idehaza és a jegybank nem mutat hajlandóságot monetáris szigorításra, nem érdemes a forint komolyabb visszaerősödésére számítani” – írták.
Az Erste Befektetési szerint a forint gyengülésével “jelentősen elvált a régiós devizák mozgásától”. Annak ellenére, hogy a jegybank jóval erőteljesebben csökkenti a deviza swap tendereken a felkínált deviza mennyiséget, mint arra korábban számítani lehetett.
Nem emelkedik a bakközi kamat sem
Így csökken a forint mennyisége a gazdaságban és a bankrendszerben. Ennek ellenére sem tudja számottevően feljebb tornázni a rövid bankközi kamatlábat. “Mivel ezzel kapcsolatban semmi új dolgot nem mondott a keddi kamatdöntés utáni közleményében, ezért a piaci szereplők tovább adták a forintot” – magyarázta az Erste Befektetési.
A K&H Trendmonitor legújabb cikke arról írt, hogy a múlt héten “két régiós jegybankban is kamatdöntő ülést tartottak. Az egyikben emeltek, a másikban nem is gondolnak az emelésre”. A két ország helyzete hasonló, az infláció viszonylag magas. A külső környezet is hasonlóan érinti őket, az európai gazdaság nehézségei miatt aggódhatnak a jegybankárok.
Le van maradva az MNB?
“Az elmúlt két évben az egyik ország devizája stabil volt (2%-os sávon belül mozgott), a másiké nagyobb kilengéseket produkálva, 5%-ot gyengült az euróval szemben.” A cseh és magyar jegybankról volt szó, és a forint volt az, amely jóval nagyobbat gyengült, mint a korona.
(A grafikon azt mutatja, hogy húsz év alatt hány százalékkal lett drágább az euró, a zloty és a cseh korona forintban. Mindhárom deviza drágult, tehát mindegyikhez képest gyengült fizetőeszközünk.)
“A többség szerint le van maradva a hazai jegybank a ciklusban. A világban nálunk az egyik legnagyobb a különbség a rövid kamatok (gyakorlatilag 0%) és az infláció (3,7%) között, ami a forint árfolyamára már jó ideje gyengítő hatással van” – írják még.
Sávba várja a forintot a CIB
A CIB Bank hírlevele szerint a forintgyengülés ellenére “új hosszabb távú EUR/HUF-trend kibontakozását továbbra sem valószínűsítjük, alapesetben a 310-325-ös sávon belül maradhat a keresztárfolyam, igaz, az utóbbi egy hónap folyamán annak mindkét szélét megközelítette”. Az utóbbi napok forintgyengülése szerintük “továbbra is összefüggésben volt az EUR/USD árfolyam újra 1,12 alatti süllyedésével, miközben a hazai monetáris politikai várakozások is a relatíve gyengébb forint irányába mutatnak”. Az állampapírpiacon a hosszabb futamidejű kötvények hozama nőtt.
|
A szentháromság és a forint A lehetetlen szentháromságnak („impossible trinity”) vagy trilemmának nevezik azt a közgazdasági tételt, miszerint a jegybankok három dolog közül csak kettőt választhatnak: A független monetáris politika (benne a kamatszinttel), a szabad tőkeáramlás és a fix devizaárfolyam együtt nem lehetséges. 1. Ha például a jegybank mesterségesen alacsony kamatszintet tart fenn, akkor a tőke, amely megfelelő hozadékot vár el, a szabad átváltás miatt máshová fog menekülni. Ez pedig a devizát is aláássa, így az árfolyam nem tartható fenn. A jelenlegi hazai helyzet elvileg ide torkollhat a jövőben, bár még egyelőre csak távolról hasonlít, hiszen sem különösebben nagyarányú forintgyengülés, sem tőkemenekülés nem tapasztalható. De lehet, hogy ha komolyra fordulna a helyzet, később majd úgy fogjuk értékelni, hogy az első jelek 2018-2019-ben már megmutatkoztak. 2. Ha viszont a devizaárfolyamot szeretnék mindenáron egy bizonyos szinten tartani, akkor a kamatot kell megfelelő szintre emelni, mert különben szintén elmenekülhet a tőke. Hasonló helyzetbe került Törökország tavaly őszre, amit durva kamatemeléssel oldottak meg. 3. Ha a kamatot is, az árfolyamot is meg akarnák szabni, akkor előbb-utóbb meg kell szüntetni a deviza szabad átválthatóságát. Ezt a gyakorlatot a magyar szocialista múltból, illetve a magyar forint konvertibilitása előtti időkből szintén jól ismerhetjük. Más diktatúrák vagy legalábbis erős állami beavatkozással működő gazdaságok jelenleg is vannak szép számmal, ahol nem konvertibilis a deviza, vagy csak korlátozottan. |
Címlapon
Kiléphet a Fidesz az EPP-ből, de ennek komoly ára lehet
A centrumpártok tovább gyengülnek, a zöldek, a liberálisok és a nacionalisták erősödnek, így az új európai parlament az eddiginél jóval fragmentáltabb és színesebb lesz – ez az EP-választás fő tanulsága. Miközben a német CDU/CSU története legrosszabb eredményét érte el, a Fidesz tovább erősödött: német lapok szerint a magyar kormánypárt csatlakozhat a Liga vezette nacionalista frakcióhoz.
- Nagy pofon Orbánnak, az EU-párti politikai centrum kitart Európában
- EP-választás: ennél jobbra számíthattak a Fideszben
- A Néppárté lesz a legnagyobb frakció – Weber üzent Orbánnak
- Komoly átverés terjed – ha ehhez hasonló számlát kapsz, még véletlenül se fizesd be!
- Kiléphet a Fidesz az EPP-ből, de ennek komoly ára lehet
- Orbán barátja örülhet - úgy néz ki, rekord eredményt ér el
- EP-választás: a Fidesz behúzta, a Jobbik elbukta, a Momentum az új erő
- Bukás: lemondott az LMP vezetése
- Nem csúsznak le az erdélyi magyarok az Európai Parlamentről
További cikkek
-
Business as usual – azaz az EP-választások csak megálló a kereskedelmi háborúban
Pozitívan nyugtázták az európai részvénypiacok hétfő délelőtt, hogy az európai parlamenti választásokon az euroszkeptikusok nem értek el átütő sikert, valamint azt, hogy a liberálisok lesznek a mérleg nyelve. Tovább
-
Mit nekünk az EP-választások, amikor itt a kereskedelmi háború és May távozása? – íme a mai befektetői fókusz
A piaci hangulatot továbbra is az amerikai-kínai kereskedelmi háború foglalkoztatja, ami mellé csak az tud beférkőzni, hogy ma fény derült Theresa May távozási menetrendjére. Tovább
-
Nem az a kérdés, emelkednek-e még a tőzsdék, hanem az, eshetnek-e egyáltalán?
Jöhet-e a medve, a tartós tőzsdei árfolyamesés? Tovább
-
Júniusban ismét feljebb beszélik majd a forintot?
Trump ideje lassan elfogy, ha nem állapodik meg időben a kínaiakkal, akkor pont a következő választásra eshet az amerikai recesszió. Tovább
-
Pesszimista befektetők, pengeélen a forint
Továbbra is inkább a pesszimizmus az úr a piacokon a befektetőket az amerikai-kínai kereskedelmi háború eszkalálódásának lehetséges veszélyei mozgatják. Tovább
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal
Fundamentum, értékeltség és szentiment. Tovább
-
Jókora szeletet haraphat ki az Apple-ből a kereskedelmi háború
Miközben a hazai iPhone- és Mastercard bankkártya-tulajdonosok örvendeznek azon, hogy már ők is fizethetnek mobiljaikkal, a Goldman Sachs elkeserítette a cégbe fektetőket. Tovább
-
Azért sem szokunk le a saját autó vásárlásáról – terjeszkedne az AutoWallis
Ambiciózus növekedési tervekről számolt be az AutoWallis vezetése, az árbevételét például öt év alatt több mint duplájára növelné, a nyereségét négyszeresére. Tovább
-
Tovább gyengül a forint, de a tőzsdézők sem örülhetnek
A keddi mélypontjához képest szerdán ugyan jobban áll a magyar fizetőeszköz, de így is látótávolságban van a történelmi mélypont. Tovább
-
Lehangoló jóslat jelent meg a Tesláról
Rájárt a rúd az utóbbi hetekben a Teslára, amelyet a Morgan Stanley most megjelent elemzése tetézett be. Tovább
-
327 felett az euró, pedig most nyugodtak a tőzsdék
Öt dolog, amit nem árt ma tudni. A tőzsdék megnyugodtak a tegnapi esés után, mivel az amerikai illetékesek 90 napos felfüggesztést helyeztek kilátásba a Huawei-bojkottban. Tovább
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni?
Sokan aránytalanul sok pénzt fektetnek ingatlanba, pedig az ingatlanpiac is ciklikus, jöhet visszaesés. Interjú Török Lajossal, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjével. Tovább
-
A Huawei-ügy után miért esik az Apple is?
A Google-részvényeknél nagyobb mínuszban vannak az amerikai chipgyártók, és az Apple is feliratkozott a vesztesek sorába. Tovább
-
Trump rémálma jön el, ha elszámította magát
Miért éppen a Huawei kerülhetett az amerikai kormány célkeresztjébe? Hogyan hatna egy vámemelés az autóiparra, és mit érezne ebből Magyarország? A Privátbankár és az mfor.hu szakírója a Trend FM-en. Tovább
-
Kereskedelmi háború, EP-választások, OECD-jelentés – ezek a hét slágertémai
Az amerikaiak és kínaiak közötti adok-kapok mellett a vasárnapi európai parlamenti választások lehetnek piacmozgató tényezők a héten, de a menüt színesítheti az OECD kiadványa, amely egyebek mellett a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését is frissítheti. Tovább
-
Egy újabb nehéz hét zárása – 7 dolog, amire pénteken figyelni érdemes
A vállalati gyorsjelentések és a makrogazdasági adatok legfeljebb csak változatossá tudják tenni a pénteki befektetői menüt, amelynek fő fogása ugyanis változatlanul az USA és Kína közötti kereskedelmi háború. Tovább
-
Minden arannyá válik Mészáros Lőrinc kezei alatt: 1700 százalékos növekedés egy év alatt
Egyetlen év alatt 1717 százalékkal nőtt a 4iG Nyrt üzleti eredménye, miután Mészáros Lőrinc köréhez került a cég. A tőzsdei árfolyam 19-szeresére emelkedett. Tovább
-
A netes értékesítés dobott a világ legnagyobb üzletláncán
A várakozásokat meghaladó eredményeket közölt a Walmart csütörtökön, meglepetésre ráadásul nem a fizikai boltok, hanem az online értékesítés felfutása lökte meg a számokat. Tovább
-
USA-kínai vámháború: ezt várják az ázsiai részvénybefektetők
A kínai-amerikai vámvita még jó sokáig elhúzódhat a Fidelity ázsiai portfólió-menedzserei szerint. Tovább
-
Trump tűzszünet kötött Európával, de tovább harcol Kínával
A piacokon továbbra is a kereskedelmi háború, és az azzal kapcsolatos információk azok, amelyek leginkább meghatározzák a befektetők hangulatát. Tovább
Ajánlatunk
Videók
Utánajártunk
Mi mozgatja a befektetők fantáziáját
-
Vége a találgatásoknak, megvannak az új államkötvény végleges feltételei
2019. május 24., 18:33
Megjelentek az utolsó pillanatban Magyar Állampapír Pluszra átkeresztelt, fix öt éves lakossági kötvény végleges feltételei.
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
