Hirdetés
Hirdetés

Minden, amit a forintgyengülésről tudni akartál

Eidenpenz József, 2019. május 06., 06:06

A forintgyengülést figyelő pénzügyi elemzők egy cseppet sem csodálkoznak azon, ami történik. Hosszabb távon pedig további gyengülést várnak, hacsak az MNB nem lép valamit, amely sokak szerint le van maradva más jegybankokhoz képest. Ráadásul az egésznek a közgazdasági magyarázata is egyszerű.

Alig másfél hónapja még 313 forint alatt is előfordult az euró, de bő két hete is 320 alatt volt, múlt héten pedig pár fillérre megközelítette a 325-öt is. Mi lehet ennek az oka?

Több hazai brókercég és bank nyilatkozatai szerint a forintgyengülést mindenki természetesnek, az MNB politikája logikus következményének tekinti. Van olyan is, aki arra is céloz, hogy ez még csak a kezdet. Például a Trendmonitoron, a K&H Bank blogján Hajósi Péter azt írta, “tegnapi döntésével az MNB leheletnyit szigorított csak a monetáris kondíciókon, és hosszabb távon is a laza kamatpolitika mellett tette le a garast. Ezzel kinyitotta az ajtót a forintgyengülés előtt”.

Hirdetés

Csakhogy ez még március 27-én született, 319,95 forintos euró mellett, már akkor világos volt tehát a szakember számára, hogy itt forintgyengülés lesz. Bár márciusban a jegybank óvatos lépést tett a szigorítás felé, és többek között 10 bázisponttal (0,1 százalékponttal) -0,05 százalékra emelte a kamatfolyosó alját, ez csak jelzésértékűnek bizonyult.

Hosszabb távon gyengülhet a forint

“Marad tehát a nagyon laza kamatpolitika, ami a forintot továbbra is érzékennyé teszi minden külső elbizonytalanodásra”, “a mostani, gyenge globális környezet ellensúlyozására a magyar gazdaságpolitikának nincs nagyon más eszköze, mint a forintgyengülés”. “Véget ért tehát a forint elmúlt hetekben látott szárnyalása, és újra felfelé vesszük az irányt” – írták március végén, és április végére sem sokat változott a helyzet.

Hosszabb távon inkább forintgyengülésre, mint erősödésre lehet számítani – írta április utolsó napján a K&H Bank közleménye. Nemzetközi gazdasági lassulás várható, a befektetési környezet pedig rizikósabb, ha komolyabb válságtól nem is kell tartani.

Nő a gyengülés kockázata

“Bár a Magyar Nemzeti Bank rendszerint közli, nincs árfolyamcélja, csakis az inflációra figyel, az látszik, hogy a jelenlegi környezetben a 320 forint körüli eurót tartják a legmegfelelőbbnek” – véli a K&H. A következő pár hónapban jelentősebb forintgyengülés vagy erősödés nem várható. “A forintgyengülés kockázata 1-2 éves időtávon fokozottabb” – mondta Németh Dávid vezető elemző.

Szerinte ugyanis a bérek emelkedését a cégek egy része nem tudja követni a termelékenység fokozásával, ezért veszítenek a versenyképességükből. Túlfűtöttségre utaló jelek vannak a gazdaságban, 2020-ban és 2021-ben az uniós források kisebb támogatást adnak majd a gazdaságnak. A belső fogyasztás élénkül a béremelkedés és a hitelek miatt. A folyó fizetési mérleg többlete eltűnhet vagy negatívba fordulhat a szaldó.

Szigorítani kell?

Az Equilor Befektetési szerint a jegybank múlt heti közleménye nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy az erőteljes inflációs nyomás miatt rövid távon további monetáris szigorítás jöhet. Ezért kezdett a megjelenését követően gyengülni a forint árfolyama.

A hazai inflációs nyomás márciusban tovább erősödött, élénk a fogyasztás, emelkednek az üzemanyagárak a drága kőolaj miatt. A következő negyedévekben további monetáris szigorító lépésekre lehet szükség.

Megdobhatja az inflációt

“Amennyiben a kommunikáció hosszabb távon kiváró állásponton maradna, további gyengülhet a forint, mely szintén felfelé mutató kockázatként jelentkezhet, mert hiába visszafogott jelenleg az importált infláció, egy további 2-3 százalékos forintgyengülés már érezhető hatást válthat ki” – írta az Equilor.

A brókercég szerint a 324-325-ös tartományt követően már csak a 330-as szint jelent további akadályt, de várakozásuk szerint a 325-330-as tartományban a jegybank szóbeli intervencióval élhet. Ugyanis egy viszonylag kiszámítható, ugyan széles sávban mozgó, de stabil forint árfolyam a hazai gazdaság érdeke.

Meredek lejtőn a forint

“Félő, hogy a 330-as szint szignifikáns átlépése esetén már csak erőteljesebb lépésekkel lehetne fékezni az árfolyamgyengülést, és a mozgás az inflációs pályát is még feljebb tolná” – teszik hozzá.

Meredek lejtőn a forint - írta az Erste Befektetési hírlevele is a múlt héten. Szerintük 325 forintnál található egy erősebb technikai szint, ami átmeneti megállót jelenthet az elmúlt napok meredek forintgyengülését követően. (Eddig így is volt.) “Amíg továbbra is érdemben 3% feletti maginfláció van idehaza és a jegybank nem mutat hajlandóságot monetáris szigorításra, nem érdemes a forint komolyabb visszaerősödésére számítani” – írták.

Az Erste Befektetési szerint a forint gyengülésével “jelentősen elvált a régiós devizák mozgásától”. Annak ellenére, hogy a jegybank jóval erőteljesebben csökkenti a deviza swap tendereken a felkínált deviza mennyiséget, mint arra korábban számítani lehetett.

Nem emelkedik a bakközi kamat sem

Így csökken a forint mennyisége a gazdaságban és a bankrendszerben. Ennek ellenére sem tudja számottevően feljebb tornázni a rövid bankközi kamatlábat. “Mivel ezzel kapcsolatban semmi új dolgot nem mondott a keddi kamatdöntés utáni közleményében, ezért a piaci szereplők tovább adták a forintot” – magyarázta az Erste Befektetési.

A K&H Trendmonitor legújabb cikke arról írt, hogy a múlt héten “két régiós jegybankban is kamatdöntő ülést tartottak. Az egyikben emeltek, a másikban nem is gondolnak az emelésre”. A két ország helyzete hasonló, az infláció viszonylag magas. A külső környezet is hasonlóan érinti őket, az európai gazdaság nehézségei miatt aggódhatnak a jegybankárok.

Le van maradva az MNB?

“Az elmúlt két évben az egyik ország devizája stabil volt (2%-os sávon belül mozgott), a másiké nagyobb kilengéseket produkálva, 5%-ot gyengült az euróval szemben.” A cseh és magyar jegybankról volt szó, és a forint volt az, amely jóval nagyobbat gyengült, mint a korona.

(A grafikon azt mutatja, hogy húsz év alatt hány százalékkal lett drágább az euró, a zloty és a cseh korona forintban. Mindhárom deviza drágult, tehát mindegyikhez képest gyengült fizetőeszközünk.)

“A többség szerint le van maradva a hazai jegybank a ciklusban. A világban nálunk az egyik legnagyobb a különbség a rövid kamatok (gyakorlatilag 0%) és az infláció (3,7%) között, ami a forint árfolyamára már jó ideje gyengítő hatással van” – írják még.

Sávba várja a forintot a CIB

A CIB Bank hírlevele szerint a forintgyengülés ellenére “új hosszabb távú EUR/HUF-trend kibontakozását továbbra sem valószínűsítjük, alapesetben a 310-325-ös sávon belül maradhat a keresztárfolyam,   igaz, az utóbbi egy hónap folyamán annak mindkét szélét megközelítette”. Az utóbbi napok forintgyengülése szerintük “továbbra is összefüggésben volt az EUR/USD árfolyam újra 1,12 alatti süllyedésével, miközben a hazai monetáris politikai várakozások is a relatíve gyengébb forint irányába mutatnak”. Az állampapírpiacon a hosszabb futamidejű kötvények hozama nőtt.

A szentháromság és a forint

A lehetetlen szentháromságnak („impossible trinity”) vagy trilemmának nevezik azt a közgazdasági tételt, miszerint a jegybankok három dolog közül csak kettőt választhatnak: A független monetáris politika (benne a kamatszinttel), a szabad tőkeáramlás és a fix devizaárfolyam együtt nem lehetséges.

1. Ha például a jegybank mesterségesen alacsony kamatszintet tart fenn, akkor a tőke, amely megfelelő hozadékot vár el, a szabad átváltás miatt máshová fog menekülni. Ez pedig a devizát is aláássa, így az árfolyam nem tartható fenn. A jelenlegi hazai helyzet elvileg ide torkollhat a jövőben, bár még egyelőre csak távolról hasonlít, hiszen sem különösebben nagyarányú forintgyengülés, sem tőkemenekülés nem tapasztalható. De lehet, hogy ha komolyra fordulna a helyzet, később majd úgy fogjuk értékelni, hogy az első jelek 2018-2019-ben már megmutatkoztak.

2. Ha viszont a devizaárfolyamot szeretnék mindenáron egy bizonyos szinten tartani, akkor a kamatot kell megfelelő szintre emelni, mert különben szintén elmenekülhet a tőke. Hasonló helyzetbe került Törökország tavaly őszre, amit durva kamatemeléssel oldottak meg.

3. Ha a kamatot is, az árfolyamot is meg akarnák szabni, akkor előbb-utóbb meg kell szüntetni a deviza szabad átválthatóságát. Ezt a gyakorlatot a magyar szocialista múltból, illetve a magyar forint konvertibilitása előtti időkből szintén jól ismerhetjük. Más diktatúrák vagy legalábbis erős állami beavatkozással működő gazdaságok jelenleg is vannak szép számmal, ahol nem konvertibilis a deviza, vagy csak korlátozottan.

Kereskedjen az mfor trader rendszerével!

Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Fővárosi polgármesterek: birtokok, részvények, lovak és az üres zseb

Fővárosi polgármesterek: birtokok, részvények, lovak és az üres zseb

Erősen kell igyekezniük a Fővárosi Közgyűlés újonnan megválasztott tagjainak, ha vagyon tekintetében be akarják hozni a régi motorosokat.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

  • Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?

    2019. november 19., 06:04
    Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?

    A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról.

További cikkek

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Vettél már a szuper-államkötvényből (MÁP Plusz)?