A forintgyengülést figyelő pénzügyi elemzők egy cseppet sem csodálkoznak azon, ami történik. Hosszabb távon pedig további gyengülést várnak, hacsak az MNB nem lép valamit, amely sokak szerint le van maradva más jegybankokhoz képest. Ráadásul az egésznek a közgazdasági magyarázata is egyszerű.
Alig másfél hónapja még 313 forint alatt is előfordult az euró, de bő két hete is 320 alatt volt, múlt héten pedig pár fillérre megközelítette a 325-öt is. Mi lehet ennek az oka?
Több hazai brókercég és bank nyilatkozatai szerint a forintgyengülést mindenki természetesnek, az MNB politikája logikus következményének tekinti. Van olyan is, aki arra is céloz, hogy ez még csak a kezdet. Például a Trendmonitoron, a K&H Bank blogján Hajósi Péter azt írta, “tegnapi döntésével az MNB leheletnyit szigorított csak a monetáris kondíciókon, és hosszabb távon is a laza kamatpolitika mellett tette le a garast. Ezzel kinyitotta az ajtót a forintgyengülés előtt”.
Csakhogy ez még március 27-én született, 319,95 forintos euró mellett, már akkor világos volt tehát a szakember számára, hogy itt forintgyengülés lesz. Bár márciusban a jegybank óvatos lépést tett a szigorítás felé, és többek között 10 bázisponttal (0,1 százalékponttal) -0,05 százalékra emelte a kamatfolyosó alját, ez csak jelzésértékűnek bizonyult.
Hosszabb távon gyengülhet a forint
“Marad tehát a nagyon laza kamatpolitika, ami a forintot továbbra is érzékennyé teszi minden külső elbizonytalanodásra”, “a mostani, gyenge globális környezet ellensúlyozására a magyar gazdaságpolitikának nincs nagyon más eszköze, mint a forintgyengülés”. “Véget ért tehát a forint elmúlt hetekben látott szárnyalása, és újra felfelé vesszük az irányt” – írták március végén, és április végére sem sokat változott a helyzet.
Hosszabb távon inkább forintgyengülésre, mint erősödésre lehet számítani – írta április utolsó napján a K&H Bank közleménye. Nemzetközi gazdasági lassulás várható, a befektetési környezet pedig rizikósabb, ha komolyabb válságtól nem is kell tartani.
Nő a gyengülés kockázata
“Bár a Magyar Nemzeti Bank rendszerint közli, nincs árfolyamcélja, csakis az inflációra figyel, az látszik, hogy a jelenlegi környezetben a 320 forint körüli eurót tartják a legmegfelelőbbnek” – véli a K&H. A következő pár hónapban jelentősebb forintgyengülés vagy erősödés nem várható. “A forintgyengülés kockázata 1-2 éves időtávon fokozottabb” – mondta Németh Dávid vezető elemző.
Szerinte ugyanis a bérek emelkedését a cégek egy része nem tudja követni a termelékenység fokozásával, ezért veszítenek a versenyképességükből. Túlfűtöttségre utaló jelek vannak a gazdaságban, 2020-ban és 2021-ben az uniós források kisebb támogatást adnak majd a gazdaságnak. A belső fogyasztás élénkül a béremelkedés és a hitelek miatt. A folyó fizetési mérleg többlete eltűnhet vagy negatívba fordulhat a szaldó.
Szigorítani kell?
Az Equilor Befektetési szerint a jegybank múlt heti közleménye nem tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy az erőteljes inflációs nyomás miatt rövid távon további monetáris szigorítás jöhet. Ezért kezdett a megjelenését követően gyengülni a forint árfolyama.
A hazai inflációs nyomás márciusban tovább erősödött, élénk a fogyasztás, emelkednek az üzemanyagárak a drága kőolaj miatt. A következő negyedévekben további monetáris szigorító lépésekre lehet szükség.
Megdobhatja az inflációt
“Amennyiben a kommunikáció hosszabb távon kiváró állásponton maradna, további gyengülhet a forint, mely szintén felfelé mutató kockázatként jelentkezhet, mert hiába visszafogott jelenleg az importált infláció, egy további 2-3 százalékos forintgyengülés már érezhető hatást válthat ki” – írta az Equilor.
A brókercég szerint a 324-325-ös tartományt követően már csak a 330-as szint jelent további akadályt, de várakozásuk szerint a 325-330-as tartományban a jegybank szóbeli intervencióval élhet. Ugyanis egy viszonylag kiszámítható, ugyan széles sávban mozgó, de stabil forint árfolyam a hazai gazdaság érdeke.
Meredek lejtőn a forint
“Félő, hogy a 330-as szint szignifikáns átlépése esetén már csak erőteljesebb lépésekkel lehetne fékezni az árfolyamgyengülést, és a mozgás az inflációs pályát is még feljebb tolná” – teszik hozzá.
Meredek lejtőn a forint - írta az Erste Befektetési hírlevele is a múlt héten. Szerintük 325 forintnál található egy erősebb technikai szint, ami átmeneti megállót jelenthet az elmúlt napok meredek forintgyengülését követően. (Eddig így is volt.) “Amíg továbbra is érdemben 3% feletti maginfláció van idehaza és a jegybank nem mutat hajlandóságot monetáris szigorításra, nem érdemes a forint komolyabb visszaerősödésére számítani” – írták.
Az Erste Befektetési szerint a forint gyengülésével “jelentősen elvált a régiós devizák mozgásától”. Annak ellenére, hogy a jegybank jóval erőteljesebben csökkenti a deviza swap tendereken a felkínált deviza mennyiséget, mint arra korábban számítani lehetett.
Nem emelkedik a bakközi kamat sem
Így csökken a forint mennyisége a gazdaságban és a bankrendszerben. Ennek ellenére sem tudja számottevően feljebb tornázni a rövid bankközi kamatlábat. “Mivel ezzel kapcsolatban semmi új dolgot nem mondott a keddi kamatdöntés utáni közleményében, ezért a piaci szereplők tovább adták a forintot” – magyarázta az Erste Befektetési.
A K&H Trendmonitor legújabb cikke arról írt, hogy a múlt héten “két régiós jegybankban is kamatdöntő ülést tartottak. Az egyikben emeltek, a másikban nem is gondolnak az emelésre”. A két ország helyzete hasonló, az infláció viszonylag magas. A külső környezet is hasonlóan érinti őket, az európai gazdaság nehézségei miatt aggódhatnak a jegybankárok.
Le van maradva az MNB?
“Az elmúlt két évben az egyik ország devizája stabil volt (2%-os sávon belül mozgott), a másiké nagyobb kilengéseket produkálva, 5%-ot gyengült az euróval szemben.” A cseh és magyar jegybankról volt szó, és a forint volt az, amely jóval nagyobbat gyengült, mint a korona.
(A grafikon azt mutatja, hogy húsz év alatt hány százalékkal lett drágább az euró, a zloty és a cseh korona forintban. Mindhárom deviza drágult, tehát mindegyikhez képest gyengült fizetőeszközünk.)
“A többség szerint le van maradva a hazai jegybank a ciklusban. A világban nálunk az egyik legnagyobb a különbség a rövid kamatok (gyakorlatilag 0%) és az infláció (3,7%) között, ami a forint árfolyamára már jó ideje gyengítő hatással van” – írják még.
Sávba várja a forintot a CIB
A CIB Bank hírlevele szerint a forintgyengülés ellenére “új hosszabb távú EUR/HUF-trend kibontakozását továbbra sem valószínűsítjük, alapesetben a 310-325-ös sávon belül maradhat a keresztárfolyam, igaz, az utóbbi egy hónap folyamán annak mindkét szélét megközelítette”. Az utóbbi napok forintgyengülése szerintük “továbbra is összefüggésben volt az EUR/USD árfolyam újra 1,12 alatti süllyedésével, miközben a hazai monetáris politikai várakozások is a relatíve gyengébb forint irányába mutatnak”. Az állampapírpiacon a hosszabb futamidejű kötvények hozama nőtt.
|
A szentháromság és a forint A lehetetlen szentháromságnak („impossible trinity”) vagy trilemmának nevezik azt a közgazdasági tételt, miszerint a jegybankok három dolog közül csak kettőt választhatnak: A független monetáris politika (benne a kamatszinttel), a szabad tőkeáramlás és a fix devizaárfolyam együtt nem lehetséges. 1. Ha például a jegybank mesterségesen alacsony kamatszintet tart fenn, akkor a tőke, amely megfelelő hozadékot vár el, a szabad átváltás miatt máshová fog menekülni. Ez pedig a devizát is aláássa, így az árfolyam nem tartható fenn. A jelenlegi hazai helyzet elvileg ide torkollhat a jövőben, bár még egyelőre csak távolról hasonlít, hiszen sem különösebben nagyarányú forintgyengülés, sem tőkemenekülés nem tapasztalható. De lehet, hogy ha komolyra fordulna a helyzet, később majd úgy fogjuk értékelni, hogy az első jelek 2018-2019-ben már megmutatkoztak. 2. Ha viszont a devizaárfolyamot szeretnék mindenáron egy bizonyos szinten tartani, akkor a kamatot kell megfelelő szintre emelni, mert különben szintén elmenekülhet a tőke. Hasonló helyzetbe került Törökország tavaly őszre, amit durva kamatemeléssel oldottak meg. 3. Ha a kamatot is, az árfolyamot is meg akarnák szabni, akkor előbb-utóbb meg kell szüntetni a deviza szabad átválthatóságát. Ezt a gyakorlatot a magyar szocialista múltból, illetve a magyar forint konvertibilitása előtti időkből szintén jól ismerhetjük. Más diktatúrák vagy legalábbis erős állami beavatkozással működő gazdaságok jelenleg is vannak szép számmal, ahol nem konvertibilis a deviza, vagy csak korlátozottan. |
|
Esést vár a piacokon? Nálunk akkor is kereshet! Apple részvényeket venne, esetleg a Google és a Microsoft érdekli? Bízik az elektromos autókban: a Teslában vagy inkább a Mercedesben? Vagy inkább hazai pályán maradna? Ha a világ legnagyobb tőzsdéin, vagy 120 devizapárral kereskedne, adott a lehetőség. Tesztelje rendszerünket kockázatmentesen! |
Címlapon
Fővárosi polgármesterek: birtokok, részvények, lovak és az üres zseb
Erősen kell igyekezniük a Fővárosi Közgyűlés újonnan megválasztott tagjainak, ha vagyon tekintetében be akarják hozni a régi motorosokat.
- Fővárosi polgármesterek: birtokok, részvények, lovak és az üres zseb
- Komoly kritikát kapott az Orbán-kormány Brüsszelből
- Nagyon töri a fejét a Néppárt, hogy mit csináljon a Fidesszel
- Jegybanki forrásból cserélheti olcsóbbra bankhiteleit Orbán Viktor vejének cége
- 35 milliárdból utazgathatnak a miniszterek, államtitkárok
- Merre tovább Bitcoin?
- Uniós és állami pénzen fejlődő céget szereztek meg Mészáros Lőrinc gyerekei
- Az állami MVM visszavenné Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet
- 10 százalékos borravaló: megbüntette a versenyhivatal a HelloPayt
További cikkek
-
Merre tovább Bitcoin?
A júliusban még a 14 ezer dollárt közelítő kriptodeviza jelenleg 8 ezer dollár környékén cserél gazdát. Hosszabb távon a Bitcoin felértékelődési pályára kerülhet, de a valós felhasználás döcögősen halad előre, kérdés, a 2017-ben a Bitcoinba fektetők jó részének lesz-e türelme átvészelni a letargikus piacot. Tovább
-
Az állami MVM visszavenné Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatás szerint az MVM szándéknyilatkozatot írt alá az Opus Global Nyrt.-vel, hogy megvásárolná a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékát, amivel az állami tulajdonú cég részesedése csaknem 100 százalékra emelkedne. Tovább
-
Csak porhintés volt a nagy megállapodás? Trump megint keménykedik
Az utóbbi időszak nagy rohanása után elbizonytalanodtak a nemzetközi piacok, és korrekció kezdődött. Tovább
-
Napon belüli BUX-rekord, kiskereskedelmi armageddon
A BUX a nap elején, közepén soha nem látott szinten mozgott, de az amerikai nyitás után visszaesett. Tovább
-
11,2 milliárdra büntették a Quaestor vezérét
Bár a Fővárosi Törvényszék ítélete nem jogerős, ez az első, amely kimondta Tarsoly Csaba jogi felelősségét a Quaestor-ügyben. Tovább
-
Ma az MNB kamatdöntő ülése adhat beszédtémát
Még ha azon a 0,9 százalékos jegybanki irányadó ráta módosítására aligha kerülhet sor. Tovább
-
Megszületett az új BUX-rekord, nem adnak a világ legnagyobb olajtársaságából
A tőzsdéken enyhe esés jellemző, de a BUX index új rekordot döntött. Már csak egy forintra van történelmi rekordjától az euró. Mintegy két éve beszélnek a Saudi Aramco olajipari óriás nemzetközi részvény-eladásáról és tőzsdére viteléről, de az utolsó pillanatban a szaúdiak úgy döntöttek, hogy megtartják maguknak. Tovább
-
Mi köze a MÁP Plusznak a nyugdíjkötvényhez?
A Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése átvariálhatta a szokás szerint az év végére eső, adóoptimalizációs célú befektetői teendőket. Tovább
-
Másfél hónapja nem volt ily gyenge a forint
Gyenge forinttal, de emelkedő OTP-árfolyammal és BUX indexszel indult a hét. Tovább
-
Újra a kapzsiság hajtja a befektetőket
Az utóbbi hetekben szinte minden napra jut egy tőzsdei rekord, annak ellenére, hogy az emelkedést alátámasztó hírek nem igazán látnak napvilágot. Tovább
-
Kizöldül az MNB: jönnek az olcsóbb autóbiztosítások és ingatlanhitelek
A pénzügyi és környezeti kockázatok kölcsönösen hatnak egymásra, a jegybankoknak, pénzügyi felügyeleteknek pedig egyre erősebb felelősségük van a fenntartható, klímabarát pénzügyi rendszer kialakításában. Tovább
-
Ismét karcsúsodtak a hazai befektetési alapok
Több mint 29 milliárd forint értékben értékesítették a jegyeiket. Azt nem tudni, ebből mennyi áramlott a Magyar Állampapír Pluszba, amelynek állománya októberben 368 milliárddal gyarapodott. Tovább
-
Nyugdíjba küldhetnek a robotok? Vegyél robotika-részvényeket!
Nyugdíjkiegészítésként robotikai részvény, kannabisz mint a jövő nagy üzlete, kiberbiztonság örökkön örökké, Z generációs vásárlók. Tovább
-
Indul az Alibaba-részvények jegyzése
Részvénykibocsátást kezdeményezett a hongkongi tőzsdén az Alibaba Group Holding Ltd. kínai internetes kiskereskedelmi portál. Tovább
-
Sokadszor is bedobták, hogy most már tényleg megegyeznek Kínával
Fontos adatok jönnek délután, amelyek tovább lendíthetik a piacokat, de akár meg is törhetik a lendületet. Tovább
-
Itthon is előre törhetnek a zöldbefektetések
Világszerte egyre nagyobb érdeklődés van a befektetők részéről is a társadalmilag felelős befektetések iránt. Igaz, itthon egyelőre még gyerekcipőben jár a történet, de az egyik nagy piaci szereplő komoly növekedés vár a területen, és erre reagáltak is. Tovább
-
GDP- és vállalati adatokat emésztgetnek a befektetők
A kettő eredőjeként egyelőre a tőzsdék inkább borús hangulatban vannak, nemcsak a külföldiek, hanem az 5 százalékos harmadik negyedéves magyar gazdasági növekedés ellenére a budapesti is. Tovább
-
A nagy dilemma: államkötvényt vegyek, vagy inkább eurót?
De miért ne vehetnél mindkettőt egyszerre? Történelmi mélypont közelében a forint. Összeszedtük, milyen választási lehetőségek előtt áll az, aki a forint további gyengülésétől tart, vagy akinek eurója van a fiókban, bankban, és nem akarja, hogy elinflálódjon. Legalább hat verzió van. Tovább
-
Tőzsde és munkahelyek: Jó az a magyaroknak, ha a Tesla Berlinben termel?
A Tesla bejelentése a berlini “gigagyár” felépítéséről még a németeket is megosztja. Ami pedig rossz a német autógyáraknak, az nem lehet túl jó a magyaroknak sem. Más szempontból viszont csökkenni látszik a kereslet a cég járműveire, miközben a részvény árfolyama egyre közelebb kerül a mindenkori csúcshoz. Tovább
-
Trump és a WizzAir a befektetők fókuszában
Ma eldőlhet, hogy az amerikai elnök újabb fél évvel elhalasztja-e az európai autógyártók vámjaival kapcsolatos döntést – ahogy azt a piac várja tőle. Lassan lecsengenek a tőzsdei cégek gyorsjelentései, érdemes lesz figyelni, hogyan reagálnak a befektetők a WizzAir ma reggel közzétett, rekordprofitot rejtő adataira. Tovább
Videók
Utánajártunk
Mi mozgatja a befektetők fantáziáját
-
Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?
2019. november 19., 06:04
A “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusz kapcsán mintegy fél éve rengeteg szó esik nálunk az állampapírokról.
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
