Mi lesz, ha Trump tényleg leszámol a globalizációval?
Egyelőre semmit sem tudunk Donald Trump programjáról, külpolitikájáról, a gazdaságpolitikai súlypontokról. Sejtéseink persze vannak, a kampány során bedobott ötleteket azonban nehéz tényszerűen beárazni – nem tudhatjuk, hogy a politika valóban beáll-e Trump javaslatai mögé. Az mindenesetre biztos, hogy az Obama nevével fémjelzett időszakhoz képest számos területen jelentős változtatásokra készül az új elnök, ez pedig hatással lehet a dollárárfolyamra, a kötvények hozamára, a pénzpiaci kamatokra és -hozamokra valamint a részvények árára is.
Trump kampánya során nagy hangsúlyt fektetett az amerikai gazdaság megerősítését, a munkahelyteremtés felpörgetését eredményező intézkedésekre – amíg azonban ezek egyelőre megmaradtak a várakozások szintjén, a közelmúltban volt egy jóval konkrétabb üzenete is, amit már nem jelöltként, hanem leendő elnökként tett. Barlai Róbert arra a minapi Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelyben Trump az amerikai vállalatok vezetőinek üzent: aki arra készül, hogy elbocsátja amerikai dolgozóit és az olcsóbb munkaerő miatt külföldre költözteti termelését, az könnyen egy 35 százalékos vámtarifával találhatja szemben magát, amikor meg akar jelenni az amerikai piacon termékeivel.
The U.S. is going to substantialy reduce taxes and regulations on businesses, but any business that leaves our country for another country,
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2016. december 4.
fires its employees, builds a new factory or plant in the other country, and then thinks it will sell its product back into the U.S. ......
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2016. december 4.
without retribution or consequence, is WRONG! There will be a tax on our soon to be strong border of 35% for these companies ......
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2016. december 4.
Ez egy nagyon kemény kijelentés, ami nyílt protekcionizmus irányába indítja el az amerikai gazdaságpolitikát – hívta fel a figyelmet Barlai Róbert. Ha ez a protekcionista fordulat valóban megvalósul, az komoly újraárazódást indíthat be a piacokon.
Mit hozhat az új világrend a tőzsdéken? Izgalmas évünk lesz
|
| Barlai Róbert |
Trump tehát a globalizáció, a világgazdaság növekedése helyett sokkal inkább az amerikai gazdaság növekedésére akar támaszkodni. Hogy a tőzsdéken ez majd hogyan csapódik le, az nem csak attól függ, milyen mértékben viszi keresztül elképzeléseit a leendő amerikai elnök, hanem attól is, hogy a világ Amerikán kívüli része hogyan reagál erre: protekcionista választ ad Amerikával szemben, és egyfajta egységfront alakul ki, vagy mindenki elkezdi a saját piacát és termelőkapacitását védeni, aminek következtében belecsúszunk egy olyan láncreakcióba, ami a végén világgazdasági lassuláshoz vezet.
Egy protekcionista hozzáállás erősítheti az amerikai részvényeket, azok a feltörekvő piacok azonban, amelyek az elmúlt 20 évben a globalizációból az olcsó munkaerejüknek köszönhetően jelentős hasznot húztak a termelő üzemek fejlett országokból történő elcsábításával, komoly nyomás alá kerülhetnek.
2017 ezért lesz egy nagyon izgalmas év – mondta Barlai Róbert. Azok a politikai változások, amelyek idén elindultak és leginkább a Brexitben és Trump megválasztásában csúcsosodtak ki, jövőre tovább fokozódhatnak Európai Unión belül is. Ezeknek a folyamatoknak a gazdasági, piaci hatásait egyelőre csak nyomokban láthatjuk, egy új gazdasági modell születésének általános, több eszközosztályra is kiterjedő hatását még nem tapasztalhattuk.
Sokkal stabilabb a magyar gazdaság, mint 8 éve volt
Barlai Róbert a Trend FM-en a magyar gazdaság és a forint kilátásairól is beszélt. A magyar gazdaság fundamentumai erősek, össze sem hasonlítható a helyzet a 2008-as sérülékenységünkkel – véli a szakember. Ezt a befektetők is látják, a csökkenő kockázatokat már jóval azelőtt beárazták a piacokon, minthogy a hitelminősítők léptek volna. A felminősítés késlekedése, a bóvli kategóriában ragadó besorolás mindazonáltal korlátokat jelentett a befektetőknek, nagyon komoly pénzeket tartott vissza mind a kötvény- mind pedig a részvénypiacon. Ennek felszabadulása így további árfolyamemelkedést és hozamcsökkenést hozott.
Az erős fundamentumok mellett egy olyan monetáris politika is segíti a magyar piacot, ami egyre inkább a hazai forrásokra alapozza az adósság finanszírozását, emellett pedig a hozamok és a kamatszint csökkenését is segíti eszközeivel. Lényegesen ellenállóbbá vált az ország a nemzetközi sokkokkal szemben: a Trump megválasztása utáni amerikai kötvényhozam-emelkedés a magyar piacon is okozott turbulenciát, a rend azonban nagyon gyorsan helyreállt.
Ki akar itt erősebb forintot?
A magyar gazdaság fundamentumai tehát erősek, a forint mégis gyenge pályán mozog – ezzel a látszólagos ellentmondással kapcsolatban Barlai Róbert azt vetette fel: az értékelés attól függ, mik a célok. A jegybank ugyanis nem az erős forintban érdekelt, és sokat is tesz azért, hogy a nemzetközi befektetői döntéseknél ne a forintot válasszák. A nagyon magas külkereskedelmi- és fizetésimérleg-többlet folyamatos tőkebeáramlást jelent, ami a forintot erősítené. Azt a kamatszintet kell megtalálnia a jegybanknak, ami ilyen erős alapok mellett sem engedi a forintot erősödni. A piacok a nullához közelítő – sőt: negatív – kamatok korában keresik az értelmezhető kamatot, ami Magyarországon megvan.
Ez a kereslet a felértékelődés felé nyomja a forintot, ez ellen küzd a jegybank folyamatosan – Barlai Róbert szerint nem véletlen, hogy a bankközi kamatok szintje elszakadt az alapkamat szintjétől, lényegesen alacsonyabb annál. Rövid távon gyakorlatilag már eltűnik a forint kamatelőnye más devizákkal szemben – sőt, már az öt éves amerikai államkötvények hozama is magasabb, mint a magyar államkötvényeké, ami néhány éve még teljesen elképzelhetetlennek tűnt. Ilyen alapvető változásokat talán a forint liberalizációja óta nem láttunk – hívta fel a figyelmet a szakember.
A jegybank többször is deklarálta, hogy nincs árfolyamcélja, az azonban látszik, hogy a monetáris politika egyik alappillére, hogy ne engedjék erősödni a forintot – sőt, ami azt illeti, erről nem csak a magyar jegybank gondolkodik így. Különösen azokban a feltörekvő országokban örülnek a deviza leértékelődésének, amelyekben igen komoly beszállítói kapcsolatok vannak a fejlett gazdaságokkal, ahogy az ipari termelés kitettsége is jelentős ebbe az irányba.
Barlai Róbert a Trend FM-en beszélt a Brexit-tárgyalások kilátásairól és piaci hatásairól, a török gazdaság helyzetéről a puccskísérletet követően és arról, hogy milyen hatással van az eurózóna gazdaságára az, hogy az EKB tovább késlekedik a pénznyomda kivezetésével – a teljes beszélgetést itt hallgathatja meg >>
