Az egyik nap száguldanak a tőzsdék, a másik nap visszaesnek. Így megy ez az év nagy részében. Ma például az európai tőzsdeindexek, köztük a hazai BUX is felfelé tartottak, az USA-ban viszont péntek este már mínuszban vannak a tőzsdék.
A globális növekedés lassul, a kereskedelmi háborúk – nem csak az USA és Kína között, Európával is – nem csitulnak. A közgazdászok az inverz hozamgörbékvel riogatnak, amely a recessziót jól előre jelezte a múltban. (Inverz a hozamgörbe, ha a távolabbi kötvényhatáridők hozama a közelebbi határidőnél alacsonyabb.)
Bármerre nézünk, valaki mindig a recesszióról beszél. Lesz vagy sem? Hogyan kéne felkészülni rá? Mibe kéne fektetni? – teszi fel a kérdést a Marketwatch.com.
Normális dolog a zsugorodás
Először is kimondja, hogy igen, recesszió (gazdasági visszaesés, negatív növekedés) márpedig lesz. Az ugyanis a szokásos gazdasági ciklusok részét képezi. De hogy mikor, azt senki sem tudja biztosan. Ahogy azt sem, hogy enyhe vagy súlyos.
Sok pénzügyi szakember úgy tesz, mintha tudnák. Adatokat tesznek közzé, ezek azonban az átlagos megtakarító vagy nyugdíjas számára nem sokat jelentenek. Az USA-ban sok ember nyugdíja függ attól, milyen az értékpapírpiacok – részvények, kötvények, befektetési alapok, esetleg ingatlan– vagy árupiacok helyzete. A nyugdíjrendszer jelentős részben az öngondoskodáson alapul.
Kell egy terv
Sokan pénzügyi tanácsadókra, hírlevelekre támaszkodnak. “Néhánynak igaza lesz, másoknak nem” – írja a híroldal. Mindenki találgat. A cikk szerint az a legjobb, ha a vállalatokhoz hasonlóan a megtakarítók, nyugdíj-előtakarékoskodók is pénzügyi tervet készítenek.
Egy ilyen terv megakadályozza őket abban, hogy elhamarkodott, gyakran elhibázott, érzelmi alapú döntéseket hozzanak. Ez károsíthatja a nyugdíjukat.
Midig tudjuk, mit kell tenni
Mivel megjósolni a recessziókat nem kecsegtet sikerrel, ahogy a rulett sem, ezért olyan terv kell, amely úgy számol, hogy a recesszió valamikor elkerülhetetlen. A jövedelmeket és a költségeket így a változó piaci körülmények között modellezi, irányt mutat arra nézve, hogy mikor lehet szükség a kiadásaink csökkentésére vagy a befektetéseink növelésére. Mégpedig akkor, ha pénzügyi terv mutatói az előre meghatározott küszöbértékek alá esnek.
A recesszióbiztos terv nem azt jelenti, hogy a recesszió nem érint bennünket. Hanem azt, hogy tudjuk, mit kell tennünk, ha jön. Például kiszámoljuk, hogy ha 65 éves korában akar valaki nyugdíjba menni, és évi 80 000 dollárra van szüksége ahhoz, hogy kényelmesen éljen, akkor mennyit kell félretennie évente.
Más a nagyságrend, mint nálunk
Ha azzal számolunk, hogy 30 évig lesz valaki nyugdíjas, akkor – az életkor függvényében – kiszámolható, mennyi pénzre lesz szükségünk. Az amerikaiak százezer, sőt millió dolláros nagyságrendekkel számolnak.
Nálunk Magyarországon a nyugdíjrendszer főleg az állami nyugdíjon alapul, az árak és a bérek is alacsonyabbak. De kiszámolható, mennyire van szükségünk, ha az állami nyugdíjat ki akarjuk egészíteni.
Kötvénylétra
Az amerikaiaknak azt javasolják, hogy a tőke nagy részét kötényekbe, a kisebb részét részvényekbe, indexalapokba fektessék. Ezek hozama hosszú távon meghaladja a kötvényekét. A befektetéseknek egy részét “kötvénylétrává” alakítják, annyi kötvényt vesznek különböző lejáratokkal, hogy azok lejárata a nyugdíjra félretett tőke nagy részét biztosan kiadja.
Aki konzervatívabb, annak azt javasolják, valamivel a tőke felénél többet hagyjon kötvényekben, például 52 százalékot. Ez legalább nyolc évnyi kifizetésre elegendő, ami egy elhúzódó recesszió esetén is elegendő tartalék lehet.
Nyugodtan aludni
Ilyenkor egyébként rendszerint az infláció is alacsony. De még a konzervatívabb befektetőknek is 48 százaléknyi részvénybefektetést tanácsolnak. Ezzel a módszerrel a cikk szerint az amerikai megtakarítók nyugodtan aludhatnak minden helyzetben, nem kell folyton az árfolyamok miatt aggódniuk.
Kevesebb részvény is elég?
A magyar befektetők abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy az állampapírok hozama, még a reálhozama is magasabb, mint az amerikai államkötvényeké. Ugyanakkor nálunk a befektetői kultúra is más, az emberek többsége nem vesz részvényt.
A tőzsdei árfolyamok pedig általában volatilisebbek, azaz magasabb az ingadozásuk. Ezek miatt lehet, hogy így itt alacsonyabb részvényaránnyal érdemes megtakarítani.
A vártnál rosszabb lett egy amerikai gazdasági szám.
