Az alábbiakban a BudaCash elemzését olvashatják a négy magyar bluechipről.
Mol
Hírek: Február végén az EU szankciói és a durvuló polgárháború miatt az INA felfüggesztette szíriai tevékenységeit, ezzel a MOL csoport termelésének kb. 14%-ra esett ki. Az I. negyedéves gazdálkodás kedvezőbben alakult a várakozásoknál, ami elsősorban a downstream szegmensnek, ezen belül is a feldolgozás és kereskedelem üzletnek volt köszönhető. A valóban egyszeri tételek nélkül 94 milliárd Ft lett az üzleti eredmény a várt 71 milliárddal szemben. A javulás itt a nagyon gyenge IV. negyedévhez képest következett be és több mint ellensúlyozta az upstream szegmens szíriai szankciók miatti visszaesését. A Széll Kálmán Terv 2.0 értelmében 2013-tól is marad az úgynevezett „Robin Hood adó”, kulcsa 11%-ra emelkedik, ez éves szinten 5-10 milliárd Ft teher lehet a MOL számára. Az energiacégek különadója megszűnik jövőre. Több év után ismét fizetett osztalékot a társaság június közepén, részvényeként mintegy bruttó 455 Ft-ot.
Lehetőségek, veszélyek: Az erős I. negyedév dacára a rövid távú gazdálkodási kilátások gyengébbek, főleg a szír termelés kiesése és a downstream iparági helyzet miatt. Hosszabb távon viszont tartós olajáresés nem valószínű, a downstreamben pedig az eredményességre az új hároméves program lehet kedvező hatással. Meghatározó veszély az európai adósságválság terjedése, ez rövid távon felülírhat minden más fundamentális tényezőt. Magyarország befektetői megítélése némileg javult a Széll Kálmán Terv 2.0 után, ha végre megszületne az IMF/EU-val a hitelmegállapodás, tovább javulhat a helyzet. Kockázat viszont, hogy a hiánycsökkentés következtében az amúgy sem túl jó növekedési kilátások romlanak Magyarországon.
A MOL szempontjából az INA egyszerre növekedési lehetőség és politikai kockázatok érintettje. Utóbbi jellegű veszély idehaza sem hanyagolható el, főleg az állami szabályozás változásai kapcsán, bár a hazai tőzsdei társaságok közül közvetlen a MOL a legkevésbé érintett. Jelentős hosszú távú potenciál van a külföldi kutatásokban, valamint abban, hogy a közép-európai régiótól középtávon a nyugati átlagot meghaladó gazdasági növekedés várható.
Értékelés: Az európai adósságválság fejleményei mozgatják elsősorban a piacot, rövid távon még a hazai államháztartási kilátások alakulása, az IMF/EU tárgyalások helyzete érdekes. A gazdálkodási kilátások és az eredményvárakozások alakulása az árfolyamba már bőven beépült, így ha az általános piaci idegesség enyhül, akár rövid, de főleg hosszabb távon lenne indokolt erősödés – melynek esélyeit javíthatná az iparági helyzet kedvezőbbre fordulása, régiónk makrogazdasági helyzetének, valamint a fontosabb társasági kockázati tényezők (INA, Szíria, külföldi kutatások) javulása. A MOL részvények árazási mutatói historikusan viszonylag vonzóak, ám a szektortársakhoz képest csekély az alulárazottság.
Magyar Telekom
Hírek: A társaság bevételei növekedést mutattak az I. negyedévben, miután az energia viszonteladásból származó értékesítés jelentős emelkedése ellensúlyozni tudta a vezetékes és mobil hangalapú bevételek csökkenését. A növekvő TV, mobil internet és rendszer Integrációs/IT bevételek, valamint az okostelefonok növekvő eladásának köszönhetően megemelkedett készülékértékesítési bevételek is hozzájárultak a magasabb bevételekhez. A bevételi struktúraváltozása azonban kedvezőtlenül hat a társaság eredmény marzsaira, így csak részben látszódnak az elmúlt évek szigorú költséggazdálkodási intézkedései. Január végén eldőlt, hogy negyedik hazai mobilszolgáltatóként belép a piacra a Magyar Postából, a Magyar Fejlesztési Bankból és a Magyar Villamos Művekből álló konzorcium, mely míg ki nem építi a saját hálózatát, addig használhatja a már meglévő szolgáltatók (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone) hálózatát. A negyedik mobilszolgáltatónak nem lesz könnyű dolga, ha piaci alapon és profitábilsan kíván működni, az mindenesetre valószínű, hogy komoly árversenyre készteti a meglévő szolgáltatókat.
Lehetőségek, veszélyek: Jövő évtől megszűnik ugyan a távközlési különadó, de az idei év második felétől bevezetésre kerül „helyette” a távközlési szolgáltatási adó (várhatóan 8 milliárd Ft-os költséget jelent ez a társaságnak az idei évben, jövőre pedig kb. 20 milliárd Ft-ot). Az új adónak a fogyasztókra történő áthárításának az aránya még bizonytalan, de véleményünk szerint ennek a plusz adótehernek a nagyobb részét érvényesíteni fogja a társaság a fogyasztói áraiban. Nem lehet még megjósolni azt sem pontosan, hogy milyen mértékű negatív hatással fog járni a Magyar Telekom számára negyedik. - „állami” – mobilszolgáltató piacra lépése, és ez milyen szintű bevételkiesést eredményezhet majd a következő években, az azonban borítékolható, hogy az osztalék emelkedésének a mértéke az előbbiek fényében, erősen limitált lehet.
Értékelés: A 2011-es év után is 50 Ft osztalékot fizetett ki a társaság. A jövő évi várható 50 Ft-os osztalékkal számolva a prémium a 10 éves állampapírpiaci hozamhoz képest rég nem látott szintre, 3% közelébe emelkedett. A „hozamprémium” nemzetközi szinten valamint régiós összehasonlításban viszont még így is alacsonynak számít, a lengyel TPSA-nál, a Telefonica O2-nél valamint a Deutsche Telekomnál is 4-7% között van ugyanez. Úgy véljük, a szektortársak többsége osztalékhozam alapján kecsegtetőbb befektetés, noha az előretekintő mutatószámok alapján olcsónak számítanak a Magyar Telekom részvényei a mostani árszinteken. Mindezek alapján a BudaCash elemzőinek javaslata rövid és hosszú távra is tartás, miután szerintük negatívan hat a bevezetendő távközlési szolgáltatási adó, az ideges tőkepiaci helyzet, a magyar piacot övező nagyfokú makrogazdasági és gazdaságpolitikai bizonytalanság pedig továbbra is jelen van.
OTP
Hírek: AZ OTP 12,8 milliárd Ft nyereséggel zárta az I. negyedévet, felülmúlva a várakozásokat. Éves összevetésben a harmadára esett a profit, miután az OTP a teljes idei banki különadót elszámolta az I. negyedévben. A kockázati költségek ugyan a vártnál jobban mérséklődtek, de a menedzsment szerint az év egészében ez nem feltétlenül lesz így – ez némiképp beárnyékolta a gyorsjelentést. A kormány 2013- tól új adót vet ki a bankszektorra, az ún. tranzakciós illeték alapja az ügyfelek pénzügyi tranzakciói, mértéke 1 ezrelék lenne. Az új adó szektorszinten az évi 320 milliárd Ft-ot is elérheti, ugyanakkor a jelenlegi banki különadót részben vagy akár egészben is kivezethetik 2013-tól. Még folynak az egyeztetések a kormány és a bankok között, de számításaink szerint az OTP-nek ez kb. 30-60 milliárdos többletterhet jelenthet – ennek jelentős részét azonban átháríthatja az ügyfelekre.
Lehetőségek, veszélyek: A kormány fokozatosan puhít álláspontján, láthatóan kompromisszumra törekszik a nemzetközi szervezetekkel. A jegybanktörvény módosítását követően megkezdődhetnek a tárgyalások az IMF-fel, és ősszel megállapodás születhet a hitelkeretről. Ennek egyik legnagyobb nyertese az OTP lehet, a bankpapír a piaci bizalom javulásából, az elvárt hozamok mérséklődéséből fokozottan profitálhat. A forint erősödése nyomán csökkenhet a céltartalék-képzés és a társasági adóteher. A hazai kockázati tényezők közül kiemelendő a szektort terhelő különadók kérdése. A tranzakciós illeték bevezetése és a jelenlegi banki különadó kivezetése kapcsán még folynak az egyeztetések, de a jelenlegi tervek alapján a szektor adóterhelése tartósan magas szinten maradhat. A külpiaci hatások közül a legfontosabb az eurozóna válsága, amely továbbra sem csitul. A görög választások kedvező eredménye ellenére is komoly kérdőjelek maradtak, főként Spanyolországot illetően. Az OTP piacain az ukrán gazdaság helyzete, egy esetleges hrivnya leértékelés jelenthet további kockázatot.
Értékelés: A részvény árazása továbbra is vonzó: a 2012-es P/E 8 körül van, szemben a 13-as történelmi csúccsal és a 10-11 körüli regionális szektorátlaggal. A visszatekintő P/BV 0,74, mely szintén jelentősen elmarad az 1,3-1,4 körüli szektorátlagtól. A diszkont tehát nagyságrendileg 30-40%, amit csak részben indokolnak a fundamentumok, a reális árazási mutatók alapján kalkulált célárfolyamunk 4 800 Ft. Bőven volna tehát tere az emelkedésnek, ám erre leginkább hosszabb távon számíthatunk – elsősorban ha megszületik az IMF megállapodás, illetve ha nyugvópontra jut az eurozóna válsága. Az ezekkel kapcsolatos újabb fejleményektől függően akár rövid távon is elképzelhető emelkedés, de a kilátásokat övező bizonytalanság miatt a részvény vásárlása kockázatos. A BudaCash rövid távú ajánlása ezért spekulatív vétel (felhalmozás), míg hosszú távra ezen az árfolyamon egyértelműen jó befektetésnek tartjuk a bankpapírt.
Richter
Hírek: A Richter I. negyedéves árbevétele csak az orosz és ukrán előszállításokkal együtt tudta hozni a piaci várakozásokat, a működési és a nettó eredmény ugyanakkor jóval a várakozások felett alakult egyrészt egyszeri ún. mérföldkő-kifizetések, másrészt különféle pénzügyi tételek révén. Kedvező eredményeket hoztak a Cariprazine hatóanyag klinikai fázis-III vizsgálatai akut skizofréniában szenvedő betegek esetében (a szert ezen túl, bipoláris depresszióra és major depresszióra is vizsgálják). Az Egyesült Államokban várhatóan 2014-ben, az EU-ban 2015-ben indulhat az értékesítés. A forgalomra vonatkozó várakozások a felfutást követően évente 0,5-2 milliárd dollár között szóródnak, amelyből 10-20% csapódhat le nyereségként a Richternél.
Idén az eredeti tervekhez képest további 10, jövőre 40 milliárddal csökkenhetnek a költségvetés gyógyszer-támogatási kiadásai, ami becslésünk szerint a Richter eredményét idén 350 millió, jövőre 1,5 milliárd forinttal terhelheti. Miután megkapta az európai forgalmazási engedélyt, megindult a méhmióma elleni Esmya piaci bevezetése. Idén még csak néhány millió euro árbevételre lehet számítani, a 2-3 év múlva várható felfutás után az éves forgalom 100-200 millió euró lehet.
Lehetőségek, veszélyek: A hazai szabályozói változások idén és jövőre is jelentősen rontják a Richter üzleti környezetét, egyrészt az ártámogatások csökkentése, másrészt a kikényszerített árcsökkentések, továbbá a gyártókat terhelő extra adók révén. Számításaink szerint fentiek éves szinten összesen 6-7 milliárd forintos eredménykiesést jelentenek, illetve jövőre további mintegy 3 milliárddal többet, ha megszűnik a különadó K+F alapú visszaigénylésének lehetősége. A Cariprazine hatóanyagban és az Esmya méhmióma elleni szerben rejlő lehetőségeket egyelőre meglehetősen óvatosan árazza csak a piac, jórészt a piacmérettel kapcsolatos bizonytalanságok miatt illetve a Cariprazine esetében kérdéses, hogy a versenytárs termékekhez képest milyen többletet tud nyújtani a szer. A Richter a biotechnológiai gyógyszergyártás piacán is meg kíván jelenni, ám itt a konkrét bevezetésekig még jó néhány év eltelhet.
Értékelés: A BudaCash értékelésének alapja a kiemelt értékelési mutatószámok (P/E, P/EBITDA, P/Sales, P/BV) történelmi alakulása ill. a 2012-2013. évi konszolidált eredményvárakozásunk alapján számított „nyers” célárfolyam, amely modellünk alapján 39200 forint. A Cariprazine eladások várható jelenértéke – 2016-2025 közötti csúcs értékesítéssel, 750 millió dolláros éves forgalommal, 15%-os nyereségtartalommal és 13%-os diszkonttényezővel számolva - 7800 forintra tehető. Fentiek eredőjeként a cég célárfolyama 47000 forint, hosszú távú ajánlásuk továbbra is vétel. Rövid távra tekintve a hazai szabályozási környezet továbbra is óvatosságra int, bár a veszteségek limitáltak és ezeket is jórészt már beárazta a piac.
