A brit gazdaságban aktívan jelenlévő külföldi üzleti vállalkozások vezetőit, köztük Váradi Józsefet, a Wizz Air légitársaság vezérigazgatóját tájékoztatta csütörtökön a Downing Streeten Theresa May brit miniszterelnök arról, hogy kormánya milyen kapcsolatrendszert szeretne kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után.
A londoni miniszterelnöki hivatal csütörtök esti tájékoztatása szerint a meghívottak között volt a Wizz Air vezetője mellett José María Álvarez-Pallete López, a spanyol Telefónica távközlési konglomerátum elnök-vezérigazgatója, Steffen Hoffmann, a német Bosch vegyipari konszern nagy-britanniai üzletágának elnöke, Ian Robertson, a BMW igazgatótanácsi tagja, Soren Skou, a világ legnagyobb szállítmányozási és logisztikai csoportja, az A.P. Moller Maersk vezérigazgatója és több más nemzetközi cég vezető beosztású képviselői.
Ha a Brexit miat nem lesz profit, eltűnnek a külföldi cégek?
|
A légitársaságok nagyot bukhatnak - és persze a britek is Ha megállapodás nélküli, "hard Brexit" lesz, az a brit polgári repülési ágazatban drámai következményekkel járna, mivel egyezség híján megszűnne a repülést szabályozó európai szerződések nagy-britanniai hatálya is, így a légitársaságok elveszíthetnék repülési jogosultságaikat Nagy-Britannia és Európa között. |
Theresa May az utóbbi időben több hasonló találkozót tartott a brit gazdaságban jelenlévő nemzetközi nagyvállalatok vezetőivel, nemrégiben japán óriáscégek nagy-britanniai érdekeltségeinek vezetőit fogadta a Downing Streeten. Erre a megbeszélésre mások mellett a Nomura, a Marubeni, a Mitsui, a Mitsubishi, a Honda, a Nissan, a Toyota és a Panasonic brit üzletágainak képviselői kaptak meghívást, és jelen volt Curuoka Kodzsi, Japán londoni nagykövete is.
A diplomata a megbeszélés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: ha a Nagy-Britanniában honos külföldi cégek tevékenységéből a Brexit következményei miatt "a továbbiakban nem származik nyereség", akkor egyetlen külföldi magáncég sem tudja fenntartani működését a brit gazdaságban. A nagykövet hozzátette, hogy ez nemcsak a japán cégekre vonatkozik.
Próbálja megnyugtatni a külföldi cégeket May
A Downing Street beszámolója szerint Theresa May biztosította a találkozó résztvevőit arról, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is magas színvonalú szabályozói normákat kíván érvényben tartani, és olyan megállapodásokat akar kidolgozni, amelyek támogatják az Európai Unióban és a brit gazdaságban egyaránt honos üzleti vállalkozások tevékenységét.
A brit miniszterelnök megerősítette: London és az EU elkötelezetten törekszik arra, hogy már az e hónapban esedékes uniós csúcsértekezleten megállapodásra lehessen jutni a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak feltételrendszeréről.
Már készítik a cégeket a legrosszabbra?
Korábban kiszivárgott: a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének kemény szabályozói következményeire készíti fel "módszeres" tájékoztatási kampánnyal a brit vállalati szektor legkülönbözőbb ágazatait az Európai Unió. Nem csak a légitársaságoknak lesz rossz: még az ásványvizüket sem itathatják a britek az EU-ban maradókkal >>
Napelemben egyre inkább nagyhatalom vagyunk. 
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
