Tavaly ez a szám 6,7 millió hektoliter volt. A sörfogyasztás is évek óta 6-6,1 millió hektoliter volt Magyarországon. A termelés növekedése mintegy 40 százalékban az exportbővülésének köszönhető – írja a napi.hu.
A növekedés másik motorja a prémium sörök iránti növekvő kereslet. Tavaly mintegy 100 ezer hektoliterrel, közel tíz százalékkal több fogyott a prémium és a szuper prémium kategóriájú sörökből. Eközben öt év alatt megháromszorozódott a kézműves sörök piaci részesedése - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jövedéki adó statisztikái alapján.
Már a GVH is közbelépett
A főzdék több éve beszélnek arról, hogy behatárolják őket a multinacionális tulajdonban lévő gyárak, így a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt. Ezek a cégek olyan szerződéseket kötnek a vendéglátóipari helyekkel, amelyek kötbérrel büntetik a kocsmákat, éttermeket, ha nem adnak el eleget a söreikből, így azok a kézműves termékeket már nem merik árusítani.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már 2011-ben és 2015-ben is felfigyelt a problémára és beavatkozott a hazai sörpiacba. A szervezet megállapította, hogy a Heineken, a Borsodi, a Dreher és a Pécsi Sörfőzde kizárólagos szerződésekkel a maga számára tartotta a vendéglátóhelyek sörforgalmának összességében 43,5-44,3 százalékát. Ezen túl az öt legnagyobb piaci szereplő (kiegészülve a Carlsberggel) 82-95 százalékát adta a horeca (étterem, kocsma, kisvendéglő, szálloda) piac teljes értékesítésének a vizsgált időszakban. Így sem az import, sem a kisüzemi sörfőzdék nem tudtak piacot nyerni.
A GVH felé a társaságok vállalták, hogy két lépcsőben, 2017 végéig összesen közel 20 százalékkal csökkentik az így értékesített sör mennyiségét. Az együttes lekötések által elzárt piacrész mérete összességében 43-44 százalékáról mintegy 30 százalékra eshetne vissza.
Eredmény nincs, baj van
A kisüzemi sörfőzdék viszont most újra feljelentést tettek a papíron még ki sem futott GVH döntés miatt: szerintük a piac oligopol vállalkozásai nem tettek annak eleget. Azt egyelőre csak sejteni lehet, hogy valójában mi történt a piacon.
A kormány mégsem itt nyúlna a piac szabályozásába: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter március közepén arról beszélt, hogy az eddigi 8 ezer hektoliter helyett 200 ezer hektoliterig adnának 50 százalékos jövedéki-adómentességet a főzdéknek. Bár a tárcavezető azt ígérte, megvizsgálják, milyen megoldások vannak még arra, hogy helyzetbe hozzák a kisüzemeket, a mostani limit kitolása igazi látszatmegoldásnak tűnik - több okból is.
A jövedéki adóról szóló törvény legutóbbi módosítása épp április 1-jétől hatályos, és már ez is 20 ezer hektoliterre emelte a limitet. A hazai sörfőzdék kapacitása eddig sem érte el a 8 ezres küszöböt, a Lázár által közölt 200 ezer hektoliter egyetlen cégnek kedvezhet, az Igazi Csíki Sör gyártójának, amely 2016 végén napi 400 hektoliteres (évi 150 ezer hektoliter) gyártási kapacitásról számolt be. Azonban a cégnek nincs magyarországi üzeme, ami miatt ezzel a kedvezménnyel papíron nem élhetnének.
Vannak közös pontok
A nagy gyártók és a kisüzemek ezzel együtt több dologban is egyetértenek: a többnyire a német-osztrák láncoknál kapható dömpingáras sörök ellen mind fellépnének. A 100 forint körül árusított termékek ugyanis a piac jelentős részét vihetik el kedvezőtlen irányba. Apró fordulat, hogy tavaly - hosszú idő után - először csökkent az olcsó sörök forgalma: 3,6 százalék volt a visszaesés.
Az viszont komoly probléma, hogy pontosan a piaci viszonyok miatt 2002 óta nyomott ára van a sörnek, az inflációtól megtisztítva átlagosan 205 forintba kerül fél liter sör. Miközben 42 százalék az adótartalma. Schillinger szerint érdemben az javítana a piacon, ha sikerülne közép-hosszú távon 35-37 százalékra levinni az adót, és a hazai sörgyártókat helyzetbe hozni.
Az adócsökkentésben a manufaktúrák és a gyártók is egyetértenek: március közepén az SKE és a Sörszövetség közös levélben fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, arra kérve Varga Mihályt, hogy a kormány terjessze ki a egyes vendéglátószolgáltatások kedvezményes áfáját a csapolt sörökre.
Gazdaságilag az államnak is megérné, ha növekedne a sörpiac. Nemcsak azért, mert az iparág adó- és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot, míg jövedéki adó címén 42 milliárd forintot fizettek be a gyártók a költségvetésbe, ami 4,5 százalékos növekedés 2015-höz képest. Schillinger elmondta: a sörgyártás közvetlenül 1700, közvetve 24 ezer embert foglalkoztat, a bővülés további munkahelyeket hozhatna létre.
A varsói külügyminisztérium jegyzéket intézett a magyar félhez a budapesti lengyel külképviselet közvetítésével Zbigniew Ziobro miatt. 
