Az ötödik generációs mobilinternet-szolgáltatás még éppen csak rákanyarodott a célegyenesre: tömeges elterjedésére még várnunk kell néhány évet, bár már Magyarországon is kaphatóak olyan mobilok, amelyek képesek az 5G használatára, októberben pedig elindult az első kereskedelmi 5G szolgáltatás is. Már most látszik, hogy az új technológia óriási üzleti potenciált rejt, és gyakorlatilag minden iparágban gyökeres változásokat hoz majd - azonban az is biztos, hogy a küszöbön álló technológiai robbanás olyan lehetőségeket is hordoz, amelyeket egyelőre még el sem tudunk képzelni. Ennek ellenére vannak, akik már azon gondolkoznak, mi jön majd a még csak bevezetés alatt álló 5G után - milyen lesz, mit tud majd a 6G?
A finnországi Oulu egyetemen már el is indult a 6G Flagship (azaz zászlóshajó) program. Mivel még az 5G-ben rejlő lehetőségeket sem ismerjük pontosan (sőt, a 4G hálózatok teljes potenciálját sem használják még ki sok helyen a szolgáltatók), a 6G legfeljebb még csak embrionális állapotú projektnek nevezhető - nem véletlen, hogy még a programban résztvevő egyik professzor is úgy nyilatkozott: "Fogalmam sincs, mi az a 6G. Ahogy senki másnak sincs." Ez perszze nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme már idejekorán elkezdeni foglalkozni vele.
Az biztos, hogy már az 5G is elképesztő ugrást jelent - talán még annál is nagyobbat, mint amit a 3G bevezetése jelentett a a 2G-hez képest. Ahogy korábban írtuk: ez nem csak az óriási sebességben, hanem a nullához közelítő válaszidőben, a lényegesen jobb minőségű kapcsolatban, az egyszerre kiszolgálható eszközök számában is jelentkezik majd. De akkor mi szükség van a 6G-re? A finn szakemberek úgy vélik: most, a tervezés kezdeti fázisában azokra a területekre kell koncentrálni, amelyeket az 5G kevésbé érint.
Egyrészt további tér van még a sebesség növelésére. Az 5G segítségével (elméleti maximumként) másodpercenként 20 Gigabit (!) adat átvitele válik lehetségessé. A 6G viszont a mostani elképzelések szerint a másodpercenkénti 1 terabájtos (!!) adatátviteli sebességet is elérheti majd. Ehhez a használt spektrumot is ki kell bővíteni: a jeleket az 1 terahertz fölötti tartományban kell majd továbbítani a szakértők szerint. Hogy ez valósággá válhasson, áttörést kell elérni az anyagtudomány és chip-tervezés területein, új számítási architektúrákra van szükség - és persze az új rendszerek energiaellátásában is valamiféle forradalomnak kell végbemennie.
Ez utóbbi terület a mobiltechnológiában is kulcskérdés: az új világban, ahol szinte minden egyes tárgy folyamatosan adatokat gyűjt, elemez és továbbít, elengedhetetlen a költséghatékony, megújuló energiaforrások kifejlesztése és működtetése - hogy az új világba történő átmenet során ne pusztítsuk el mellékhatásként a bolygónkat.
Első hallásra furcsa lehet, de a 6G a mobiltelefonok jelentőségét is csökkentheti majd - miközben az ilyen kütyük fontossága jelenleg folyamatosan növekszik. Amikor ugyanis szinte minden eszközünk egyébként is adatvezérelt lesz, és a mesterséges intelligencia "alapfelszereltséggé" válik, miközben a kiterjeszett valóság (augmented reality, AR) mindig ott és akkor tűnik fel, amikor épp szükség van rá (és tűnik el, amikor már nincs rá szükség), a folyamatosan kézben tartott mobiltelefon, képernyő jelentősége kisebb lehet, mint manapság. Ahhoz, hogy más tárgyakat vezéreljünk vagy kommunikáljunk velük, a jövőben nem igazán lesz szükség egy kütyüre - vélik a szakértők. Az adatforgalom fő közvetítője így nem az okostelefon lesz, hanem mondjuk egy kiterjesztettvalóság-szemüveg (AR glass) vagy hasonló kütyü. Eszerint a forgatókönyv szerint a mobil(internet)-szolgáltatókkal sem úgy kerülünk majd kapcsolatba, ahogy most, azaz telefonvásárláson keresztül: inkább valamiféle közvetítő-állomást veszünk tőlük, ami képes egy otthon vagy egy iroda minden eszközét rácsatlakoztatni a legújabb generációs hálózatra. Ez egy lehetséges módja a 6G elterjedésének - vagy nem, hiszen mindez egyelőre csak tudományos spekuláció szintjén mozog.
A finn projektben dolgozó szakértők szerint nagyjából egy évtizedre lesz szükség a 6G alapjainak lefektetésére, amire így 2030 tájékán kerülhet sor. (Az 5G teljes kihasználása 2035-re valósulhat meg.) Bár úgy tűnhet, hogy ez még a távoli jövő, nem árt tudni: az Egyesült Államokban kísérleti célokra nemrég megnyitották a terahertzes spektrumot, Kína is megkezdte a 6G-vel kapcsolatos alapkutatásokat és Dél-Koreában is létrejött már az első 6G kutatóközpont. Amikor pedig az 5G "csodája" a közeljövőben a széles tömegek hétköznapjainak részévé válik, a (lakossági és vállalati) fogyasztók oldaláról is megjelenhetnek azok a – még nem is létező - igények, amelyekkel érdemes a következő generációs szolgáltatások fejlesztésekor is számolni.
A tömegközlekedés is akadozik a belga fővárosban. 
