Március 4-én tizennegyedik éve tartó szokásainknak megfelelően végiglátogattunk három hazai hipermarketet, hogy megvizsgáljuk harminc termékből álló élelmiszer-kosarunk árának alakulását. A szokásos árfelmérésen kívül arra is külön figyeltünk, mennyire van nyoma a sajtó által alaposan bemutatott (és talán fel is fújt) pánik-beszerzésnek, aminek hátterében a koronavírus-járványtól való félelem áll. Sokan ugyanis az esetleges karanténtól vagy az áruellátás akadozásától való félelmükben hosszabb időre is elegendő készletet halmoztak fel otthonaikban tartós élelmiszerekből.

Roham egyáltalán nincs, de üres polcok még akadnak

Kezdjük az ilyen irányú tapasztalatokkal: az általunk látogatott áruházakban nyoma sincs pánikoló vásárlóknak. Nem láttunk púpozott bevásárlókocsit toló embereket, sőt, ottjártunkkor sehol sem tapasztaltunk az átlagostól eltérő forgalmat. Pénztárosból, biztonsági őrből helyenként többet láttunk a szokásosnál, ami még gördülékenyebbé tette a bevásárlást. Hogy valami azért volt, az inkább a polcokon látszik: az Auchanban és a Tescóban is megcsappant a száraztészta és a rizs állománya, az ideiglenes készlethiányra táblákkal is felhívták a figyelmet, amelyeken jelezték, hogy a feltöltés folyamatban van. Lisztből, cukorból, olajból viszont bőséges volt a kínálat. Az Intersparban pedig gördülékenyebb lehet a készletek feltöltése, mert ott egyáltalán nem volt hiány semmiből.

Rizsből épp nem volt nagy választék a Tescóban

A következtetésünk egyelőre az: túl vagyunk a rohamon, aki pánikvásárolni akart, az a megelőző napokban már betárazott mindenből, amit fontosnak tartott, a többiek pedig sem korábban, sem most nem számítanak olyan apokalipszisre, ami miatt már spagettit se tudnánk venni (még ha most épp a pánikvásárlók miatt ez is a helyzet helyenként). A kereskedők jól járhattak a vásárlási pánikrohammal, pár napon belül biztosan helyreállítják a kínálatot a polcokon, a kiskereskedelmi statisztikákban pedig biztosan kiugró számot hoz majd a február az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek során.

Szokatlanul nagy volt a havi áremelkedés

Kérdés, hogy a prepper vásárlók mennyire járulhattak hozzá az árak emelkedéséhez - merthogy az élelmiszerárak bizony nagyot ugrottak márciusra. Kivételesen talán érdemes a havi árváltozást is alaposabban szemügyre venni: az áremelkedést februárhoz képest az alma vezeti, amit 83 százalékkal drágábban kínáltak, mint egy hónapja (!). 13 százalékkal drágább lett a krumpli, 20 százalékkal a liszt és az UHT-tej, közel 30 százalékkal a csirkemell - ezekből valóban betárazhattak a háztartások február végére. Az előző hónaphoz képest a többi érintett termék közül a tészta csak 3 százalékot drágult, a rizs pedig 4,4 százalékkal olcsóbb is lett. Összességében az átlagos havi áremelkedés kiugró lett: elérte 3,8 százalékot. Ez nem egyetlen áruháznak köszönhető, mindenhol áremelkedést mértünk: az Auchan közel 3, a Tesco 3,5, az Interspar 5 százalékkal emelte árait egyetlen hónap alatt.

Persze az áremelkedés alapvetően nem a minden tartós élelmiszerből betárazó vásárlók miatt van - még ha közgazdasági alapvetés is, hogy ha valamire nagyobb a kereslet, mint a kínálat, az áremelkedéshez vezet. Mindenesetre borítékolhatjuk: azt nem akciózzák le a kereskedők, amit egyébként is úgy visznek, mint a cukrot (szó szerint). Míg ennek (egyszeri) hatását legfeljebb csak találgathatjuk, vannak olyan tényezők, amik biztosan áremelkedéshez vezetnek, és teljesen függetlenek attól, mire ugranak rá a vásárlók: ahogy az áruházláncok is sorra jelentették be jelentős bérfejlesztési programjaikat 2020-ra, úgy a beszállítóknál sem ritka a kétszámjegyű béremelés - a folyamat jó ideje tart, az áremelkedés egyik legfontosabb összetevője a bérköltségek emelkedése. A gyenge forint minden importált élelmiszer és alapanyag árát felfelé hajtja, ahogy az energiaárak emelkedése is; a mezőgazdaságban a klímaváltozáshoz csak lassan tudnak alkalmazkodni a termelők, ami a kínálat szűkülése miatt a szezonális élelmiszerek, a mezőgazdasági termékek felvásárlói árát csökkenti.

6,9 százalékos áremelkedés - durván drágulnak az alapélelmiszerek

Egy év alatt még nagyobbat emelkedtek az élelmiszerárak. Miután az Auchan 4,7, a Tesco 7,7, az Interspar pedig 8,4 százalékkal drágábban adta ugyanazt a kosarat most, mint tavaly márciusban, az átlagos áremelkedés is megközelítette a 7 százalékot.

A "történelmi csúcs" jelzőt nem érdemes tovább koptatni ilyen inflációs környezetben, mindenesetre a 21 777 forintos átlag nem kicsivel törte át az eddig érintetlen 21 ezer forintos határt.

Az éves áremelkedést is az alma vezeti, 75 százalékot meghaladó drágulással, de elmondható, hogy az összes alapélelmiszer sokkal többe kerül most, mint egy éve: a rizs (+25%), az UHT tej (+25%), a tojás (+19%), a kenyér (+15%), a krumpli (+11%), a tészta (+13%) és a cukor is (+12%). Kétszámjegyű áremelkedést mértünk a sajtnál, a tejfölnél, a joghurtnál és a sertéspárizsinál is - ez utóbbi drágulása egyébként megtorpant, ezúttal "csak" 20 százalékkal került többe, mint tavaly.

Mivel minden áruház emelt az árain (bár eltérő mértékben), nagy különbségek továbbra sincsenek az egyes hipermarketek között - bár az Interspar most kissé leszakadt a gyakorlatilag hajszálra ugyanannyit kérő Auchan és Tesco mögött, de a különbség alig 1000 forint. Nagyot akkor sem tudunk spórolni, ha mindent ott veszünk meg, ahol a legolcsóbban adják - így is 20 237 forintot kellene kifizetnünk a 30 termékért, miközben egy bonyolultabb logisztikai problémát is meg kellene oldanunk.

Havi legolcsóbbak: harc a vírusok ellen

A pánikvásárlásról lebeszélnénk mindenkit, az Országos Kereskedelmi Szövetség és az áruházak több alkalommal is azt közölték, hogy az üzletek ellátása zavartalan, az áruházakban az árukészlet stabilan rendelkezésre áll, a polcok feltöltése folyamatos akkor is, ha egy-egy rövidebb időszakban egy-egy áruházban bizonyos tartós élelmiszerek polcait nem tudják elég gyorsan feltölteni. Ha bevásárláskor a koronavírusra akarunk felkészülni, inkább az immunrendszerünket igyekezzünk megerősíteni - ezen a vonalon néztünk körül havi legolcsóbbak rovatunkban, amikor három termék esetében azt vizsgáljuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehet a legolcsóbban beszerezni azokat.

Hogyan számoltunk? Kosaras módszertan >>>

A népi gyógyászat a hagymaféléket hagyományos vírus-ellenes és immunerősítő "csodaszerként" tartja számon, aminek talán a flavonoid-tartalomhoz van köze - de mi pénzügyi-gazdasági magazin vagyunk, ezért inkább az árakról tudunk biztosat mondani. Lilahagymát kilónként 219 forintért kínáltak az Intersparban, Magyarországról; ugyanez a Tescóban 299 forintba került. Az Auchan szintén 299-ért adja a legolcsóbb lilahagyma kilóját, ez osztrák importból származik.

Megfázás és vírusos megbetegedések kezelésére és megelőzésére sokan vetik még be a gyömbért is, ez is az Intersparban volt a legolcsóbb, kilónként 1599 forintért. A Tesco 1799-ért adta gyömbért, az Auchan 2299-ért. Mindhárom áruházba Kínából érkezett a gyógyhatású növény...

A kivit magas vitamintartalma miatt szokták ajánlani, az ára egységesen 699 forint volt a három meglátogatott hipermarketben kilónként. Az Interspar olasz, az Auchan és a Tesco görög import kivit kínált ennyiért.