Hirdetés
Hirdetés

Egykulcsos adó: mi lehet a régiós őrület mögött?

Nagy Zsófia, 2012. május 25., 06:20

Az egykulcsos adórendszer bevezetése számos vitát generált, nem csak Magyarországon, de a környező országokban is. Van, ahol lassan 20 éve alkalmazzák a lineáris kulcsot, mégsem lehet egyértelműen megállapítani, hogy valójában a gazdasági növekedés első számú katalizátora, vagy egyszerűen csak újabb kedvezmény a jómódúaknak.

Egy vagy több: mi a választék?

Az adórendszer az adóalap és az adókulcs figyelembe vétele alapján háromféle lehet. Progresszívnek abban az esetben nevezzük,  ha az adókulcs az adóalap növekedésével együtt nő, magyarán aki többet keres, az több adót is fizet. Lineáris vagy proporcionális az az adórendszer, melyben adóalaptól függetlenül egységes adókulcs érvényesül - ebbe a csoportba tartozik az egykulcsos adó is abban az esetben, ha nem kapcsolódnak hozzá kedvezmények.

Degresszív adórendszer esetén az adóalap emelkedése az adókulcs csökkenésével jár együtt, vagyis aki többet keres, az kevesebbet fizet. Az adórendszer társadalmi igazságossága erősen megkérdőjelezhető, így vélhetően nagy ellenállásba ütközne – jelenleg egyetlen országban sem alkalmazzák.

Az adórendszert általában több alapelv szerint lehet értékelni, ezek közül közül a hatékonyság, a méltányosság és az igazságosság elve a leggyakoribb szempont. Az adórendszernek a lehetőségekhez mérten hatékonynak kell lennie, vagyis arra kell törekedni, hogy a legkisebb mértékben zavarja meg az erőforrások allokációját. Ez azt is magában foglalja, hogy a beszedés, az adminisztráció, és az adóhatóság fenntartásának költségei a befizetett adónak a lehető legalacsonyabb hányadát vigyék el.

A méltányosság, avagy fizetőképesség elvének értelmében az azonos összegű jövedelmek azonos módon adóznak, valamint különböző nagyságú jövedelemmel rendelkezők eltérő mértékű adót fizetnek - ez azt jelenti, hogy a tehetősebbeknek magasabb adót kell fizetniük. Az igazságosság elve arra vonatkozik, hogy az állampolgárok között arányosan osztja el az adóterheket, amelyek arányban állnak vagy a szerzett jövedelemmel, vagy a közjavakból elvett, elhasznált résszel.

A degresszív típusú adórendszer ellentmond a méltányosság elvének: nagyobb hozzájárulásra kötelezné az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozókat. A progresszív adót a lineáris adóval szemben rendszerint azért részesítik előnyben, mert a fizetőképesség elvére helyezi a hangsúlyt, és alkalmazásával jövedelemarány-változást is el lehet érni, vagyis a jövedelmek átcsoportosítását a szegényebb rétegek irányába - a progresszív adó nagyobb arányban terheli a magasabb adóalapot, mint az alacsonyabbat.

Ugyanakkor a progresszív rendszer hátránya, hogy nem ösztönzi a munkavállalót teljesítményének növelésére, hogy több jövedelmet vigyen haza - hiszen lehet, hogy akkor a növekvő terhek miatt rosszabbul jár, az adóalap növelésével a jövedelem egyre kisebb hányada marad az adózónál. Esetlegesen a feketegazdaságot is élénkítheti, a plusz jövedelmet a munkavállaló nem hivatalos formában, csupán „kézbe” kapja, így az nem növeli az adóalapját, nem kell utána több adót befizetni.

Egykulcsos érvek - pro és kontra

Az egykulcsos rendszer elsődleges előnye, hogy megerősíti a munkavállalók adófizetési hajlandóságát, és motiválja az adózókat arra, hogy hatékonyabban dolgozzanak. Elviekben az egykulcsos adórendszer egyszerűsödéssel jár együtt, így az adófizetés tranzakciós költségei mérséklődnének, amely egy hatékonyabb adórendszert eredményezhet. Abban az esetben, ha az szja és a társasági adó kulcsa megegyezik, azzal a kiskapuk is bezárulnának, így nem lenne érdemes a vállalkozás státuszát a kedvezőbb adózási feltételek miatt megváltoztatni. Az alacsony társasági adó a külföldi cégek számára is vonzó lehet, így elősegítheti az országban történő letelepedést, amely kedvezően hat a gazdasági növekedésre.

Az egykulcsos adó kedvező hatásaként szokták említeni a gazdaságra gyakorolt „olajozó hatást”: javítja a versenyképességet, növeli a fogyasztást és ezeken a hatásokon keresztül járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Számos hátránya is van azonban az egykulcsos szja-nak. A magasabb keresetűek a korábbihoz képest kevesebb adót fizetnek, így a kormány szja-ból származó adóbevételei jelentősen csökkenhetnek. Ezt a hatást ellensúlyozhatja az adófizetési morál javulása, azonban ez országonként és reformonként változik, egyértelműen nem érhető tetten, hiszen az adófizetési morált is több tényező befolyásolja. Ugyanígy nem bizonyított még, hogy az egykulcsos, családi kedvezményekkel kiegészített adó pozitív hatással van a gyermekvállalási kedvre. A bevezetést tovább hátráltatja, hogy az átlagember véleménye szerint a nagyobb jövedelemmel rendelkező személynek több adót is kell fizetnie, mint annak, aki alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik.

Az egykulcsos adórendszer kritikusai legtöbbször azzal érvelnek, hogy a rendszer elsősorban a magasabb jövedelműeknek kedvez, míg az alacsony jövedelműek rosszabbul járnak vele, és mindezen tényezőket figyelembe véve növeli a társadalmi csoportok közötti jövedelemegyenlőtlenséget, vagyis a szegények és a gazdagok közötti szakadék tovább mélyül.

Akik az elsők között szálltak fel az egykulcsos hajóra

A felfokozott érdeklődés a proporcionális adórendszer iránt már az 1990-es évek közepén elkezdődött, és úgy tűnik, hogy máig tart. Már a 90-es évek közepén több európai állam is bevezette, többek között Lettország, Litvánia és Észtország is. Az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert alkalmazók táborát erősítette Szlovákia 2004-től, Románia 2005-től, Csehország és Bulgária pedig 2008-tól. Magyarország sem maradt ki a sorból, 2011. január elsején bevezettük a korábbi lépcsőzetesen progresszív adórendszert felváltó egykulcsos szja-t.

Bevezetés éve SZJA kulcs Társasági adókulcs SZJA kulcs a bevezetés előtt Társasági adókulcs a bevezetés előtt
Észtország 1994 26 26 16-33 35
Litvánia 1994 33 29 18-33 29
Lettország 1997 25 25 10-25 25
Oroszország 2001 13 37 12-30 35
Ukrajna 2004 13 25 10-40 30
Szlovákia 2004 19 19 10-38 25
Georgia 2005 12 20 12-20 20
Románia 2005 16 16 18-40 25
Csehország 2008 15 19 12-32 24
Bulgária 2008 10 10 20-24 10
Lengyelország 2009 15 15 19-40 19
Magyarország 2011 16 20,6 17-32 20,6
Forrás: IMF/Eurostat

Egyértelmű eredmények sem a pro, sem pedig a kontra oldalon nem születtek. Az első három országban a bevezetést követően jelentős gazdasági növekedést regisztráltak, ez azonban biztosan nem egyedül az egykulcsos szja-nak volt köszönhető, a gazdaság azt megelőzően a rendszerváltás időszakában nagyot zuhant, így mélyről nem volt nehéz látványos növekedést produkálni.

A balti államokat követve Szlovákia is bevezette az egykulcsos adót, azonban a szlovák a gazdaság sikertörténete sem vezethető vissza egyértelműen az adórendszer olajozó hatására, ugyanis ebben az időszakban a szlovák gazdaság fő hajtóerejét az autóipari beruházások biztosították. Több ország esetében az adóreform nem csak az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével járt együtt, társasági adóreformot is végrehajtottak, valamint szigorúbbá vált az adóellenőrzés, és igyekeztek javítani az adómorálon. Magyarországhoz hasonlóan több ország is bevezette a családi kedvezményeket, így végeredményben az egykulcsos jövedelemadó már legfeljebb erős jóindulattal tekinthető egykulcsosnak.

A reform évében a legtöbb országban csökkent az szja-ból származó bevételek nagysága, kivéve Lettországot, Litvániát és Oroszországot. A többi ország esetében jelentősen csökkentek az adóbevételek a reformot megelőző évhez képest GDP-arányosan, melynek fényében a korábban megfogalmazott kritika valósnak tekinthető. A bevételek csökkenése akkor jelent egy ország költségvetésére fokozott veszélyt, ha a kormány nem készült fel kellőképpen a kedvezőtlen hatásokra és nem növelte más oldalról a bevételeit.

Az EU az adórendszer hatékonyságának növelése érdekében elsősorban azt tartja követendő példának, hogy ha minden ország mérsékli a munkát illetve a vállalati bevételeket terhelő adókat, így növelve a versenyképességet és a munkaerőpiaci aktivitást. Ennek fényében az unió azt szorgalmazza, hogy a tagállamok inkább az indirekt, illetve a zöld adókra helyezzék a hangsúlyt. Az indirekt és a zöld adók ugyanis Brüsszel szerint nem torzítják a munakerőpiaci és befektetési döntéseket. (Az indirekt adók csoportjába tartozik többek között az áfa, a jövedéki adó, és a regisztrációs adó.)

Hirdetés
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Azt hiszed, tudsz magyarul? Most tesztelheted magad!

Azt hiszed, tudsz magyarul? Most tesztelheted magad!

Legyünk egy kicsit elfogultak: a magyar nyelvnek tényleg nincs párja a világon. Gyönyörű, kifejező, dallamos, épp csak egy idegen nyelvhez sem lehet hasonlítani, így aztán minden külföldinek fel kell kötnie a nadrágját, ha meg akarja tanulni. Egyes nyelvtanuló alkalmazások már dolgoznak azon, hogy szélesebb tömegekhez vigyék el a magyar nyelv szépségeit, de mire mennek vele a külföldiek?

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX36969.15-0.59%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • augusztus 14
    Ipari termelés (11:00)
    Ipari termelés (év/év)
    augusztus 15
    KSH: mezőgazdasági termelői árak (június)

    GDP (negyedéves, előzetes adat)
    Kiskereskedelmi forgalom (június)
    Bankszünnap
    Bankszünnap
    augusztus 16
    KSH: GDP (második negyedév, előzetes adat)
    GDP (előzetes adat, második negyedév)
    Olajtartalékok
    augusztus 17

    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 18
    Termelői árak (június)

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?