Szükséghelyzet van: mégis lehet Redentint használni
Az idei rendkívül enyhe tél és az előző év kedvező őszi időjárása miatt a mezei pockok évek óta nem látott mértékben elszaporodtak. Jelenleg Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, és Baranya, valamint Fejér, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Bács-Kiskun és Pest megyékben tapasztalható gócszerűen túlszaporodás - írja a Nébih.
| Az első becslések szerint a pockok elszaporodása miatt 500 ezer tonna őszi kalászos termés semmisülhet meg. Tetézi a problémát, hogy a támogatott agrárbiztosítások nem nyújtanak fedezetet a rágcsálókárokra. |
A hivatal kissé nehezen érthető nyelvezettel megfogalmazott friss közleményének lényege, hogy bár a mezei pocok elleni védekezéshez több készítmény is létezik, az évnek a mostani szakaszában ezeket nem szabad használni. A pockok azonban komoly károkozásra képesek, ezért most a szükséghelyzet miatt mégis engedélyezik a Redentin 75RB rágcsálóirtó készítmény használatát. A felhasználási előírásokat a növényvédelmi hatóság folyamatosan a változó körülményekhez igazítja, így – a kalászos kultúrák és repce után – többek között már kukoricában és napraforgóban is alkalmazható.
Így nem csak a pockokat irthatjuk ki
A baj az, hogy a Redentin használata környezeti kockázatot is jelent. Ez a rágcsálóirtó készítmény roppantott gabonaszemre felvitt véralvadás-gátló méreganyag, ezért nem csak a mezei pocokok fogyaszthatják el, hanem egyéb növényevő állatok, elsősorban a mezei nyulak is. A használatkor ezért figyelni kell arra, hogy egyenletesen terítsük szét a mérgezett csalétket, így nem keletkeznek csomók, amikből a nyulak egyszerre jelentősebb mennyiségű irtószert falnának fel.
Gondoskodni kell továbbá a vadonélő állatok eltereléséről is - riasztással vagy terelő etetéssel. Minden esetben egyeztetni kell a területen gazdálkodó vadásztársasággal is. Fennáll az úgynevezett másodlagos mérgezés veszélye is: ilyenkor a méregtől elpusztult rágcsálót ragadozók vagy dögevők fogyasztják el.
Hívd a ragadozómadarakat!
A mezei rágcsálók elleni védekezésben segítségünkre lehet a természet is. „T”-alakú ülőfák kihelyezésével odaszoktathatjuk a ragadozó madarakat - ők jelentős mértékben képesek csökkenteni a mezei pocok állományát. Ez a módszer azonban nem ad gyors, azonnali megoldást és nem tud felszámolni egy ilyen mértékű pocok-túlnépesedést. Hosszú távú alkalmazása viszont mindenképpen hasznos. Fontos azonban, hogy a két módszert nem szabad együttesen alkalmazni: ahol méreggel védekeznek mezei pocok ellen, oda ne helyezzenek ki ülőfát a földhasználók - figyelmeztet a Nébih.
Erősen kérdéses a KSH módszertana. 
